Szerény emelkedéssel díjazta a kriptovaluta-piac a PayPal online fizetési szolgáltató bejelentését, amely szerint saját stabilérmét – dollárhoz kötött, ezzel lehorgonyzott árfolyamú kriptovalutát – hoz létre. Nem csoda, a legtöbb kriptós számára a cég neve kellemes emlékeket idéz. A legutóbbi nagy kriptopiaci fellendülés ugyanis akkor kapott igazán lendületet 2021 októberében, amikor a vállalat nagy bejelentést tett.
Akkor a kriptovaluta-fizetések elfogadásáról szólt a hír, most arról, hogy a dollárt helyettesítő fizetőeszközzel rukkolnak ki. Mert bármennyire is szeretnék a kriptósok, az emberek többségének egyáltalán nem felel meg, hogy a bitcoin, az ether és a legtöbb egyéb blokklánc-alapú digitális eszköz árfolyama annyira ugrál.
A pénz legyen stabil
Az átlagemberek nem jól bírják, ha egyik hétről, sőt néha egyik napról a másikra is 5-10 százalékokat nyer vagy veszít az értékéből a fizetőeszközük, a vagyonuk. Így már sokan sokszor gondolták azt, hogy a kriptovaluták elterjedésének kulcsa egy stabil (árfolyamú) érmében (stablecoin) rejlik.
Így gondolta ezt a Facebook is, amely 2019-2020-ban nagyszabású terveket publikált saját, szintén dollárhoz kötött érméjének létrehozásáról. A libra, majd diem munkanevű kriptó végül nem valósult meg, minden bizonnyal az amerikai pénzügyi és politikai elit ellenállása miatt. Az onnan szélnek eresztett jó szakemberek pedig azóta egy sor másik kriptovaluta-projektet hoztak létre.
Borítékolható a gyors terjedése
A Facebook körüli egykori cégcsoport egyik tagja, a PayPal pedig most saját projektjébe fogott. De valószínűleg nem ő lesz az egyetlen vállalat, amely így tesz, elég csak a Twitterre, pardon, X-re gondolni, amely leendő saját kriptójáról már régen keringenek feltételezések.
A “PayPal USD” stabilérmét a PYUSD jelzéssel látták el, és egyelőre az Ethereum-blokkláncon lakik majd. Ami első pillantásra hátrányos a kisbefektetők, átlagfogyasztók számára, mert az Ethereum drága és sokszor lassú. Mivel azonban gombamód szaporodnak az Ethereum-kompatibilis, de gyorsabb és olcsóbb blokkláncok, a PYUSD valószínűleg elég hamar több más blokkláncon is hozzáférhető lesz. Lásd még:
Kompatibilis lesz mindennel
A PYUSD kibocsátója a Paxos Trust Co. lesz – a piac egyik ismert szereplője –, és “teljes mértékben” amerikai dollárbetétekkel, rövid lejáratú kincstárjegyekkel és hasonló pénzpiaci eszközökkel lesz fedezve. “Digitális fizetésekre és Web3-ra tervezték”, és a cég közleménye szerint hamarosan elérhető lesz az Egyesült Államokban lakó ügyfelei számára.
A PYUSD bármikor dollárra váltható, és kompatibilis lesz az összes elterjedtebb kriptovaluta-tőzsdével és kriptópénztárcával – ígérik. Ez mondjuk a bejáratott Ethereum-szabványoknak köszönhetően műszakilag nem nagy teljesítmény.
435 millió új kriptovaluta-felhasználó?
A kriptós szektor lelkesedése akár nagyobb is lehetne, mert egyrészt a PayPal ügyfeleinek számát globálisan 435 millióra teszik, ennyi potenciális új stabilérme-felhasználóról van szó. (Más adatok szerint 350 millió ügyfele számít aktívnak. Plusz a sok kereskedő, aki elfogadja a PayPal-fzetést.) Másrészt viszont a stabilérme-piac eléggé zsúfolt, már vannak nagy és jól bejáratott szereplők, mint a Tether-féle USDT és a Circle cég USD Coin-ja (USDC-je).
Ezek mögött is dollár és dollárkötvény áll, amelyek kamatából származik a kibocsátó haszna. De van még több tucatnyi kisebb-nagyobb piaci szereplő számos más biztosíték-megoldással. (Részben egy alternatív, úgynevezett algoritmikus stabilérme, az UST okozta a Terra-rendszer 2022 májusi látványos összeomlását is.) De egyik konkurens termék mögött sem áll hatalmas globális pénzügyi, fizetési szolgáltató cég – jegyzik meg a sajtóban.
Majd jól letiltják a dollárodat?
Ami a kritikákat illeti, a kemény mag, a megrögzött kriptósok tábora most is szkeptikusan tekint a termékre. Hiányolják ugyanis a decentralizált működést, “az engedély nélküli” (permissionless) tranzakciókat. Azt az előnyt, ami más kriptóknál megvan, és aminek segítségével a hagyományos pénzügyi rendszertől teljesen függetlenül is lehet tranzakciókat végezni.
Majd jól letiltják a PYUSD-idet, ha ahhoz van kedvük – jegyzi meg egy fórumozó.
Mások azonban hozzáteszik, hogy ez a hátránya, kockázata már az USDT-nek vagy az USDC-nek is megvan. Ahol meg nem ez a helyzet, mert tényleg decentralizált, mint például a DAI, azt kevesen használják. A kockázat valós, ezt jelzi, hogy az USA pénzügyminisztériuma máris leginkább a “szankciós politikájának” (az illegálisnak tartott számlák letiltásának) hatékonyabbá tételével van elfoglalva.
A politikusok félnek
A jegybankok és egyes politikusok egyértelműen tartanak a kriptovalutáktól és azon belül különösen a stabilérméktől. Ennek jele, hogy a PayPal hétfői bejelentése után rögtön nyilatkozott is a képviselőház pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó bizottságának republikánus elnöke, Patrick T. McHenry. Kiemelte, hogy szükség van a stabilcoinok szabályozására vonatkozó jogszabály elfogadására.
McHenry szerint az Egyesült Államok "válaszúthoz érkezett", miután a PayPal bejelentette stabilérméjének kibocsátását.
Ez a bejelentés egyértelmű jelzés, hogy a stabilérmék – ha egyértelmű szabályozási keretek között bocsátják ki őket – ígéretes termékek a 21. századi fizetési rendszerünk pilléreként – mondta.
Jönnek a nagyvállalati kriptók?
A képviselőház bizottsága épp a múlt hónap végén terjesztett elő speciális törvényjavaslatot Clarity for Payment Stablecoins Act néven. McHenry szerint ez szövetségi előírásokon keresztül védi a fogyasztókat, miközben elősegíti a pénzügyi innovációt is az Egyesült Államokban.
Más, demokrata politikusok, aggályokat fogalmaztak meg, hogy a törvényjavaslat értelmében nagyvállalatok, mint az Amazon és a Facebook, saját digitális valutákat bocsáthatnának ki.
A törvénytisztelő PayPal
A PayPal mindenesetre először 2022 januárjában erősítette meg a stabilérme-terveit, már akkor is azt állítva, hogy szorosan együttműködik majd az érintett szabályozó hatóságokkal. (A folyamatot egyébként az FTX kriptotőzsde csődje odázhatta el, amellyel már aláírt megállapodása volt.)
Most pedig azt nyilatkozták, hogy a stabilérmék körüli szabályozási környezet az Egyesült Államokban fokozatosan “a tisztulás felé halad”, így igény lehet olyan alternatív stabilcoinra, amely jelenleg még nem elérhető a piacon.
A stabilérmék a költségek, a programozhatóság és az elszámolási határidők terén is alapvető előnyökkel járnak – mondta Jose Fernandez da Ponte, a PayPal blokkláncokért, kriptókért felelős alelnöke. A piac készen áll az új szereplőkre, amelyek teljes mértékben fedezettek és a tetherrel ellentétben teljesen szabályozottak.
Mekkora piacról beszélünk?
A stabilémék piaca jelenleg 126 milliárd dollárra tehető, amiből 84 milliárd a tetherre (USDT), 26 milliárd az USDC-re és négymilliárd a DAI-ra jut. További több tucat termék van még ebben a kategóriában, némelyik dollár helyett euróhoz vagy aranyhoz van kötve.
A politikusok és jegybankárok, akik jelenleg a pénzkibocsátás monopóliumát a kezükben tartják, nyilván okkal ódzkodnak attól, hogy ezt az előjogot elveszítsék. Mert úgy a gazdaság feletti ellenőrzés is kicsúszhat a kezükből. A digitális eszközök, kriptovaluták pedig éppen ezzel fenyegetnek hosszabb távon.
Bankszerű működés?
Vannak, akik szerint a kriptósok a bankszektor jogosítványait bitorolják, az ott szokásos szigorú szabályozás nélkül. Megint mások arra hívják fel a figyelmet, hogy egy bank a nála elhelyezett betéteknek csak egy kis részét teszi félre tartalékként (a többit kihelyezi hitelként), ez a “résztartalékolási bankrendszer”.
Eközben azonban a stabilérmékre legalább száz százalékos tartalékot képeznek. (Bár a tether nem volt eléggé transzparens a múltban, és sokan kétségbe vonták a tartalékokat.)
Biztonságos-e az állam?
Vannak azután a központi banki digitális pénzek, a CBDC-k. Egyesek azzal érvelnek, hogy egy CBDC az USA-ban technikailag biztonságosabb lenne, mint a magánkiadású stabilérmék. Mivel az amerikai dollárhoz hasonlóan közvetlen követelést jelentene a központi bankkal szemben.
Mindegyik formának vannak előnyei és hátrányai – jegyezte meg a CNBC.
Kapu a kriptós világba
A kriptovaluta-hívek mindenesetre nagyon örülnek. A pénz eljuttatása a kriptós pénztárcákba ugyanis ma kihívást jelent és költséges. Ha viszont már egyszer a pénz kriptóban van, könnyen mozoghat a különböző hálózatok és különböző eszközök között.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Az OECD elkészítette a különböző országokra vonatkozó GDP-előrejelzéseit. India jókora előnnyel vezeti a mezőnyt. 
