Vannak, akik még mindig arról vitatkoznak, hogy lehet-e fizetőeszköz vagy értékmegőrző eszköz a bitcoin. Vagy pedig értéktelen valami, mivel nincs mögötte semmilyen erős központi szervezet. Vagy pont épp azért nagyon értékes, mert nincs mögötte semmilyen erős központi szervezet.

Mivel valós jövedelmet az árfolyam esetleges felértékelődésén túl nem termelnek, ezért valójában csak az emberi psziché és csordaszellem szüleményei - írja például egy befektetési blog.

Ők szerintem nagy hibát követnek el. Nem látják a bitcointól az erdőt. Ezeket a vitákat ugyanis már vagy egy évtizede is (le)folytatták, különösebb konklúzió nélkül, az egész inkább hitvitává vált. Jó-e a függetlenség, a decentralizáció, és kinek?

A kulcsszó az okosszerződés rendszere

De a kriptovilág nagyja közben már régen teljesen másról szól. Mondjuk, hogy az okosszerződésekről, azok bonyolult rendszereiről, a web3-ról – de egyre inkább az árbevételről, profittermelésről is.

Az amerikai SEC, a tőzsdefelügyelet régóta perlekedik egyes kriptodeviza-fejlesztőkkel azzal kapcsolatban, hogy projektjeik tulajdonképpen részvények-e. Így ugyanis az értékpapírjog hatálya alá kellene tartozzanak, nomeg e szervezet ellenőrzése alá. Az amerikai jogszabályokról nem tudunk állást foglalni, de kétségtelen, hogy egyre több olyan kriptovalutával találkozunk, amely kifejezetten részvényként viselkedik. (Talán a SEC csak nem jó célpontokat, nem megfelelő kriptoérméket pécéz ki.)

Mik is azok a részvények?

Mert mik is a részvények? A meghatározás legjobb módja, ha a főbb részvényesi jogokat soroljuk fel. A részvények alapvetően tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek révén egy vállalat tulajdonosaivá válunk.

1. A befektető így megfelelő esetekben (például végelszámoláskor, tőkeleszállításkor) jogosult a részvényeire jutó vagyonra.
2. A befektető (főként osztalék formájában) jogosult a részvényei után járó nyereségrészesedésre.
3. A befektető szavazhat a cég közgyűlésén, a vállalkozás irányításának fontos kérdéseiről.
4. Bizonyos információkérési és iratbetekintési, perindítási jogai vannak.

Namost a jog sok országban nem is ismeri a kriptovaluták fogalmát (vagy legfeljebb csak adóztatni méltóztatnak azokat), így a törvények oldaláról ezek a jogok még nem élnek. (A kriptók szabályozatlanok.) De a gyakorlatban mégis megjelentek már hasonló jogok vagy gyakorlatok a kriptovilágban, olyannyira, hogy régi értékpapír-piaci motorosként folyton déjà vu érzésünk lehet.

Mi igaz a bitcoinra ebből?

A rövid válasz: Semmi. A felsorolt négy pont, részvényesi jog értelmezhetetlen, nem működik a bitcoin esetében. (Egyedül valamiféle szavazási mechanizmus létezik, amelyben azonban csak a “bányászok” vesznek részt.) De a bitcoin egyedüli, unikális és speciális még a kriptovaluták között is.

Ugorjunk is, mert a legtöbb kriptvaluta nem ilyen. Itt van a tenger sok “altcoin” – tágabb értelemben minden olyan kriptó, ami nem a bitcoin –, ezekkel mi a helyzet?

Protokollok és érmetulajdonosi jogok

Ismerkedjünk meg a protokoll fogalmával. A protokoll szabályrendszert jelent, de a blokkláncon sokszor kifejezetten vállalatszerű képződményeket látunk. Egy kriptovaluta köré épített rendszer okosszerződésekből, ami sok esetben üzleti célú működést tesz lehetővé.

1. Vagyoni jogok egy kriptovalutánál

Újabban számos protokolloknál van már “treasury”, vagy POL (protocol owned liquidity), persze a blokkláncon és kriptóérmékben. De van olyan is, hogy egy protokollnak bankszámlát nyitnak. Mindez azt jelenti, hogy van saját vagyona. Igaz, definíciószerűen senki sem jogosult ennek automatikus kikérésére, semmi garancia, hogy a “részvényesek” – érmetulajdonosok – ezt valaha is megkapják. Mégis hasznuk lehet belőle.

A gyakorlatban ez a vagyon sokszor úgy működik, mint a társaságok forgótőkéje, tartalék tőkéje. Béreket fizetnek belőle az alkalmazottaknak, például a programozóknak, marketing-szakembereknek. Van, ahol reklámra, menedzsmentre, jogászra is költenek. De arra is van példa, hogy bizonyos árszint alatt ebből a vagyonból az adott token visszavásárlására tettek ígéretet (OHM).

2. Osztalékfizető kriptovaluták?

Sok protokollnak szabályos árbevétele van. Miből is származhat ez? Például kereskedési jutalékokból a decentralizált tőzsdék (DEX-ek) esetében (SushiSwap, TraderJoe, SpookySwap, DYDX stb.), kereskedési és listázási díjakból az NFT-piactereken (például LooksRare). Betéti kamat és hitelkamat különbségéből a kriptodeviza-hitelezőknél (például Aave). A játékokhoz való kiegészítők eladásából a blokklánc-alapú online játékoknál (Axie Infinity, Gods Unchained stb.), általában NFT-k formájában. Vagy adattárolásból (Filecoin, AR).

Ha pedig van bevétele, miért ne lehetne nyeresége, osztaléka? Hát van is. Arra azonban vigyázni kell, hogy nem mindegyik osztja ki ezt a nyereséget, vagy legalábbis még nem. Nagyobb részük inkább felhalmozza, a protokoll saját tartalékait (treasury) növeli belőle, újrabefekteti.

Sok helyen a protokoll saját, erősen inflálódó kriptovalutájában fizetnek valamit, ami hosszabb távon sokszor nem túl vonzó jövedelemforrás. De olyanok is vannak, amelyek más, “keményebb valutában”, például etherben, avax-ban vagy USDC stabilérmében fizetnek osztalékszerű jövedelmet. (GMX, LOOKS, sJOE stb.)

3. Szavazó tokenek és titkos kulcsok

A protokollok irányításánál digitálisan lehet szavazni, ilyenkor technikailag ugyanolyan módszert használnak, mint a kriptodeviza-tranzakcióknál is. A titkos kulcsunkkal kell aláírni a leadandó szavazatot (online pénztárcák, offline Ledger walletek).

Amiről szavaznak, az nagyon sok minden lehet. A tisztségviselők, dolgozók kinevezése, díjazása, a “vállalkozás” jövőbeli stratégiája, árai, szolgáltatási díjai. A platform saját érméi egyes tulajdonságainak megváltoztatása, érmék felvásárlása, bevonása (elégetése, azaz burning). Nyereségrészesedés kifizetése a részvényeseknek, pardon, kriptóérme-tulajdonosoknak.

Például nemrég volt egy szavazás arról, hogy a SushiSwap decentralizált kriptovaluta-váltó (DEX) alkalmazzon-e egy új csúcsmenedzsert, horribilis menedzserfizetésért.

Mindez kísértetiesen hasonlít a részvénytársaságok közgyűléseire, de van egy hatalmas előnye. Nem kell fizikailag részt venni, így egyetlen időponthoz sem kötődik. Bárki részt vehet, akinek internetkapcsolata (és adott érméje) van, általában napokat, esetleg heteket is nyitva hagynak a szavazásra.

A szavazás könnyedsége miatt úgy tűnik, eléggé sok apró-cseprő ügyben is megszavaztatják a kriptósokat. Például hogy elköltsenek-e pár ezer dollárt egy konferencia-részvételre, vagy felvegyenek-e egy marketingest havi pár ezer dollárért. Az ilyesmit egy részvénytársaságnál a menedzsment intézi. Van, ahol hetente van valamilyen szavazás.

4. Az információ nagy érték

Egyrészt jogszabályok híján információ-kérési, betekintési jog nincs a kriptóvilágban, pedig nagy szükség lenne valami ilyesmire, a transzparencia erősen hiányos. De nehezen is lenne elképzelhető, hogy információadásra kötelezzék a sokszor névtelen, nicknevek mögé bújó, több országban szétszórva élő szervezőket, nagytulajdonosokat vagy programozókat. Sok fontos döntés meglepetésként éri a piacot, és kárt okoz a későn értesülőknek.

Másrészt viszont a blokkláncokban őrzött adatok nyilvánosak, és megfelelő felkészültség esetén ki is nyerhetőek onnét. Így sok minden megtudható a protokoll valós folyamatairól, például bevételeiről vagy kiadásairól. Talán sok esetben jóval több is, mint sok hagyományos vállalat esetében, és jóval gyorsabban (real-time). Egyre több cég, elemző szakosodik arra, hogy a blokkláncokból elemzői, befektetői szempontból hasznos információkat nyerjen ki és érthetően tálaljon.

Sok más vállalatszerű tulajdonság

A négy fontosabb ismérven kívül további olyan tulajdonságaik is vannak a kriptovaluta-platformoknak, amelyek a vállalatokhoz teszik őket hasolóvá.

• A szavazás kivétel nélkül mindenütt befektetés-arányosan történik, miként a részvénytársaságoknál.
• A protokollok általában előre meghatározott menetrend szerint bocsátanak ki új érméket (“tőkeemelés”), de egyesek vásárolnak is vissza belőlük a saját vagyonukból, bevételeikből (“sajátrészvény-vásárlás”), és be is vonnak, “elégetnek” érméket (“alaptőke-csökkentés”). 
• A protokolloknak, miként a vállalatoknak, alkalmazottaik és soksor már irodáik is vannak. (Vagy az azokat fejlesztő szoftvercégeknek.) A Chainlink például 22 főt foglalkoztat, és a Park Avenue-n lakik New Yorkban. A Uniswap DEX-nek csak a LinkedIn-en 110 alkalmazottja van, és jelenleg is 23 üres helyre keresnek embert.
• Sok protokollnál szabályos marketingmunka van, brand-eket építenek, reklámoznak, befektetői, felhasználói találkozókat rendeznek a Twitteren vagy a Discordon.
• Létezik olyan kriptodeviza, amivel csak szavazni lehet (elégé sokféle), de olyan is, amely csak osztalékszerű jövedelmet biztosít (eléggé kevés, például sJOE, GLP). Pont mint a szavazatelsőbbségi és az osztalékelsőbbségi részvények. Nincs is új a nap alatt?
• A kriptodeviza-elemzők, ami egy nagyon fiatal szakma, hasonló mutatókat számolnak a bevételekkel rendelkező kriptovaluta-platformokra, mint a részvénypiacon. Például a fentebbi képen látott P/E-t, azaz árfolyam/nyereség hányadost.

Betiltás helyett kitüntetni a kriptókat?

A kriptodeviza-platformok jelentős része tehát ma már vállalatként működik. Egyfajta startup-vállalkozások ezek, amelyek jórészt, de nem csak, a kriptovilág vagy a tech-szektor egyes problémáit igyekeznek nyereséges működés mellett megoldani. Lenézésük, megbélyegzésük, mellőzésük, betiltásuk nagy hiba lenne, még akkor is, ha – miként más startupoknál is – egy részük esetleg csalárd módon működik, és sokuk nyilván majd csődbe fog menni.

A tiltás valószínűleg egyébként sem sokat ér, a globális blokkláncokon nagyon nehezen lenne betartatható. Valamiféle szabályozásra viszont nagy szükség lehet. Például tiltás helyett pozitív visszacsatolásra. Azon platformok “legalizálására”, pozitív megkülönböztetésére, előnyösebb helyzetbe hozására, amelyek meghatározott feltételeknek eleget tesznek. (Mint nagyfokú transzparencia, a szervezők és működtetők anonimitásának feloldása, a programkódok auditálása, a platform működtetésének garanciái, vagy a “multisig” aláírások rendszere.)

Ahogy azonban a “hagyományos” startupokat sem szokás kisbefektetőknek értékesíteni (hacsak nem amikor befutottak, lást tőzsdei exit), úgy a kriptodeviza-platformok sem ajánlottak az átlagembernek, a széles tömegeknek. Maximum azoknak, akik maguk is ebben a szektorban, vagy az IT területén dolgoznak, esetleg komoly befektetési ismeretekkel rendelkeznek. De befektetési célok lehetnek hedge fundok, kockázatitőke-társaságok, alternatív befektetési alapok számára.