Közel egy évvel azután, hogy a bitcoint hivatalosan is legális fizetőeszközzé tette, Salvador gazdasági-pénzügyi helyzete cseppet sem javult. A bitcoin nem alakította át az ország gazdaságát, ami részben a hosszú “kriptotél” avagy medvepiac miatt van, ami 2021 vége-2022 eleje óta tart. A 2021. szeptember 7-i nagy salvadori reform idején a bitcoin 47 ezer dollárt ért, ma alig több, mint 21 ezret. Igaz, közben novemberben 69 ezer dolláros történelmi csúcsot is beállított – írja a Cryptonomist.
A salvadori kormány birtokában lévő, az elnök által több lépcsőben felvásárolt bitcoin (BTC) az idei összeomlás során becsült értékének mintegy 60 százalékát elvesztette. A bitcoin-használat is visszaesett a salvadoriak körében, és az ország kifogyóban van a költségvetési tartalékokból, miután Nayib Bukele elnök nem tudott új forrásokat szerezni a kriptopénz-befektetőktől sem.
Dehogy kell nekünk bitcoin
Sőt, a Bloomberg tavaszi helyszíni tudósításából inkább az derül ki, hogy a salvadori lakosság, a kisvállalkozók, kiskereskedők, taxisok stb. nagy része el sem kezdte igazán a bitcoin használatát. A riporter utazása során öt napig csak bitcoinban próbálta volna kifizetni a számláit, de az esetek jó részében, hivatalos fizetőeszköz vagy sem, áthidalhatatlan nehézségekbe ütközött. (Az ország egyébként 2001 óta az amerikai dollárt használja fizetőeszközként.)
Hol megfelelő internet nem volt, hol elszaladt a taxis, ha a bitcoin szót hallotta, hol a fejét fogta a boltos, hogy olyat nem kér. Sokan megijednek a nagy áringadozástól, nem szeretnék például, ha a megkeresett 25 dollárjuk holnap már csak 20 dollárt érne.
Csak minden tizedik felhasználó maradt meg
Pedig Bukele elnök döntései kezdetben ígéretesek voltak – írja a természetesen kriptodeviza-párti Cryptonomist. Kormánya az éves beruházási költségvetésének 15 százalékát különítette el arra, hogy megpróbálja meghonosítani a bitcoint a nemzetgazdaságban. Létrehozta a Chivo Walletet (állami online mobiltelefon-pénztárcát), és fejenként 30 dollárnyi bitcoint ajánlott minden állampolgárnak, aki letölti és használja azt.
Közel hárommillió salvadori töltötte le a tárcaalkalmazást, ami a felnőttek közel 60 százaléka. Ám a BTC árának beomlása után mindössze tíz százalékuk maradt a Chivo aktív felhasználója. A bitcoinban küldött/fogadott átutalások pedig csak két százalékot tettek ki az összesből. (A pénzügyi problémák ellenére Bukele népszerűsége viszont, úgy tűnik, nem változott.)
Hogyan kellene működnie a bitcoin-fizetésnek?
De jól működne ez a rendszer, ha a bitcoin ára nem esne, és az emberek nem fordulnának el tőle emiatt? Nézzük meg, hogyan működik egy bitcoin-átutalás eredetileg. A Bitcoin-rendszerben 15 percenként követik egymást az adatblokkok. Ez azt jelenti, hogy ha a következő blokkba bele is férünk, akkor is átlagosan 7,5 percet kell várnunk egy tranzakció teljesülésére.
Ha pedig nincs szerencsénk, akkor akár fél órát vagy háromnegyed órát, esetleg órákat is. Jellemzően hirtelen forgalom-növekedés esetén fordul ez elő. (Ilyenkor mások magasabb tranzakciós díjat ígérnek, mint mi, és ennek a díjnak a nagyságától függ, hogy mennyit kell sorban állunk a tranzakció teljesüléséhez.)
Megszületett a villámhálózat
Mostanában jellemzően nem voltak nagyok a várakozási idők, és viszonylag alacsonyak a díjak (0,5-1,5 dollár között körülbelül), mert alacsony volt a forgalom. De vannak olyan időszakok, például amikor az árfolyamok a kriptodeviza-piacon nagyot mozdulnak, amikor ez komoly probléma lehet. Sok harmadik világbeli szegénynek pedig 1-3 dollár is nagy pénz, több napi étkezés ára is lehet.
A fő Bitcoin-lánc ezen problémáinak a kiküszöbölésére találtak ki egy rendszert, amelynek Bitcoin Lightning Network (“villámhálózat”) a neve. A lényege, hogy egy külön szerverpark szolgálja ki az átutalásokat, amely nem írja automatikusan a bitcoin-blokkláncra a tranzakciós adatokat, csak bizonyos esetekben (kérésre, “nettósítva”).
Olcsó és gyors átutalások?
Túllépve tehát a bitcoin korlátain (de ezért cserébe csökkentve a rendszer biztonságát), gyors és olcsó átutalásokat tesznek lehetővé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy másodpercek alatt odaér a pénz, hasonlóan, mint a magyar azonnali átutalás. Valamint általában csak pár dollárcentbe kerül, rosszabb esetben 1-2 ezrelékbe. Ezzel a rendszerrel kompatibilis a salvadori Chivo Wallet is.
Európában, miután egyre több országban van azonnali átutalás, sok nemzetközi átutalásra pedig használhatók olyan fintech-megoldások, mint a Revolut vagy a Wise, sok esetben nem sok értelme lenne a bitcoin-használatnak. Európában a jó pár euróba és egy-két napba kerülő Sepa-átutalások helyett azonban már érdemes lehet alkalmazni a Bitcoint, vagy a Lightning Network-öt.
Biztonságos?
De a fintech-rendszerek nincsenek olyan biztonságosak, mint híveik szerint az eredeti Bitcoin-rendszer, a “mainnet”. A Revolut vagy a Lightning Network is inkább csak kisebb összegek mozgatására ajánlott, sok ezer dolláros tételt már nem kockáztatnánk meg egyiken keresztül sem. De kiskereskedelmi vásárlásokra például teljesen jónak látszik mindkettő.
Sok feltörekvő országban azonban az embereknek nincs sok választásuk, hiszen bankszámlájuk sincsen. Van viszont mobiltelefonjuk. Éppen ők azok, akik nem tudnak kifizetni több dolláros vagy eurós tranzakciós díjakat sem, miközben gyakran vannak külföldön dolgozó rokonaik, akik időnként devizát szeretnének nekik hazaküldeni. (Nem feltétlenül gazdag országban laknak, például egyik latin-amerikai országból a másikba, egyik ázsiai szegény országból a másikba.)
Szanaszét inflált peso-k
További probléma, hogy egyes országokban annyira szanaszét inflált fizetőeszközök vannak, hogy szinte mindenbe menekülnek az emberek, ami nem nemzeti valuta, például nem argentin peso vagy venezuelai bolívar.
A Lightning Network vagy valamilyen hasonló kriptovaluta-megoldás így sokak számára az elektronikus pénzmozgatás egyetlen ésszerű módjává válhat. Ám a bitcoin árfolyamának borzasztó volatilitása, mint Salvadorban is láttuk, nagy taszítóerő. Mit lehet tenni?
Kriptodeviza, de nem Bitcoin
Számos olyan kriptovaluta van, ami olcsón és gyorsan továbbítható. Ilyenek például a litecoin, a bitcoin cash és egy sor úgynevezett proof-of-stake típusú kriptopénz. (Erre a rendszerre készül most áttérni éppen az Ethereum blokklánc is.) Ilyen többek között a Binance tőzsde BNB érméje, a cardano, a polkadot, az avalanche és még sokan mások. De ezek ára még inkább ingadozik, mint a bitcoin, még bizonytalanabb a jövőbeli árfolyam. Lásd még:
De vannak úgynevezett stabilérmék a blokkláncokon, amelyek többnyire a dollárhoz vannak kötve, így árfolyamuk – dollárban – nem változik. Továbbíthatók egy sor blokkláncon, például a felsorolt proof-of-stake típusúakon is. Nem vállal árfolyamkockázatot a tulajdonosuk, az USDC vagy az USDT (tether) stabilan pontosan egy dollárt ér. (A tetherrel kapcsolatban korábban volt számos kétely és kritika, nemrég azonban könyvvizsgáló által hitelesített jelentés is készült a fedezetéről. )
Egyszerűség és biztonság kell
Lehet, hogy csak idő kérdése, mikor fognak majd például Avalanche, Polkadot vagy Solana blokkláncon továbbított dollárral fizetni a harmadik világbeli emberek? Esetleg az európaiak egy része is. De ehhez még két nagyobb problémában jelentősebb előrehaladások lennének szükségesek:
- Legyenek egyszerű, az átlagember számára is használható alkalmazások, hasonlóan egyszerűek, mint a Lightning pénztárcák. (Lásd a fenti képet.)
- Oldják meg a biztonsági problémákat, küszöböljék ki a sebezhetőségeket, hogy az embereknek ne kelljen félniük az érméik vagy stabilérméik elvesztésétől.
Jön a Szuper Lightning Network?
De az is lehetséges, hogy a nyerő blokklánc végül mégiscsak a Bitcoin lesz. A Lightning Network rendszert fejlesztő Lightning Labs cég ugyanis azon dolgozik, hogy stabilérméket is továbbítani lehessen ebben az alkalmazásban (az úgynevezett Taro protokol segítségével).
Ha sikerülne megvalósítani a Lightning Network sebességével és alacsony költségével egy stabil árfolyamú eszköz továbbítását, a Bitcoin-hálózathoz legalább hasonló biztonsági szint mellett, az nagy áttörést jelenthetne. Az egész kriptodeviza-világ, de talán az egész világ fizetési rendszere számára előrelépés lehetne.
A kritikusok azonban azt mondják, hogy bár jelenleg a Bitcoin-rendszer nem túlzsúfolt, a Lightning Network fizetések tömeges elterjedése hamar eldugíthatja a rendszert. A Lightning Networknél csak időnként írják a “mainnet” blokkláncra az összesített, nettósított tranzakciós adatokat. De előbb vagy utóbb így is fel kell vinni azokat.
Mi lesz, ha betiltják?
Egy másik probléma lehet az adózás és a szabályozás. Megpróbálhatják egyes országok betiltani a kriptodevizákat vagy a kriptodeviza-fizetéseket, ha túlságosan jóra sikerülne egy ilyen fizetési rendszer. Lehet, hogy sok országban csak azért tűrik egyelőre, mert a különböző gyerekbetegségek és technikai problémák miatt nem terjedt el széles körben a kriptovaluta.
Főleg műszakilag képzettebb, pénzügyileg jártasabb kisebbség használja egyelőre a kriptopénz-fizetéseket. Bár a tiltás nem lenne könnyű, mert a blokklánc működésébe aligha tudnak beleszólni, a kriptóról hagyományos pénzre történő váltást alaposan meg tudják nehezíteni.
Nagy kérdés az adózás
Ha pedig például minden egyes kriptodeviza-értékesítés után 15 százalékos adót kellene fizetni, mint például Magyarországon, vagy még többet, akkor adózási oldalról sikerülhet agyonvágni a kriptopénz-fizetési rendszert. Egyes országokban viszonylag jelentős összegig adómentes, ha kriptoeszközzel fizetünk, az adóhivatal csak a befektetési célú nagyobb tételekre utazik. Más országokban a legkisebb vásárlás esetén is adót kell fizetni. Megint más országokban pedig egyáltalán nincsen egyelőre adó.
Nagy kérdés, hogy ilyen téren merre megy majd tovább a világ .
Minden bitcoin kriptó, de nem minden kriptó bitcoin
Mindez egyébként nem sokat mond a kriptovaluta-szektor egészéről. Ugyanis a fizetőeszköz-funkció ma már csak egy a kriptovaluták sokféle felhasználási területe közül. A szektor nagy része már nem erről szól, hanem spekulációról, okosszerződésekről, játékokról, NFT-kről, fájtárolásról, szerencsejátékokról, médiaalkalmazásokról és még ezer más dologról.
A bitcoin pedig egy különleges, unikális valami. Bár vannak követői, utánzatai, a kriptovaluták 99 százaléka ma már egyáltalán nem bitcoin-klón. Lásd:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Több mint 35 százalékkal megemelik a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lesz – jelentette be szerdán a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója. 
