Miközben a kriptodeviza-befektetők zöme még a sebeit nyalogatja, és a szektor minden bizonnyal továbbra is a medvepiac állapotában van, a második számú kriptodeviza, az ether nemrég látványosan elvált az első számútól. E sorok írásáig egy hét alatt a bitcoin tíz százalékkal ment fel 22 ezer dollár környékére, az ether viszont 40 százalékkal 1545-re. Miért lehet ez?
Az eddig is előfordult, hogy az ether bikapiacon felülteljesítő, medvepiacon pedig alulteljesítő volt a bitcoinhoz képest. (Ami az írásmódot illeti, az Ethereum-rendszer érméje az ether, más néven ethereum vagy magyarosan éter.) De hosszabb távon inkább felülteljesítő volt. A 2020 októberében kezdődött legutóbbi fellendülés óta például mostanáig a bitcoin majdnem pontosan kétszerezett, az ether viszont az akkorinak több mint négyszeresén áll. (Lásd a második grafikont.)
Jön a nagy esemény
A mostani mozgáshoz az első katalizátor talán az a mintegy két héttel ezelőtti esemény volt, amikor az Ethereum Sepolia nevű teszthálózata döccenőkkel ugyan, de sikeresen átállt a proof-of-stake rendszerre. A három fázisúra tervezett tesztelésből így még egy van hátra, a Goerli nevű, ami az augusztus 11-i héten várható.
Annak sikere esetén, nem sokkal később pedig végre megvalósulhat a The Merge, a teljes Ethereum-hálózat átalakulása, a most elhangzott céldátum szerint ideális esetben szeptember 19-én. Amikor a múlt hét vége felé ezt a dátumot bejelentették egy fejlesztői konferencián, akkor gyorsult be igazán az ether áremelkedése.
Miért pont The Merge?
A The Merge során a teljes Ethereum-hálózat átáll az energiapazarló, drága proof-of-work konszenzusról (arról a hitelesítési, nyilvántartási rendszerről, amit a bitcoin is használ) a proof-of-stake-re. Ez ugyan önmagában nem lesz csodaszer és nem old meg minden gondot, de egy nagyon fontos, évek óta húzódó mérföldkő a blokklánc fejlesztésében, hiányosságainak kiküszöbölésében.
Azért hívják a nagy eseményt úgy, hogy “The Merge”, mert a különböző teszthálózatok és az éles összeolvadnak egy majd egyetlen naggyá.
A digitális arany és a digitális olaj
Az Ethereum így nemsokára nagy lépést tehet abba az irányba, hogy “világkompjúterré”, az ether pedig “digitális olajjá” vagy “programozható pénzzé” váljon. A bitcoin inkább “digitális aranyként” egyfajta tartalékképző, kincsfelhalmozó szerepet kapott az utóbbi években, gyakori vagy kis összegű tranzakciókra és okosszerződések futtatására nem igazán alkalmas.
Az Ethereum-rendszert viszont főleg arra tervezték, hogy okosszerződéseket futtassanak rajta. Pénzügyi alkalmazásokat, akár komplett tőzsdéket, online játékokat, ahol pénzt is lehet keresni (play-to-earn), NFT-ket, szerencsejáték-oldalakat vagy éppen fizetős médiaportálokat lehet segítségével csinálni. (Csinálnak is már rengeteget.) Akár egész országok választási, népszavazási rendszerét, akár a világ összes árujának, termékeinek, számláinak nyomon követését le lehet(ne) vele bonyolítani.
A kriptodevizák szentháromsága
Az Ethereum-hálózat azonban jelenleg több gyerekbetegséggel is küzd. Az egyik a nagy elektromosáram-felhasználás, a proof-of-work rendszer. De nagyon drágák a tranzakciók is, és korlátos a rendszer kapacitása. (Egy bonyolultabb okosszerződés 15-40, csúcsidőszakokban 50-150-250 dollárba is belekerülhet.)
A nagy dilemma, pontosabban “trilemma” a szektorban, hogy hogyan csináljanak egyszerre biztonságos, skálázható (nagy áteresztőképességű és olcsó), valamint decentralizált (a hatalomtól vagy cégektől, más szereplőktől független) kriptodevizát. (Security, scalability /speed/, decentralization.) Az efelé tett fontos, de még nem elégséges lépés lesz a The Merge.
Jön a zöld Ethereum
De mi is változik pontosan a The Merge után, és mi nem? A proof-of-stake módszer sokkal kevesebb energiát igényel, mint a proof-of-work, becslések szerint kevesebb, mint egy százalékát annak. Így a nagy energiafelhasználású bitcoinnal szemben az Ethereum-rendszer egészen zöld, avagy ESG lesz. Ez megnyithatja az utat olyan befektetők előtt is, akik eddig ódzkodtak a kriptóktól.
Ezen kívül csökken majd az ether-érmék éves kibocsátása, az “infláció” is, sőt akár deflációssá is válhat. (A forgalmi díjak egy részét ugyanis már egy ideje folyamatosan bevonják, megsemmisítik, “elégetik”.) Eközben az érméiket letétbe helyező, “stake-elő” befektetők pedig kamatszerű jövedelmet kapnak majd.
Az alacsonyabb energiafelhasználás folyományaként a bányászok helyett alkalmazott “validátorok” (hitelesítők) is kevesebb ethert kell majd eladjanak a költségeik fedezésére.
Ezek voltak a jó hírek. A rossz hír az, hogy a szeptemberben várható reformok még nem eredményezik a rendszer sebességének és költségszintjének jelentős javulását. Vagyis az átlagfelhasználónak továbbra is, még legalább egy-két évig drága marad a második számú kriptodeviza. Inkább a pénzesebbek “elit eszköze” marad, akik meg tudják maguknak engedni a magas tranzakciós költségeket. (Ezeket majd egy későbbi reformban, a “sharding” segítségével próbálják meg lényegesen lejjebb faragni.)
Kockázatok és mellékhatások
Először is vannak, akik az utóbbi miatt attól tartanak, hogy a kisbefektetők egy része nem eléggé tájékozott, és azt hiszi, hogy máris olcsó és gyors lesz az Ethereum blokklánc. (Olcsóbb riválisainál az egy dollárcentet sem érik el a műveletek költségei, és még nagyon gyorsak is. Más kérdés, mennyire biztonságosak – valószínűleg jóval kevésbé.) Így ők, amikor ráébrednek, hogy számukra nem változott semmi, eladási nyomást okozhatnak a piacon.
Másodszor a Merge, illete a proof-of-stake-re való áttérés már évek óta napirenden van, és már rengetegszer halasztódott. Nem lenne meglepő egy újabb csúszás.
Harmadszor belegondolni is rossz, milyen hatással lenne az egész piacra, ha valami nagy gikszer történne, elvesznének értékek, óriási hackertámadás roggyantaná meg a rendszert. (Amelynek piaci kapitalizációja, azaz az összes etherek piaci összértéke jelenleg 185 milliárd dollár.)
Motorcsere száguldás közben
Korábban ahhoz a feladathoz hasonlították az Ethereum nagy reformját, mintha egy magasban levő repülőgépben menet közben kellene motort cserélni. A fejlesztők már csak azért is próbálnak maximálisan kiküszöbölni minden problémát, mert annak idején az Ethereum születésekor már volt egy hatalmas blamázs. (Lásd az Ethereum induláskori, illetve az Ethereum Classic történetét.)
A lassúságnak annyi előnye megvan, hogy várhatóan addig is – vagy talán mindig is – virágozni fognak a különböző Ethereum-alternatívák. Amint a fenti “hőtérképen” is látható, az etherhez hasonló nagy ugrást mutatott be az utóbbi egy hétben az avalanche (AVAX), a solana (SOL) vagy a polygon (MATIC) is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Andrej Badalov életét vesztette. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
