A kriptovalutapiacon mindig is nagyon fontosak voltak az úgynevezett narratívák, akár felfelé ment a bitcoin, akár lefelé. Persze felfelé tartó piacon még fontosabb volt, hogy melyik éppen a divatos téma, a menő spekulációs elképzelés. Például 2020 nyarán a DeFi, azaz a decentralizált pénzügyek (decentralized finance) voltak a középpontban. Később jöttek az NFT-k (Non-Fungible Tokens, nem felcserélhető, azaz egyedi kriptoérmék).
Mi körül lesz mánia az idén?
Tavaly többek között a reálhozam vagy tényleges hozam volt napirenden, amelyről itt írtunk. A metaverzumok körül 2021 őszén, ezzel szemben tavaly év végén és idén pedig a mesterséges intelligencia körül alakult ki kisebbfajta mánia, “hype”. Ebben az évben pedig az egyik legfontosabb narratíva lehet az Ethereum blokklánc második rétegű, azaz layer 2 vagy L2 megoldásainak előretörése.
A számos létező kriptovaluta egy részének fő értelme nem más, mint megoldást kínálni az Ethereum blokklánc problémáira, amelyek miatt a második számú kriptó jelenleg még mindig csak korlátozottan használható. Az Ethereum fő blokklánca (a “mainnet”) nagy gondja, hogy nem skálázható, azaz nem tud egy bizonyos mennyiségű tranzakciónál többet lebonyolítani.
Az Ethereum nagy problémája
Aminek következtében időnként dugulások, jelentős késések alakulnak ki, és hatalmasra nőnek a tranzakciós díjak. Vannak olyan bonyolultabb tranzakciók (okosszerződések), amelyek költsége csúcsidőszakban a száz dolláros nagyságrendbe is felugrik. De egy átlagos napon, átlagos körülmények között is lehet több tíz dollár.
Ezekre a problémákra kétfajta megoldást alakítottak ki eddig. Az egyiket úgy nevezhetjük, hogy az Ethereum riválisai. Ezek a layer 1, azaz az első rétegű blokkláncok (mint a Bitcoin és az Ethereum is), amelyek az Ethereumhoz hasonló megoldásokat kínálnak, csak olcsóbban és gyorsabban. Ilyen például mindjárt a kriptók kapitalizáció szerinti listájának elejéről a Binance érméje (BNB), a Cardano (ADA), a Tron (TRX) vagy az Avalanche (AVAX). Kicsit hátrébb, a lista 40. helye környékéről pedig a Near Protocol (NEAR) vagy a Fantom (FTM).
Nagyot lehetett kaszálni egy layer 2-vel
Egy másik megoldás az Ethereum blokklánchoz szorosan kötődő, azzal teljesen szimbiózisban élő layer 2, azaz a második rétegű blokkláncok alkalmazása. Ilyenek például a Polygon (MATIC), az Optimism (OP) vagy az Arbitrum (ARB). Az utóbbi éppen nagy port vert fel a milliárd dolláros nagyságrendű érmekibocsátásával március 23-án.
De hogyan is néznek ki ezek a második rétegű megoldások? Kompatibilisek az Ethereum blokklánccal és ahhoz nagyon hasonlóan működnek. A leggyakoribb fajtájuk az úgynevezett rollup, amely azt jelenti, hogy egy csomó tranzakciót kötegelve dolgoznak fel, tartanak nyilván. Egyes mellékszámításokat kitelepítenek az Ethereum hálózatról a második rétegű rendszerbe, és csak bizonyos kulcsfontosságú adatokat, mondjuk úgy, hogy a lényeget, írják az Ethereum blokkláncra.
Az Ethereum esete a matekórával
Ezzel tehermentesítik a drága és lassú Ethereum blokkláncot, pénzt spórolnak meg az ügyfeleiknek, alacsony tranzakciós költségeket tesznek lehetővé. Ugyanaz a tranzakció, ami az Ethereum mainnet blokkláncon 20-30 dollárba kerül, itt gyakran csak 20-30 centbe.
Egy szakember ahhoz hasonlította ezt, mintha az iskolában a gyerekek bonyolult egyenleteket oldanának meg, de nem lenne elég papír hozzá. Ha minden mellékszámítást a papírlapra kell írniuk, akkor csak 1-2 egyenlet fér fel a lapra. Ha csak a számítások végeredményét írják fel, akkor 20-30 is felfér. A “rollup-ok olyanok, mint az Ethereum piszkozatai” – írta egy népszerű DeFi-influenszer.
Optimista és szigorú blokkláncok
A rollup-ok két főbb fajtáját különböztetik meg, az “optimistic” és a “zero knowledge” (zk) rollup-okat. Eddig az optimistic típus volt az elterjedtebb, ilyen az Arbitrum és az Optimism. Ezek programozói szempontból egyszerűbbek, ezért is népszerűek, viszont a szakemberek azt állítják, hogy kevésbé jók, biztonságosak.
A jövő pedig inkább a zk rollup-oké, amelyek bonyolultabbak, sokkal több számítást igényelnek, és még megoldatlan problémák vannak ezekkel kapcsolatban. Ám hosszabb távon sokak szerint ezeké a jövő.
Nem hiba, hanem tulajdonság
De miért olyan lassú az Ethereum-rendszer, és miért kell különböző megoldásokat keresni más blokkláncokon? Miért nem lehet inkább az Ethereum-rendszert megreformálni? Ami hibának tűnik, tulajdonképpen alaptulajdonság, tudatos döntések következménye volt. És nem is csak az Ethereumra jellemző. A kulcs a blokklánc-trillemma, amely szerint feloldhatatlan ellentét van a blokkláncokkal kapcsolatban támasztott három nagyon fontos követelmény között.
A három legfontosabb követelmény a biztonság, a decentralizáció és a skálázhatóság.
- A biztonság azt jelenti, hogy a blokkláncnak mindig pontosan és megbízhatóan kell mutatnia, hogy kinek milyen értékei vannak. Ne lehessen visszaéléseket elkövetni, például nem létező bitcoinokat a semmiből létrehozni, vagy ugyanazt a bitcoint kétszer elküldeni két helyre.
- A decentralizáció azt jelenti, hogy egyik piaci szereplő se jusson teljhatalomhoz a blokklánc irányításában. A rendszer egyfajta demokratikus berendezkedéssel, sok szereplős döntéshozatallal, kormányoktól és jegybankoktól, vállalatoktól vagy más szervezetektől függetlenül működjön.
- A skálázhatóság pedig azt jelenti, hogy elég nagy mennyiségű tranzakciót tudjon a rendszer kezelni, megfelelő sebességgel és elviselhető költségekkel.
A Bitcoin és a magyar egészségügy
Most nem írnánk le a műszaki részleteket, hogy miért nem lehet ezt a hármat egyszerre megvalósítani. De a jelenség az élet más területeiről is ismerős lehet. Például álljon itt egy régi vicc a magyar egészségügyről.
Az egészségügy lehet olcsó, gyors és jó, de ez a három egyszerre nem valósítható meg. Ha olcsó és gyors, akkor nem jó (mezei rendelő). Ha jó és gyors, akkor nem olcsó (magánrendelés). Ha jó és olcsó, akkor nem gyors (várólisták).
A blokklánc-trilemma szerint nem lehet olyan blokkláncot létrehozni, amely mindhárom fontos feltételt egyszerre teljesíti. Bár időről időre jönnek olyan önjelölt zsenik, akik megoldani vélik ezt a problémát, ez általában tévedés, csalás vagy legalábbis csúsztatás.
A gyors és olcsó blokkláncok nyomában
Így aztán a Bitcoin és az Ethereum is ugyanazt a megoldást választotta. A skálázhatóságot – azaz a sebességet és az áteresztőképességet, no meg a tranzakciós költségeket – beáldozza a biztonság és a decentralizáció oltárán. Mind a Bitcoin, mind az Ethereum blokklánc elsősorban a biztonságban és a decentralizációban kíván kiváló lenni, a gyors és olcsó tranzakciókat meghagyja másoknak.
Ilyen megoldás a Bitcoin hálózatán a Lightning Network (és néhány más hasonló fejlesztés), az Ethereum hálózata körül pedig a layer 2 megoldások. Erre a vonatra próbálnak felülni általában az Ethereum-riválisok is.
Arccal a zk felé
A kriptós világ egy része jelenleg a zk-blokkláncok lázában ég. A Polygon a napokban jelentette be a saját zk-megoldását (zkEVM), de gőzerővel dolgoznak sok más rendszeren is, mint például a zkSync vagy a Starknet. Ezek egy része még nem is rendelkezik saját érmével, de a jövőben airdrop akciót (ingyenes érmeosztást) is tervez, amivel jó nagy reklámot tud majd csinálni magának. Hasonlóan ahhoz, ahogy az Arbitrumnál történt.
Hosszú távon egyébként az Ethereum blokklánc fejlesztői is azt tervezik, hogy a hasonló második rétegű megoldásokat szervesen a saját rendszerébe integrálják. (Az úgynevezett sharding megoldáson keresztül.) Ez azonban legjobb esetben is pár év lesz, nem szerepel a rövid távú preferenciák listáján.
Ki nevet a végén?
Az Ethereum blokklánc fejlesztése pedig jól láthatóan meglehetősen lassú folyamat. Így megoszlanak a vélemények arról, hogy egyszer az Ethereum majd feleslegessé teszi-e a saját klónjait és riválisait, vagy jól kiegészítik-e egymást a jövőben is. Kockázatitőke-társaságok és a kriptovilágban mozgó egyéb befektetők mindenesetre dollárszázmilliókat költenek arra, hogy ezeket a második rétegű blokkláncokat fejlesszék.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
