Miért esik a bitcoin árfolyama? Elon Musknak milyen adui lehetnek még?

Április 25-e óta nem látott szintre, 50 ezer dollár alá is leesett ma a bitcoin árfolyama. A 12 százalék körüli zuhanást főleg azzal magyarázzák, hogy Elon Musk Tesla-vezér Twitter-üzenetében bejelentette, már nem fogadják el a gépkocsik ellenértékeként.

Állítása szerint a környezetvédelmi aggályok miatt döntöttek így, és dolgoznak azon, hogy másik fizetőeszközt találjanak. Olyat, amelynek energia-felhasználása kevesebb, mint az egy százaléka a bitcoinénak. Valamint biztosította afelől a publikumot, hogy nem adnak el bitcoint. (Erre szükség is volt, mert az első negyedévben már eladtak egy adagot, ami akkor is esést okozott.)

Környezetbarátnak lenni pedig muszáj

Nem mindig tudni, Musk mit mond komolyan és mit nem, hiszen Twitter-oldalának alcímében az is benne van, hogy ő a Mars Császára. De amilyen sikeres üzletember, minden szavát milliók lesik.

A törekvése pedig üzleti szempontból is érthető, hiszen lassan minden nyilvános részvénytársaság, tőzsdei cég borzasztóan az ESG-re gyúr, vagyis környezettudatos, társadalmilag felelős akar lenni. Nem csoda, mert a befektetők már eléggé büntetik azokat a cégeket, amelyek nem ilyenek. Nincs kizárva, hogy Musk kapott valamiféle figyelmeztetést a nagy intézményi befektetőitől.

A bitcoin pedig kétségtelenül nagy energiafelhasználó, bár megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire káros. Vannak például, akik szerint egyre inkább megújuló energiával működtetik (már 70 százalék körüli arányban), ahogy a megújulók olcsóbbakká válnak a fosszilis energiahordozóknál. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy a bitcoin a világ energia-felhasználásának 0,13 százalékát adja “csak” – kérdés, hogy ez kevés vagy sem.

Megint mások szerint nem is csak a jelenlegi energia-fogyasztás az érdekes, hanem az is, hogy ez a jövőben még exponenciálisan tovább emelkedhet is. Ahogy az a Cambridge Egyetem által számolt bitcoin áramfogyasztás-index (CBECI) ábrájából is kikövetkeztethető.

Nem minden kriptodeviza áramfelhasználása nagy

Az azonban nagy tévedés, hogy bitcoinnal érdemes lenne fizetni különféle termékekért, de az is, hogy minden kriptodeviza energia-pazarló. Egyrészt a Bitcoin-rendszer áteresztő-képessége kicsi, a tranzakciós költség relatíve magas. Így mostanában egyre inkább kincsképző, megtakarítási, spekulációs eszköz, nem pedig a fizetési funkciók élharcosa. (Bár egy Tesla áránál a fajlagos átutalási költség alacsony.) A bitcoin egyre inkább digitális arannyá válik.

Másrészt pedig a magas energia-fogyasztás csak az úgynevezett proof-of-work (PoW) (“munkán”, pontosabban inkább számítási teljesítményen, processzorerőn, áramfelhasználáson) alapuló rendszerekre jellemző. Ilyen a Bitcoin, egyelőre még az Ethereum is, valamint például a Litecoin vagy a Dogecoin. De van egy másik elterjedt módszer is, a proof-of-stake (PoS), amely távolról sem annyira pazarló. Teljesen más alapokon nyugszik ugyanis.

Bányászok helyett bizalmi emberek

A PoW-nál az a “bányász” kap jelentős súlyt a rendszer üzemeltetésében (és több újonnan keletkeztetett bitcoint munkájáért), akinek a számítási teljesítménye nagy. A PoS viszont (és alfaja, a dPoS) inkább olyasmi, mint egy részvénytársaság. Akinek több a részvénye, azaz itt akinek több kriptodevizája van lekötve, annak több szavazata van. Az adminisztrációs feladatokat a szavazás útján kiválasztott kevesek végzik, ők a validátorok vagy tanúk. Leegyszerűsítve, néhány tucat “bizalmi emberre” bízzák a rendszer biztonságos üzemeltetését. (Hasonló lesz a Facebook diem-je is, ha egyszer elindul.)

Néhány főbb kriptodeviza listája, mellette a konszenzus (verifikációs algoritmus) módszere:

Az eléggé elterjedt PoS és dPos (delegated proof of stake) módszereknél nincs semmiféle számítástechnikai verseny, nincs a processzorok őrült párharca. A rendszer sokkal gyorsabb és olcsóbb. De emiatt kevésbé biztonságos, elvileg könnyebb a rendszert rossz indulatú szereplőként manipulálni. Ezért maradhat létjogosultsága a PoW-nak is. (Van még sokféle más “proof”, a blokklánc, főkönyv vezetésének más vezérelve, “konszenzusos algoritmusa” is, ezekről itt látható egy jó angol nyelvű összefoglaló és egy szemléletes ábra.)

Mire gondolhatott tehát Elon Musk?

Elon Musk-nak már biztosan van némi elképzelése arról, mire célzott, milyen kriptodevizát szeretne elfogadni. Ha arról van szó, hogy ez ne sértse a környezetvédelmi elveket, akkor szinte biztos, hogy valamely PoS vagy dPos típusú blokkláncot választja majd. Ha ez megtörténik, valószínűleg majd megint lesz egy olyan, amely több száz százalékot ugrik napok vagy hetek alatt.

Esetleg választhatja még az IOTA-t, amely egy teljesen másféle, sajátságos, a felhasználók között elosztott adminisztrációs mechanizmust használ, és szintén viszonylag környezetbarátnak tűnik. Mellette szól, hogy éppenséggel elektromos autók és más “dolgok internete”-alkalmazások számára fejlesztették ki.

Elküldjük a Teslát egyedül tankolni?

Nem lenne meglepő, ha a jövő Tesláit el lehetne küldeni utazás után feltöltődni a benzinkútra, amit ezek automatikusan végrehajtanának, majd ezt egy kriptodevizával rögtön ki is fizetnék. Vagy fizetnének egymásnak az autók a dugókról szóló, pénzmegtakarítást jelentő információkért.