Érdemes-e Revoluton részvényeket és bitcoint venni?

A rövid válaszunk: Érdemes, de inkább csak kisebb összegekkel, a részvény– vagy kriptodeviza-piaccal való ismerkedés, tanulás céljából.

Úgy tudni, százezrek használják már a Revolut alkalmazást Magyarországon, pedig a magyar hatóságok sokat tesznek ennek akadályozására. (Például a kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetések és a Revolutot is korlátozó jogszabályok formájában.)

Kényelem és olcsóság

Nehéz is neki ellenállni, amikor díjak, jutalékok és más terhek nélkül tudsz pénzt küldeni másoknak, ellentétben a hagyományos pénzügyi rendszerrel. A devizádat pedig banki középárfolyamon tudod átváltani.

A Revolut azonban befektetésekre is használható, ami a két számjegyű magyar infláció időszakában egyre fontosabbá válhat. Még ha devizát veszel, akkor is futnod kell a magas euró- vagy dollárinfláció kockázatát. Tehát fontos lenne, hogy a pénzed valamilyen kamatot vagy hozamot is termeljen.

Ezért most azt néztük meg, milyen részvényekbe és kriptodevizákba lehet fektetni a Revoluton, és ehhez milyen plusz szolgáltatásokat adnak. Illetve milyen korlátokkal, biztonsági kockázatokkal kell számolni.

Részvények a Revoluton

A Revoluton is, mint minden brókercégnél, befektetési szolgáltatónál, először értékpapírszámla-szerződést kell kötni. Ez itt relatíve egyszerű művelet, ha nem is pár, de körülbelül másfél tucatnyi kattintással elvégezhető. (A szerződéseket a gyakorlatban szinte senki sem olvassa el.) A “kérelem elbírálása” az alkalmazás szerint 48 óráig is eltarthat, a gyakorlatban pár perc volt.

A rendszerben minimum sok száz, de inkább több ezer részvényt találunk, még az A betűsök sem értek véget száznál, ahol a számolást abbahagytuk. A nagy többség amerikai és kanadai, de találtunk néhány mexikói céget és az USA-ban is bevezetett kínai vállalatot (Alibaba, Tencent).

Az európai tőzsdei nagyvállalatok, mint például az általunk keresett német, francia, svájci autógyártók és gyógyszergyárak viszont fájóan hiányoznak, az OTP-ről vagy a Molról nem is beszélve. Egyedül pár brit papírt találtunk kontinensünkről (BP, Barclay’s), de esetlegesnek tűnik, még a legnagyobbak közül sem minden londoni van meg.

Van Refinitiv-konszenzus is

A részvényekhez sokféle plusz adatot mellékelnek. Így árfolyamgrafikont, egy “reális érték” adatot, pénzügyi kimutatásokat (mérlegeket), híreket, néhány angol nyelvű elemzést. Ami különösen jó, és egyébként nehéz hozzájutni, az a Refinitiv cég elemzői konszenzusa a vételt-eladást javasoló elemzők megoszlásával és a konszenzusos elemzői célárral. (Amit nem túl jó fordítással “elemzői árfolyamcélok” néven találunk, lásd a második ábrát.)

Korábban láttunk, sőt év elején még vettünk is árupiaci termékeket a Revolutban, ezek azóta valamilyen okból eltűntek. A Revolut magyar díjtáblázata szerint azonban léteznek, és itt a kereskedés során 1,5 százalékos jutalékkal kell számolnunk.

Mennyibe kerül a részvényezés a Revolutnál?

A gyakorlatban amikor részvény vásárolunk, először dollárt kell váltani, majd azt áttenni, “feltölteni” az értékpapír-számlánkra. (Piaci áras megbízásnál nem elég a fedezetet letétbe helyezni, annál öt százalékkal többet kell. A limitáras megbízásnál ilyen nincs.) Egy további előny, hogy tudunk töredékrészvényeket is vásárolni. Legalábbis sikerült próbaként 0,1 Amazont vennünk, ugyanakkor nem sikerült 0,1 Meta Platforms-t (volt Facebook).

A vételért nem számítottak fel díjakat, jutalékokat. Mivel a mobilalkalmazás nem volt valami készséges abban, hogy felvilágosítson a költségekről, eladást színleltünk, hogy mindjárt meg is nézzük, mennyibe fáj. Az értékesítésért 0,91 dollárt, azaz 373 forintot kértek volna. (A vételi és eladási ár viszont pontosan megegyezett a pillanatnyi amerikai tőzsdei árral.)

Más forrás szerint az ingyenes Revolut-csomagban havi egy, a fizetős csomagokban még további néhány részvényügylet díjmentes. Efelett a darabszám felett 0,25 százalékos díjat, de legalább 368 forintot számolnak fel. Ez az információ a hivatalos díjtáblázatból valamiért hiányzik.

Kriptovaluták kriptotőzsdéről

A kriptovalutákat is már régen bevezették a Revolut felületére, 82-félét számoltunk össze belőlük. Jó tudni, hogy a kriptoeszközök megvétele, eladása és tárolása általában nem egyszerű feladat, még kriptotőzsdéken keresztül sem. Egy tipikus folyamat például:

• Forintot váltunk euróra vagy dollárra.
• Kiutaljuk egy nagy nemzetközi tőzsdére drága SEPA-átutalással.
• Ott vásárolunk belőle kriptoeszközt egy bonyolult tőzsdei felületen, amely az átlagembert egy repülőgép műszerfalára emlékeztetheti.
• Amit azután valamilyen biztonságos (lehetőleg offline és csak hardveres kulccsal hozzáférhető) kriptotárcára küldünk (wallet).
• Gondoskodunk a titkos hozzáférési kulcsaink megfelelő tárolásáról, ráadásul úgy, hogy örököseink is hozzáférjenek, ha valami történne velünk. (Például banki széf.)

Ez a macera nem olcsó, hosszadalmas (több nap lehet), munkás és némi informatikai alaptudást feltételez.

Kriptovaluták a Revolutban

Ehhez képest a Revolutban szó szerint pár kattintás az egész, forintban, kényelmesen, gyorsan, de az adott pillanatban érvényes nemzetközi árfolyamhoz képest némi felárral tudunk hozzájutni a kriptóhoz. Ez azonban kétségtelenül hatalmas előny, főleg azoknak, akik most ismerkednek a befektetési világgal.

Ma már nagyon sokféle célú és működésű kriptovaluta létezik, néhányan közülük inkább árupiaci termékként, egyesek fizetőeszközként, de egyre többen inkább egyfajta részvényként viselkednek. Így a Revolut kínálatában szereplő 82-féle kriptovaluta is eléggé különböző “szektorokba” tartozik.

A piac kedvenceit vezetik be?

Úgy tűnik, hogy a kínálat eléggé széles, de logikus módon elsősorban a divatos, keresett kriptovalutákat vezetik be a kötelező főbb kriptókon kívül. (Főbbek alatt főleg nagyobb layer 1 és 2 érméket értünk, mint bitcoin, ether, cardano, polkadot, polygon, solana stb.) Tipikus szektorok:

• Metaverzum: The Sandbox, Decentraland, Apecoin
• Gaming (játékok): Axie Infinity, Gala, ImmutableX
• DeFi (decentralizált pénzügyek): Uniswap, Balancer, Synthetix, YFI stb.
• Mém-érmék: Dogecoin, Shiba Inu
• Fájltárolás: Filecoin, Storj
• NFT-k: Flow, Apecoin
• Kriptodeviza-rendszerek alapvető infrastruktúrája: Chainlink, The Graph, Biconomy

Mibe kerül a kriptovaluta-vásárlás?

Számításunk szerint itt is, mint a részvényeknél, világpiaci árat számoltak a vételnél, és mínusz 81,5 forint költséget vontak le. (A forintot nem kellett először dollárra váltani, és a kriptók árfolyamát is forintban adják meg.) Ez azonban csak a kis összegű próbavásárlás miatt volt ilyen alacsony, néhány további kattintás után (az “i”, azaz információ jelre) kiderül, hogy valójában 2,5 százalékos díjat alkalmaznak.

Frissítés: Olcsóbb lett, de drága marad a kriptózás a Revoluton

A Revolut 2022. szeptember eleji bejelentése szerint október elejétől – az eddigi 2,5 százalék helyett – 1,99 százalékra csökken a kriptovaluta-műveletek díja. Ugyanakkor bevezetnek egy 0,99 százalékos minimumdíjat (ez akkori árfolyamon mintegy 399 forint). A minimumdíj nem vonatkozik az ismétlődő vásárlásokra és a cashback-ra (pénzvisszatérítésre).

Az online brókercégek, kriptotőzsdék díjai inkább 1-2 ezrelék körül mozognak, így ez a csökkentett díj is nagyon magasnak nevezhető. (Emellett a Revolutos kriptovaluta-vásárlás más kockázati kategóriába tartozik, amint ezt lejjebb kifejtjük.)

A Revolut és a részvénybefektetések biztonsága

Sok szó esett már a sajtóban arról, hogy a Revolut nem bank, de van bankja, amely a litván betétbiztosítási védelem hatálya alá tartozik. (Ami esetleges jogvita esetén elég kellemetlen lehet, de legalább van biztosítás.) De mi a helyzet a részvénybefektetésekkel?

Magyarországon az itteni pénzügyi szolgáltatóknál elhelyezett részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket, certifikátokat kötelezően a Beva (Befektető-védelmi Alap) biztosítása védi attól, ha eltűnnének. Más európai uniós országokban pedig más hasonló hivatalos szervezetek végzik ugyanezt. És a Revolutnál levő részvények most akkor vajon melyik hatálya alá tartoznak? A magyar? A litván? Vagy a brit?

Belép egy brókercég a képletbe

Egyik sem nyert. A Revolut Trading Ltd. a Resolution Compliance Ltd. képviselője, az utóbbit pedig a brit pénzügyi hatóság, az FCA engedélyezte és szabályozza. De minden jel arra mutat, hogy értékeinket mégsem biztosítja a brit befektetővédelem (FSCS). Harmadik félként egy amerikai brókercéget vonnak be, ez a DriveWealth LLC. A Revolut által aláíratott szabályzat szerint:

A harmadik fél bróker tagja az Értékpapír Befektető Védelmi Társaságnak (Securities Investor Protection Corporation, SIPC). Minden, a harmadik fél brókernél vezetett számlán tartott eszköz jogosult a SIPC által nyújtott védelemre. Ha a harmadik fél bróker fizetésképtelenné válik, akkor az Ön eszközei a SIPC által védettek lehetnek 500 ezer dollár erejéig.

Vagyis a megoldás: Amerikai befektetővédelem vonatkozik rá. Hogy mennyire lenne nehéz vitás ügyben érdekeinket érvényesíteni a tengerentúlon, Európán is kívül, az nehéz kérdés. Nagy értékeket emiatt semmiképp sem tartanánk a Revolut értékpapír-számláján.

A Revolut és a kriptodeviza-befektetések biztonsága

A kriptodevizákra semmiféle befektető-védelem nem vonatkozik, valószínűleg még a Föld semelyik országában sem. Miközben híresek arról is, hogy a hackertámadások mennyire gyakoriak az ágazatban.

Bár a kriptovaluták vásárlása nagyon könnyű az ilyen modern fintech-alkalmazásokkal, itt is csak kisebb összegekkel érdemes játszani, ismerkedni a piaccal. A kriptodevizák egyik lényege ugyanis, hogy magunk őrizhetjük azokat – a saját, lehetőleg offline őrzött titkos kulcsaink birtokában. A biztonsági előírások betartása mellett csak mi férhetünk hozzájuk. Ez a “non-custodial” vagy nem letétkezelői, közvetlen őrzési mód.

Nem adjuk más kezébe, letétjébe a vagyonunkat, bármennyire is macerás ez. Ez a kriptók egyik nagy előnye. Ezzel szemben a Revolut – és más cégek is – “custodial”, letétkezelői rendszerben működnek. Vagyis valójában nem kriptovalutánk lesz, hanem egy arra szóló letéti igazolásunk, ígérvényünk.

A te kulcsod, a te kriptód

A valódi hozzáférés értékeinkhez a másik fél, a Revolut kezében van. Egyébként ugyanúgy, mint a részvényeknél, csak azoknál az (amerikai) befektető-védelem is ott van a háttérben. A kriptóknál meg nincsen, így a saját kezelés mindenképpen érték.

Ha nem a te kulcsod, nem a te kriptodevizád – mondják a kriptodeviza-szakemberek. – A custodial-rendszerben nem kriptód van, hanem egy ígéreted, hogy majd lesz kriptód.

Hasonló alapproblémák, a custodial rendszer tették lehetővé például a veszteségeket a Celsius platformnál is tavasszal. A custodial rendszerben begyűjtött kriptovalutákkal sajátjukként hazardíroztak.

Adózás és DeFi

Egy további ellenérv a Revolut-típusú, letéti őrzésben levő kriptovaluta-vásárlás ellen, hogy így nem tudjuk eszközeinket lekötni (staking, akár DeFi-konstrukciókban, akár az adott valuta protokolljaiban). Bár ez plusz kockázattal jár, egyre inkább elterjedt, és plusz bevételeket jelent a tulajdonosoknak. (Már az Ethereum-blokkláncon is.)

Az adózási megfontolásokkal is érdemes foglalkozni. Az új szabályozás tartalmaz egy adómentes kriptovaluta-keretet, ennél évente értékesíthetünk maximum tíz napon a minimálbér maximum tizedének megfelelő összegű kriptoeszközt. Ez olyan, mintha pont a Revolut-féle alkalmazásokra szabták volna, maximum tízszer húszezer forintos összegekkel lehet tanulni, játszani, kísérletezni.

A részvénybefektetések adózását viszont a Revolutos játszadozás lehet, hogy nagyon megbonyolítja.

Ingyen polkadotot kaphatsz

Van jelenleg két jó kriptodeviza-tanfolyam a Revolut kriptós menüpontjában, amelyeket ha elvégzel, és a kérdéseket megválaszolod, akkor 3-4 ezer forintnyi polkadot (DOT) érmét kapsz. Ezt 20-40 perc alatt meg lehet csinálni. Ha elrontod a válaszokat, könnyűszerrel rögtön újra lehet csinálni egy-egy fejezetet. (Negyedik kép, harmadik oszlop.)

Ezt akkor is érdemes megcsinálni, ha valaki nem akar kriptovalutát adni-venni. Utána akár azonnal meg is lehet tőle szabadulni, és a kis összeg miatt adózás alá sem esik.