(Fotó: Eidenpenz József)

A Facebook kedden jelentette be készülő kriptodevizája vagy digitális fizetőeszköze, a libra részleteit, egy “white paper” (egyfajta irányadó alapdokumentum) formájában. A hír elég nagy port kavart fel, valószínűleg sokan szerényebb dologra számítottak. A pénzügyi és a kriptodeviza-sajtó még mindig próbálja feldolgozni, százával jelennek meg róla a vélemények.

Sokan elintézték a dolgot azzal, hogy ez itt csak egy újabb kriptodeviza, ráadásul az unalmasabb, stabilizált árfolyamú fajtából (stablecoin). Valami olyasmi, mint egy blokklánc-alapú Paypal, árufizetési rendszer, amilyenekből van pár hasonló. Nincs itt semmi látnivaló, csak egy online kereskedelmi termék kriptodeviza-címkével ellátva.

A kriptodevizák hívei közül is sokan gyorsan rálegyintettek különböző ürügyekkel. Például, hogy nem is igazi kriptodevizáról lesz szó, mert nem decentralizált, ugyanis a Facebook vagy az általa irányított vezetett konzorcium ellenőrzi. Vagy mert stabilizálták az árát.

A hanyatló Facebook kísérlete?

A Facebook-ban pedig már úgysem bízik senki. Csak az adatszivárgási botrányoktól megtépázott cég kétségbeesett kísérletét látjuk bevételei növelésére. Egyébként köszönik szépen az ingyen marketinget, amit a Facebook csinált a klasszikus kriptodevizáknak, amelyek majd úgyis győztesen kerülnek ki a versenyből – olvasni sok helyen.

De vannak olyanok is, akik szerint könnyen lehet, hogy a hagyományos bankrendszer, valamint az eddigi kriptodevizák, a bitcoin hanyatlásának kezdetét látjuk. Nem játékpénz vagy a sokadik webshop-rendszer készül itt, hanem egy igazi, univerzális és jól használható világpénz, amely fenekestül felforgathat egy csomó üzletágat. A bitcoin, de mások szerint legalábbis az ethereum feltalálása óta a legfontosabb pénzügyi innováció lehet.

Bankot a bank nélkülieknek

De mi is van az említett alapító dokumentumban? Első mondata szerint “A Libra missziója, hogy lehetővé tegyen egy egyszerű globális fizetőeszközt és pénzügyi infrastruktúrát, amely több milliárd embert ruház fel új lehetőségekkel.” Nem pénzküldő rendszerről, hanem világvalutáról és komplett pénzügyi rendszerről beszélnek tehát.

Azután leírják azt, amit a pénzügyi világ már jól ismer és a “bank nélküliek bankosítása” (“banking of the unbanked”) kifejezéssel szoktak összefoglalni. Van ugyanis a világban 1,7 milliárd felnőtt, főleg feltörekvő, szegényebb országokban, akiknek nincs bankszámlájuk. De ebből egymilliárdnak van mobiltelefonja, és majdnem félmilliárdnak internet-hozzáférése. Ez egy óriási piac.

Beváltatlan kriptodeviza-ígéretek

Eközben pont a szegények fizetik a legtöbbet a banki szolgáltatásokért. Száz dollár kölcsön felvételének költsége elérheti a 30 dollárt, a fizetésre nyújtott fogyasztási hitelek terhei (THM) pedig évesítve a 400 százalékot is. (Hasonló terhű hitelekre Magyarországon is volt példa korábban.)

A szegények egy része nem engedheti meg magának, hogy bankot használjon, mert az túl drága. A kriptodeviza-szakemberek már évekkel ezelőtt ígérték, hogy ezekre a problémákra az olcsó és gyors kripto-tranzakciók, szolgáltatások megoldást fognak jelenteni. De ez lényegében nem valósult meg, az árfolyamok őrült ingadozása, a biztonsági problémák, a bonyolult és az átlagember számára nehezen követhető szabályok, kényelmetlenül kezelhető szoftverek miatt.

Ez lesz a szuperkriptó?

A kriptodevizák így eddig leginkább a számítástechnikusok, egyes pénzügyesek és a fiatal számítógép-rajongók játékszerei és spekulációs eszközei maradtak. A valódi áttörés, tömeges elterjedés (“mass adoption”) egyelőre elmaradt.

A Facebook így nemcsak a hagyományos pénzügyi rendszernek üzent hadat a librával, hanem – ahogy egyébként le is írta – a nagyon volatilis (ingadozó árfolyamú) és szűk keresztmetszetekkel küzdő kriptodeviza-világnak is. Új termékét ezért úgy alakítja ki, hogy azok nagyobb hibáit is kiküszöbölje.

Mennyire stabil a stabil?

Hogyan? A közgazdászok már ezerszer elmondták, hogy az ingadozó árú kriptodevizák azért nem lehetnek pénzek (fizetőeszközök), mert nem alkalmasak értékmérésre. Ha egyik nap tíz százalékkal többet ér valami, mint a másik napon, akkor nem lehet hozzá viszonyítani más dolgok értékét.

Ezt küszöbölik ki az úgynevezett stabil érmék (“stablecoin”), amelyekből van többféle. Van, ami egy az egyben átváltható valamilyen másik pénzre, így nem is igazán változik az árfolyama. (Ilyen a tether, amely több botrány ellenére ma is él, virul és pontosan egy dollárt ér.) Azután vannak más módszerek, ahol az árfolyamot karbantartják valamilyen módon, de nincs automatikus átváltás.

Lesz belső értéke

A libra is az átválthatók közé tartozik majd, amelynél biztosítékot helyeznek letétbe egy tartalékalapban (Libra Reserve). Ez bankbetétből és rövid lejáratú állampapírból áll majd.

Új libra csak úgy jöhet létre, ha az eladásából befolyó pénz ebbe a letétbe folyik be. Ez hivatott az árfolyam stabilizálására, és a “belső érték” (“intrinsic value”) megteremtésére. Ez egy másik dolog, amit egyes közgazdászok eddig a kriptodevizákból vészesen hiányoltak. (Nem mintha a papírpénznek mindig lenne ilyenje.)

Tőzsdére viszik

A földrajzilag is szétszórt, első osztályú minősítésű hivatalos letétkezelőknél elhelyezett biztosíték kamataiból fizetik majd az egész rendszert felügyelő, decentralizáltnak nevezett, nagyvállalatokból és más szervezetekből álló egyesület (Libra Association) költségeit, esetleges hasznát.

A Libra Egyesület jelenlegi névsora

A felhasználók nem kapnak kamatot innét, de számukra a libra likviditását (eladhatóságát) mindenkor meg akarják őrizni – egy “szűk marzzsal”. A librát ezért több tőzsdére is be szeretnék vezetni. A sokat szidott áringadozást pedig alacsonyan szándékoznak tartani.

Valutatanács lesz

Mennyire alacsony ez az ingadozás? Amint írják, “mivel a tartalékot nem menedzselik aktívan, a libra értékének bármely fel– vagy leértékelődése csak a devizapiac mozgásaiból adódhat”. A tartalékalapból az erre felhatalmazott intézmények válthatnak majd ki pénzt libra ellenében.

Nem szabják meg, milyen devizákat használnak majd, a rendszert az egyes országokban – például Hong Kongban, Bulgáriában – működő valutatanácsokhoz hasonlítják.

Okosszerződések Facebook módra

Miből gondoljuk, hogy a Facebook nemcsak fizetésre, hanem széles körű pénzügyi szolgáltatások lebonyolítására, netán valamikor hitelezés nyújtására is szánja a librát? Például a dokumentum ilyen mondataiból: “Hisszük, hogy sokkal több embernek kéne hozzáférése legyen a pénzügyi szolgáltatásokhoz és az olcsó tőkéhez.”

Egy másik ilyen tényező, hogy a libra képes lesz úgynevezett okos szerződések bonyolítására, sőt ehhez saját programozási nyelvet is mellékelnek. Ez pedig azt jelenti, hogy egy csomó második generációs kriptodevizához hasonlóan (ethereum, EOS, neo, steem stb.) a játékoktól a szerencsejátékokig, közösségi oldalakig számos online alkalmazás (úgynevezett dApp) működtetésére, elszámolására, nyilvántartására is alkalmas lesz.

Olcsó, mint egy képmegosztás?

Mindezek ellenére arra is utal a “white paper”, hogy a libra a mindennapokban egyszerű lesz, a tranzakciók pedig olcsók. “Pénzügyi eszközeid biztonságba helyezése a mobilkészülékeden egyszerű és intuitív kell legyen. A pénz mozgatása globálisan olyan egyszerű és költséghatékony kell legyen, mint egy szöveges üzenet vagy egy fotó elküldése, de annál biztonságosabb.”

Mi lesz, ha szó szerint 1-2 fillérért lehet majd mobilon bármikor bárkinek pénzt küldeni? Miből fognak élni a bankok? Mennyivel csökkennek az adóbevételek? (A tranzakciós illeték?) Hogyan fognak befolyást gyakorolni ezentúl a jegybankok a nemzetgazdaságokra? Egy egész sor komoly kérdés merül fel.

Monetáris atombomba?

“A végtelenül ártatlannak látszó Facebook-féle GlobalCoin (Libra Network) monetáris atombombaként készül átértelmezni mindazt amit a modern pénzügyi rendszerekről gondolunk” – írta a magyar Variance blog kicsit korábban, még a white paper közzététele előtt.

Az oroszok máris kívül vannak

Az oroszok már felébredtek: egy vezető gazdaságpolitikus kijelentette, hogy a Facebook termékét nem fogják engedélyezni. Igaz, az oroszok saját internetet is építenek. Néhány aggódó hang az USA-ból és Franciaországból is hallatszik. Még a francia miniszter is azt mondta, hogy a libra az ország szuverenitását veszélyezteti.

Várhatóan az egyik legnagyobb piac, India is kívül marad majd. Másokat az amerikai szankciók miatt akarnak eleve kizárni. Így ki tudja, hogy a libra 2020-ra tervezett bevezetése megvalósulhat-e. Vagy esetleg csak a világ egy részén, vagy pedig csúszik az egész és átdolgozásra szorul.