Ebben az évben a bitcoin árfolyama és a többi kriptodeviza hihetetlenül izgalmas volt, de nincs könnyű dolga annak, aki akár csak utána szeretne olvasni, mi is ez. Nem a te hibád, ha nem érted, eleve bonyolult történet, ráadásul a szakma, illetve a kripto-szubkultúra saját kifejezéseket, szlenget használ.
Amin a bitcoin-bennfentesek nevetnek, az másnak esetleg még csak nem is rémlik, mi lehet. Minden szakmának megvan a saját nyelvezete, amit meg kell tanulni, ha azzal akar valaki foglalkozni.
Tartalomjegyzék
Nemecsek Ernő esete a Bitcoinnal és a bitcoinnal
Blokklánc, mégsem kriptó, kriptó, de mégsem blokklánc?
Ethereum, vagy ether, esetleg Ether?
Mi a szösz az a bitcoin-kapitalizáció?
Kriptodeviza, coin, vagy talán inkább token?
Esik-e a bitcoin, amikor emelkedik?
A tömeges bitcoin-adaptáció forradalma
Okosszerződés-forradalom és DAO
A bitcoin örnyezeti terhelése, proof-of-work, proof-of-stake
Pump and dump a kriptóvilágban
Bűnözők használják a bitcoint?
FUD, a kriptodeviza-befektetők réme
Weak hands, avagy a remegő kisbüfik
Mitől kriptó a kriptó?
Attól, hogy kriptográfiai, azaz a titkosítási eljárásokból kifejlődött tudományág segítségével érik el a rendszer biztonságos működését. A kriptodeviza-számlákhoz való hozzáférés csak valamilyen hosszú karaktersorozatból álló jelszó, egyfajta rejtjelezési kulcs segítségével lehetséges. “Ha nem nálad van a kulcs, nem a te bitcoinod” – mondják. Ennek ellenére sokan használnak olyan rendszereket, ahol a kulcsot egy szoftver, egy kriptodeviza-tőzsde vagy egy vagyonkezelő szervezet, alapkezelő birtokolja.
Ez itt például egy nyilvános bitcoin-kulcs, számlaszámnak is nevezhetjük:
17mNEqDwELCdxSHcJBGTfneSArv7bfLm5Y
Ez meg a hozzá tartozó titkos kulcs, a jelszó, amivel hozzá lehet férni a rajta levő értékekhez, és ami nélkül viszont egymillió év alatt sem:
L5Q2KTtqoHze8Fi5o3hnyYXHwUbCwRaRNsnZm1FFxivXtrx2un3C
Például itt generálható ilyen, de online létrehozni nem biztonságos. Itt pedig egy másik, papírra nyomtatható, QR-kód beolvasásával is használható “bitcoin-pénztárca”:
Ki az a no-coiner?
Mugli, azaz varázstalan ember (pardon, az a Harry Potterben volt). “Érmétlen” személy, aki nem rendelkezik kriptodevizákkal. Vagyis te.
Nemecsek Ernő esete a Bitcoinnal és a bitcoinnal
A Pál utcai fiúkban Nemecsek Ernő nevét büntetésből írták csupa kisbetűvel, de kétféle írásmódot látunk a bitcoin esetében is. Mikor melyik helyes? Régen azt tanultam, hogy Bitcoinnak hívják az egész számítástechnikai, elszámolási rendszert, platformot, a szoftvert. A bitcoin pedig a pénznem, fizetőeszköz neve lenne, ahogy a forint vagy a dollár is kisbetű. De rendszeresen keverik a magyarban, sőt néha az angolban is.
Moon (to the), rakétázik
A kriptodeviza-hívők hőn vágyott kánaánja. “To the Moon”, azaz a Holdig, vagy a Holdba várják a bitcoin árfolyamát a hívei, vagyis az egekbe, valamilyen óriási, hihetetlen magasságba. Újabban, a sok áremelkedés után fokozzák is, például a Jupiterig, az Alpha Centaurira vagy az Androméda-ködbe teszik az árfolyamot.
A Föld-Hold távolság egyébként átlagosan 384 400 kilométer vagy 238 900 mérföld. A lelkes bitcoin-hívők többsége valóban hatjegyű, sőt néha már hétjegyű dollárárakra számít a jövőben (Százezer dollár most nagyjából 29 millió forint.)
Iron Man, pardon, Elon Musk ezt is megcsinálja – újabban beígérte, hogy a dogecoin nevű kriptodevizát (vagy annak szimbólumát?) fizikailag is felviszi a holdra egy Spaxe X rakétával. Legalábbis ha a hívek ehhez elegendő forrást összeadnak, adakoznak. Az árfolyam persze “rakétázott” (meredeken, óriásit emelkedett.)
Mi az a blokklánc?
A kriptodevizákat akár blokklánc-devizáknak is nevezhetnénk, annyira hozzájuk tartozik az adatok tárolásának ez a módja. Itt láncszerűen, egymás után időben sorban következő, meghatározott tartalmú adategységekben, a blokkokban tárolják az adott. Tulajdonképpen ez egy folyamatosan bővülő adatbázis. (Rokon fogalom az elosztott főkönyv, a DLT is, ami csak azt jelenti, hogy sok tárolási helyen van meg ugyanannak az elszámolásnak a másolata.)
A blokkláncnál a lánc mindegyik tagja visszautal az előzőre is, ezekkel az ellenőrző adatokkal is erősíti a lánc megváltoztathatatlanságát (immutability). A blokkokban nemcsak a különböző kriptodeviza-tranzakciók adatait tárolják, hanem a modernebb verziókban már sokféle más adatot is. Például okosszerződések programkódjait vagy blogbejegyzések szövegét.
A blokklánc adatait a bitcoinnál a bányászok, más típusú kriptodevizáknál a hasonló szerepet betöltő “validátorok” vagy “tanúk” állítják össze és tárolják.
(Lásd még: Miért esik a bitcoin árfolyama? Elon Musknak milyen adui lehetnek még?)
Blokklánc, mégsem kriptó, kriptó, de mégsem blokklánc?
Nem minden blokkláncnak van köze a kriptodevizákhoz. Vannak vállalatok, szervezetek kezelésében más célokra használt, zárt körű, azaz nem nyilvános blokkláncok is. Viszont (majdnem) minden kriptodevizát blokkláncon tartanak nyilván. Egy ellenpéldát ismerek, ez az IOTA, amely egy “tangle” nevű, nem láncszerű, hanem inkább hálóra vagy kusza indákra hasonlító adatstruktúrát (“ledgert”, főkönyvet, DLT-t) használ az elszámolásokhoz.
Brrrrr!
A pénznyomda berregése, ahogy előállítják a sok új dollárt. (Valójában túlnyomó részt inkább bankszámla-pénz, ami sohasem lát nyomdagépet, de sebaj.) A bitcoin–hívők szerint emiatt, az ultralaza pénzpolitika, a pénzmennyiség gyors és eddig példátlan mértékű bővülése, a gyengülő, sőt összeomló dollár miatt fog az egekbe menni a befektetésük értéke. (Lásd “to the Moon”.)
Arról általában elfeledkeznek, hogy a dollármennyiséget szűkíteni, a monetáris politikát szigorítani is szokták, vagy hogy a hiperinfláció – extrém háborús körülményektől eltekintve – a fejlett világban igencsak ritka.
Ethereum, vagy ether, esetleg Ether?
A bitcoin/Bitcoin problémához hasonló az ethereum/Ethereum esete is, csak bonyolultabb. Alapvetően az Ethereum rendszer fizetőeszköze az ether nevű pénzegység, de ez utóbbit is rendszeresen látom hosszabb formában írva, ethereumként vagy Ethereumként, teljes a káosz. A haladó babérokra pályázók, angolul tudók utánaolvashatnak, mit jelentenek az Ethereum rendszerében a gas és a gwei mértékegységek, az EVM és az EIP protokollok.
Mi a szösz az a bitcoin-kapitalizáció?
A tőkepiacokon is rendszeresen használt mérőszám az adott eszköz (részvény, kötvény, áru, kriptodeviza stb.) egységének árfolyamát a piacra bevezetett darabszámmal szorozza. Vagyis kiadja a piacon levő összes darab összértékét az adott áron.
Például az OTP-részvényekből 280 000 010 darab (280 millió) van a tőzsdén, ha árfolyamuk 14 600 forint, akkor 4 088 000 000 000 (4088 milliárd) forint a cég kapitalizációja. (Mintegy 14 milliárd dollár.)
Bitcoinból pedig az eddig kibocsátott 18,7 millió darab 48 700 dolláros árfolyamon 901 milliárd dollárt ért e sorok írásakor. Sok helyen a kapitalizáció alapján rangsorolják a kriptodevizákat, a népszerű Coinmarketcap.com oldallal az élen.
Kriptodeviza, coin, vagy talán inkább token?
Felváltva találkozhatunk ezekkel a kifejezésekkel, még sok szakmai oldal is keveri őket. A coin (érme) elvileg az, amelynek saját blokklánca van, és azon tarják nyilván a tranzakciókat. (Másik neve “natív token”.) A token pedig valamely másik blokkláncra épül, azon lakik, például az Ethereum, a Binance Coin vagy a Tron rendszeren fut. Nincs tehát saját blokklánca.
A kriptodeviza mindkettőt jelentheti, sőt az egyedi NFT-tokenket is. (Az NFT-tokeneket is valamely natív blokkláncon kell létrehozni.)
Mi az a hodl és a hodler?
A hodl=hold, de itt most nem az égitestről van szó (lásd “Moon”). Hanem az angol “tartani” igéből származik, és azt jelenti hogy hosszú távon ragaszkodni a kriptó-befektetésünkhöz. Ezt állítólag egy sorsdöntő áremelkedésben egy spekuláns vagy kereskedő egyszer izgalmában rosszul írta nagy nyilvánosság előtt, így lett belőle “hodl”. Aki pedig a hosszú távú tartás stratégiáját követi, az a hodler. Szerkesztők, nem kijavítani!
Willie Woo bitcoin-elemző pedig “Rick Astley-befektetőknek” hívja a “hodlereket”, mert az énekes híres dalának megfelelően soha nem adják fel, vagyis nem adják el. (“Never Gonna Give You Up”.) (Lásd még: Mi lesz, ha a Wall Street cápái felvásárolják az összes bitcoint?)
Lambo (when?)
A “when Lambo” szóösszetétel is gyakori a szlengben, valójában azt jelenti: Mikor megy fel az egekbe (to the Moon) a bitcoin, vagy más kriptóm, hogy végre Lamborghinit vehessek magamnak? (Nem traktort, hanem sportkocsit.) Sokakat csak ez érdekel, a decentralizáció, az okosszerződés-forradalom, a blokklánc-technológia, a cenzúrázhatatlan információtárolás, minden más szép elv nekik smafu. Az egész csak egy eszköz a gyors meggazdagodásra, mint a GameStop-részvény, és esetleg nem is értik az egészet.
Esik-e a bitcoin, amikor emelkedik?
A kriptodeviza-kereskedés 24 / 7 rendszerben folyik, vagyis a hét hét napján, 24 órában. A hagyományos tőzsdéken viszont többnyire egy napi 7-9 órás időablakban és csak munkanapokon kereskednek. Így amikor azt olvassuk, hogy az OTP két százalékkal esik, az mindig az előző munkanap esti, fix záróárhoz képest értendő. (Hosszú hátvége utáni kedden például már négy napos adat.)
Ha viszont a bitcoin esik, az mindig pont a 24 órával korábbi állapothoz képest van megadva. Ami szintén egy másodpercenként változó adat. A bitcoinnál tehát a kiindulópont és a mostani ár is folyamatosan változik, két mozgó pont van egy helyett, ami még nagyobbnak láttatja az amúgy is magas volatilitását (áringadozását).
Így ha esésről vagy emelkedésről van szó, mindig nagy kérdés, hogy mi mihez képest történt. Lehet, hogy a bitcoin látszólag nem változik 24 óra alatt, de közben csinált egy nagy kanyart felfelé a 12 órával korábbi állapothoz képest, meg egyet lefelé 6-8 óra alatt. Nem könnyű egyetlen számból megítélni, mi is történt. Ezért sok helyen látni már heti elmozdulást is a táblázatokban, az talán többet elárul a trendről.
A biztonsági öveket pedig kéretik becsatolni.
A tömeges bitcoin-adaptáció forradalma
A kriptodeviza-hívők úgy tartják, a kriptók és a blokklánc, az okosszerződések teljesen bevonulnak majd a hétköznapokba. Leváltanak majd ugyanis egy sor korábbi, elavult pénzügyi vagy informatikai, gazdasági vagy média– és szórakoztatóipari megoldást. Hasonlóan elterjednek majd, mint a kilencvenes évektől az internet. Ha ez bekövetkezik, na az lesz a tömeges adaptáció, az elfogadottság. Vágyaik szerint ez nagyságrendekkel magasabb kriptodeviza-árakat is jelent majd, és ők dúsgazdagok lesznek.
A vérmesebbek úgy vélik, hogy eközben összeomlik majd a dollár, az összes állam összes hivatalos pénze, no meg a bankrendszer. Esetleg az egész eddigi társadalmi berendezkedés is, és egy teljesen új világrend veszi át a helyét.
Okosszerződés-forradalom és DAO
Okosszerződésnek vagy intelligens szerződésnek (smart contract) neveznek számos kriptodeviza-alkalmazást, amelyek már sokkal többet tudnak, mint a bitcoin eredeti célja, a pénzküldés. A Wikipedia magyar verziója szerint szabadon:
Az okosszerződésnél a programban leírt, a szerződéskötéshez szükséges feltételek teljesülésekor az ügylet automatikusan létrejön, így például az eladó azonnal megkapja a pénzt, a vevő pedig a szolgáltatást. Az okosszerződések nyilvános blokkláncokon (mint például az Ethereum) vannak nyilvántartva és visszavonhatatlanok.
Például ha a vevő kifizette a vételár 100 százalékát és az eladó biztosította a hozzáférést a kínált termékhez/szolgáltatáshoz, a tranzakció teljesül. A legegyszerűbb példa erre az étel/ital automata. De ennél jóval bonyolultabb megoldások is vannak, egyes rendszerekben teljes tőzsdéket programoznak okosszerződésekből.
Kapcsolódó fogalom a DAO, a “Decentralized Autonomous Organisation” (decentralizált autonóm szervezet) rövidítése. Ez egy okosszerződésekből álló komplex, teljesen automatizált rendszer.
Mi az a DeFi, a dApp, a DEX?
A DeFi a decentralizált, kriptodeviza-alapú pénzügyi megoldások gyűjtőneve. Lehet például kriptó-alapon működő decentralizált tőzsde (ez a DEX), vagy pénzkölcsönző megoldás, biztosításkötő rendszer, részvények árfolyamát követő okosszerződés és még sok más. A dApp okosszerződéseken alapuló decentralizált alkalmazás, ilyenekből, programozott pénzügyi eljárásokból állnak a DeFi-rendszerek is.
Az NFT a jövő műtárgya?
Az NFT (non-fungible token) azt jelenti, nem helyettesíthető zseton, kriptodeviza, de helyesebb lenne inkább úgy fogalmazni, hogy nem standardizált, nem egyforma egységek sorozatából álló, nem sorozatban kibocsátott. A sorozatban kibocsátott befektetési egységeknél, legyen az részvény, kriptodeviza vagy egységnyi árutőzsdei termék, minden darab egyforma. Egy bitcoin, hordó Brent-olaj vagy egy OTP-részvény pontosan ugyanazzal az értékkel bír, mint egy másik bitcoin, hordó Brent olaj, illetve egy másik OTP-részvény.
Ezzel szemben az NFT-k egyediek, mindegyik más-más, nem feleltethető meg az egyik a másiknak. Inkább egyfajta egyéni műalkotásnak tekinthetők, amelyekkel kapcsolatban a jogokat egy blokkláncon létrehozott, egyedi kriptodeviza birtoklásával lehet gyakorolni. Az NFT-k eladása ahhoz hasonlít, mintha a Mona Lisa című festmény tulajdonjogát biztosító igazolást, birtoklevelet kínálnák megvételre.
Az NFT-k sokszor digitális grafikákat, fotókat, videókat képviselnek, de egy korábbi hír szerint egy teniszezőnő a felkarján levő reklámfelület jogaira bocsátott ki NFT-t. Az NFT-k piacán valóságos őrület bontakozott ki 2021 elején, óriási összegekért cseréltek gazdát első pillantásra csekély értékűnek látszó alkotások. Viszont a hagyományos művészeti aukciós házak is megjelentek a piacon.
(Lásd még a TrendFM video-beszélgetését: NFT: A műtárgypiac UFO-ja)
A bitcoin örnyezeti terhelése, proof-of-work, proof-of-stake
A bitcoint és más kriptodevizákat sok kritika éri hatalmas áramfelhasználásuk miatt, ami nemrég állítólag Hollandia teljes fogyasztásával volt egyenértékű. Elon Musk tesla-vezérigazgató kritikája nyomán felerősödtek a törekvések a bitcon-bányászok tevékenységének zöldítésére.
Fontos tudni, hogy a magas energia-fogyasztás csak egyes rendszerekre jellemző, mint a Bitcoin vagy az Ethereum. (Amelyek a proof-of-work rendszerben működnek.) Sok más blokkláncnál, amelyek a proof-of-stake módszert használják, ez a probléma nem áll fenn. Ezeknél legalább két nagyságrenddel kisebb az áramfogyasztás (kevesebb mint egy százaléka a bitcoin áramfelhasználásának.) Ilyen például a Cardano, a Polkadot, az EOS, a Cosmos stb.
(Lásd még: Miért esik a bitcoin árfolyama? Elon Musknak milyen adui lehetnek még?)
Pump and dump a kriptóvilágban
Gyakori a szabályozatlan, ellenőrizetlen kriptodeviza-világban, hogy többen összefognak, és manipulatív vásárlásokkal felhajtják egy érme értékét. Amikor pedig mások is rákapnak, például a trendkövető stratégiát alkalmazó befektetők, ráborítják a piacra, eladják a tömegnek jóval magasabb áron. Ez a “pump and dump”, “felpumpálni és rájuk borítani” módszer.
(Hasonló történt az év elején a GameStop, AMC és más részvények piacán is, de az árfolyam-manipulációt a szabályozott piacokon alapvetően büntetik. Indultak is már perek.)
Valóban névtelen-e a bitcoin?
Névtelen-e a bitcoin és a többi kriptodeviza? Azzá lehet tenni, de ez macerás és kockázatos. Például ha “kéz alatt”, magánszemélytől veszünk bitcoint mondjuk egy kávézóban, vagy internetes fórumon, és a saját magunk által létrehozott új bitcoin-számlára utaltatjuk, akkor senki sem fogja tudni, hogy ilyenünk van. (Vigyázzunk, sajnos az örököseink sem.) Ám ha kriptodeviza-tőzsdén váltjuk készpénzre, szinte biztosan igazoltatnak majd. Megoldható tehát a névtelenség, amíg nagy összeget nem akarunk kriptóról “fiatra” (hagyományos pénzre) váltani, de nem könnyű ezt elérni és fenntartani.
A hagyományos bankszámlák esetében többnyire nem titkos, hogy kinek mi a számlaszáma, az viszont igen, hogy az egyes számlákon mi van. A bitcoinnál ismert, hogy mely számlán mi van és milyen tranzakciók történtek ott, de az csak ritkán, hogy az adott számla kié.
Vannak még kriptodevizák, amelyeket kifejezetten úgy fejlesztettek ki, hogy a pénzmozgások titokban maradjanak (például Monero, Zcash, Dash). A hagyományos pénzre váltás azonban ott is ugyanúgy a személyazonosság felfedését kívánhatja meg.
Bűnözők használják a bitcoint?
Régi mítosz, hogy a bitcoin névtelen, ezért főleg bűnözők, terroristák eszköze, pénzt mosnak vele, vagy ezt kérik a zsarolásért cserébe. Ilyen esetek kétségtelenül vannak és voltak, de a legtöbb bűncselekmény során azért mégiscsak dollárt, eurót és más hagyományos pénzt használnak. Becslések szerint csak a bitcoinok kisebb része, 10-20 százaléka szerepel ilyen ügyletekben – a feketegazdaság aránya is sok országban eléri ezt.
A készpénz még mindig nehezebben követhető, mint a bitcoin. A pénzmosás elleni szabályokat a kriptodeviza-tőzsdékre is kiterjesztették, így bár lehet névtelenül kriptókat birtokolni, “fiat” (hagyományos) pénzre váltásuk már elég nehézkes (lásd az előző pontot is).
|
A kriptodevizások réme, a FUD
A “fear, uncertainty, doubt”, félelem, bizonytalanság, kétkedés terjesztése eléggé gyakori a piacon. Lehet rémhír, “fake news”, lesújtó vélemény, álelemzés, manipulatív cikk. Az összeesküvés-elméletek hívei az ellenség ilyesfajta aknamunkájaként tüntetik fel a nagyobb piaci eséseket. (Pedig az ármozgásnak számos más oka lehet, például valakinek sok pénzre volt szüksége, ezért eladott.)
A FOMO, ami az árakat hajtja
A “fear of missing out” kifejezés rövidítése, ami annyit tesz, valaki retteg, hogy kimarad a buliból, nyilván az emelkedésből. Az ilyen befektetők sokszor pánikvásárlásokba kezdenek, és ezzel jól felhajtják az árakat. Persze az árak nem mindig egy irányba mennek, így olyan is van, csak ritkább, hogy JOMO, azaz “the joy of missing out” – amikor örül valaki, hogy kimaradt valamiből.
Bálnák, küszök és delfinek
Bálna (whale) a hatalmas kriptodeviza-portfóliót tartó, sokszor egyedül is piacbefolyásoló súlyú nagybefektetők beceneve. A méret definíció kérdése, de minimum dollármilliókról van szó. Sok bálna az alapítók, az első használók közül kerül ki. Nemegyszer vádolják őket piaci manipulációval.
Ennek analógiájára aztán előkerülnek néha a kripto-terminológiában egyéb vízi élőlények is, a delfinektől a kishalakig. A Steemit.com kriptodeviza-alapú médiaoldalon ezt intézményesítették, ezzel kategorizálják a szereplőket, amint az alábbi kép is mutatja.
Weak hands, avagy a remegő kisbüfik
Az angol “gyenge kezek” helyett a magyar tőzsdei terminológia inkább remegő kezekről beszél. Főleg újonc kisbefektetők, csúfnevükön “kisbüfik” ők, akik az első tíz-húsz százalékos esésre pánikba esnek, és megválnak befektetésüktől. Gyakran áldozatai az említett “FUD”-nak is. Az is gyakori, hogy túlvállalják magukat, és tőkeáttételes üzleteieket kényszerértékesítik, mindenük elúszik ezzel. Ez lehetett a 2021 májusi nagy esés egyik fő oka is.
(Lásd még: 9 ok, ami miatt a bitcoin árfolyama lezuhant)
Halving (feleződés)
A Bitcoin és néhány más kriptodeviza (például a Litecoin) nagy eseménye, négy évente következik be, mint valami szökőév. Ekkor a kibocsátott új érmék száma felére csökken, ami csökkenti a kínálatot. Bár ez eléggé kicsi mennyiség a piacon már kint levőhöz képest, sokan úgy hiszik, ez az új bikapiacok megindulásának, árfolyamcsúcsok elérésének egyik fontos oka.
Tény, hogy a 2012-es, 2016-os és 2020-as feleződés után egyaránt indult komoly bitcoin-bikapiac. (A bika az emelkedő, a medve az eső trend jelképe a tőkepiacokon.) A rossz hír viszont az, hogy két ilyen emelkedő szakasz után mindig pár éves eső, stagnáló időszak következett.
Flippening
Azaz átfordulás, átbillenés, szűkebb értelemben az, amikor az ether összértéke az ether-rajongók vágyálmaiban meghaladja majd a bitcoinok összértékét (kapitalizációját). Tágabb értelemben sokféle vízválasztó, fordulópont megnevezésére használják.
Kapcsolódó cikkeink:
9 ok, ami miatt a bitcoin árfolyama lezuhant
Miért esik a bitcoin árfolyama? Elon Musknak milyen adui lehetnek még?
Bitcoin-befektetés lustáknak – a jövő a kriptodeviza-alapoké?
7 módszer, hogyan tudsz számítástechnikai diploma nélkül bitcoint vásárolni (ha mersz)
Mi lesz, ha a Wall Street cápái felvásárolják az összes bitcoint?
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Trump visszavenné a Panama-csatornát a magas használati díjak miatt. 
