Ez a baj a kriptodevizákkal
Számos jel mutat arra, hogy a kriptodevizák és az azokhoz kapcsolódó más blokklánc-alkalmazások sokáig velünk lesznek, korántsem múló hóbortról van szó. Ugyanakkor kétségtelenül számos hibájuk, problémájuk van, amelyekkel szembesülnek a felhasználók, programozók és más szakemberek is.
Úgy is mondhatnánk, hogy a kritikák jelentős része jogos. Mik is ezek? Talán a legfontosabb problémák:
1. A bitcoin-tranzakciók drágák és lassúak,
olyannyira, hogy ma már sokszor praktikusabb pénz küldeni más országokba valamely fintech-alkalmazás (például Revolut, Paypal stb.) segítségével. Egyszerűen szűk a rendszer kapacitása, míg a Bitcoin-hálózatban másodpercenként csak hat-hét tranzakció mehet végbe, addig a VISA bankkártya-szolgáltatónál 2019-ben átlagosan majdnem négyezer folyt le.
2. Az Ethereum-rendszerben is dugulás
és drágaság volt az utóbbi egy évben, itt alig jobb, 15 tranzakció/másodperc körüli az átviteli sebesség. (A Litecoin-rendszer is csak 56-ot tud.)
3. Energiafogyasztás
A Bitcoin-rendszer működtetése pedig iszonyatos mennyiségű elektromos áramot emészt fel, ami nagy környezeti terhelést jelent. Lényegében gyilkolva a bolygót, az emberiség jövőjét. Sok vita van arról, hogy mekkora is ez a kár valójában, és a bankrendszer, a hagyományos pénzügyi szolgáltatók vagy például a számítógépes játékok nem pazarlóbbak-e energia-felhasználás szempontjából. De inkább megnézzük majd, hogyan próbálják a Bitcoint zöldebbé tenni.
4. Nem elég a biztonság
Van ugyan sokféle alternatíva, “altcoin”, kriptodevizák, amelyek a fenti problémák megoldását ígérik, de azok meg általában nem elég kiforrottak, és főleg nem elég biztonságosak. Erre jó példa, hogy az egyik "Ethereum-killernek" (gyilkosnak) nevezett, annak babérjaira törő másodvonalbeli kriptodeviza, a Solana rendszere nemrég órákra leállt egy hacker-támadás következtében. Ilyen ugyan az Ethereum-rendszerben is volt, ott azonban nem járt leállással.
5. Hatalmas a volatilitás
Már több alapkezelő és bróker is kifejtette, hogy addig nem nyúl kriptodevizákhoz, amíg napi 10-20, sőt 30 százalékos ingadozás, ha nem is rendszeres, de gyakori ezen a piacon.
A nagybetûs Bitcoin és Ethereum a rendszerek, a bitcoin és az ether az érmék, fizetõeszközök neve, lásd:
A blokklánc-trilemma
A fenti gyakorlati problémák egy részének szakmai megfogalmazása egyébként a "Blokklánc-trilemma" néven ismert. Ennek lényege, hogy egy kriptodeviza-blokkláncnak három nagyon fontos feltételnek kell eleget tennie. Mégpedig:
- Legyen decentralizált. (Ne legyen egy központ, hatalom, amely kontrollálja a rendszert.)
- Legyen biztonságos. (Sziklaszilárd védelem kell a külső támadások, rosszindulatú manipulációk ellen.)
- Legyen skálázható. (A rendszer ki tudja szolgálni a növekvő igényeket, gyorsan. Ne lassuljon le, ne duguljon el, ne dráguljon meg túlságosan.)
A Coinmarketcap szerint sok szakember lehetetlennek tartja, hogy egy blokklánc mindhárom fontos feltételnek egyszerre eleget tegyen, legalábbis a közeljövőben. A három elv közül az egyiket mindig fel kell adni a gyakorlatban. A Bitcoin például nem skálázható jól, de biztonságos és viszonylag decentralizált. Számos más kriptodeviza (a proof-of-stake típusúak) jobban skálázhatók, gyorsak, de nem olyan biztonságosak, mint a Bitcoin. (De a Bitcoin és az Ethereum is kritikák célpontja, amiért néhány nagy szereplőnek túl nagy rá a befolyása, tehát nem eléggé decentralizáltak, függgetlenek.)
A proof-of-stake rendszerekről lásd korábbi cikkünket:
Mások szerint azonban a trilemma feloldható, mindhárom eleme megvalósítható. (Ezt állítja például az Algorand szülőatyja ebben az előadásában.) De legalábis törekedni kell rá.
Fontos gyakorlati megoldásokon dolgoznak
Nézzük, hogy mit tesznek a haladás érdekében a legfontosabb kriptodevizáknál, illetve mi lesz a környezetvédelmi és volatilitási aggályokkal.
1. Itt a Lightning Network
Amikor Salvador kormánya nemrég bevezette a bitcoint mint hivatalos fizetöeszközt, kellett hozzá mellékelni egy olcsó tranzakciós díjú fizetési megoldást is. Egy ilyen szegény országban nem lett volna kivitelezhető, hogy adott esetben 5-10-20 dolláros költséggel utaljanak pénzt az emberek. A megoldás neve Lightning Network, azaz “villám(gyors) hálózat”, de egyáltalán nem új, már évek óta létezik.
Csakhogy kezdetben nagyon lassan terjedt, kevesen használták, kevés volt az alkalmazás, a szerver. A lényege, hogy a tranzakciók nagy részét külön, külső rendszerben dolgozza fel, számolja el a fő bitcoin-blokkáncon kívüli hálózatokon, alkalmazásokon, a “lightning csomópontok” segítségével. Majd sok megbízás végeredményét, a végső szaldót írják csak bele a blokkláncba. Egy Youtube-videóban a következő gyakorlati példát használják:
- Én és a haverom fogadunk a meccsekre a bajnokság alatt. Mindig felírjuk, vezetjük, hogy melyikünk mennyivel tartozik a másiknak, anélkül, hogy pénzt mozgatnánk. (Ez a lightning network folyamatos működése.)
- A bajnokság végén azután klíringeljük, és a nettó adós végül fizet a másiknak (Ez a Lightning Network tranzakció-sorozata végeredményének beírása a Bitcoin blokkláncba.)
A Lightning Network gyors és olcsó, a dollárcent töredékéért lehet pénzt továbbítani a rendszerben szereplő címekre.
Már el is fáradt?
Vagy lufinak tartja ezt az egészet? Nézegessen Bitcoin-tranzakciókat vizuális formában!
- Pattogó golyók.
- Léghajók és zeppelinek (utóbbiak az 50 BTC feletti tranzakciók).
- Tanulságos emberkék, amint a vonatra (a következő blokkra) várnak. A bitcoin-blokkok mintegy tíz percenként, az ethereum-blokkok kb. 12 másodpercenként követik egymást. Balra az is látható, mely Ethereum-tranzackiók mely blokklánc-alkalmazásokból érkeznek. (MetaMask, Uniswap, Maker DAO, OpenSea stb.)
- A sok ezer Bitcoin-csomópont (nodes) galaxis-szerű ábrája.
- Valami japán potyogó izék.
- Mint két autóút, áramlik a bitcoin és a bitcoin cash.
(Teljes lista: Bitcoin.com)
2. Ethereum 2.0
Az Ethereum-hálózat jelenleg szintén áramzabáló, ha nem is olyan extrém mértékben, mint a Bitcoin-rendszer. Mert ugyanazon az alapelven működik (proof-of-work). Ez nagy biztonságot ad, hiszen több erőműnyi áramra lenne ahhoz szükség, hogy a rendszerbe belenyúljon valaki. De egyben ez felelős számos problémáért is, mint a skálázhatóság hiánya, a szűk keresztmetszetek. Ezért már régen eldőlt, hogy az Ethereum-hálózat át fog térni a másik legfontosabb említett technológiára, a proof-of-stake-re.
Lassan járj, ethert érsz
Itt nem bányászok, hanem egyfajta választott, megbízott hitelesítő rendszergazdák (validárotok) végzik az adminisztrációt, és nem játszik szerepet a számítási teljesítmény vagy más erőforrás-igényes tulajdonság. Az ilyen rendszerek, mint említettük, kevésbé biztonságosnak számítanak, viszont sokkal gyorsabbak és olcsóbbak. Az áramfelhasználásuk pedig a bitcoinénak kevesebb, mint egy százaléka, sőt ezreléke lehet.
Az Ethereum 2.0 nevű projekttel nemrég egy fontos lépést tettek az említett áttérés irányába, de az egész folyamat rendkívül lassú, fokozatos, három fázisban történik (az első megvolt). A legoptimistább becslések is 2022 végére tették az “átalakulást”, de valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy ez legalább 1-2 évet csúszni fog.
Az Ethereum-gyilkosok virágzása
Ez egyben remek táptalajt biztosít a különböző Ethereum-riválisok, trónkövetelők számára, amelyeket Ethereum-gyilkosoknak is hívnak. (A nagyobbak közül leginkább a Cardano, a Polkadot, az Avalanche és a Solana szerepel ilyen összefüggésben.) Hogy fog-e valamelyik átütő sikert elérni, és le tudja-e körözni az örök második kriptót, az Ethereumot, kérdéses. Az Ethereum pozíciói erősek, felhasználóinak száma magas, és sok alkalmazást fejlesztettek, fejlesztenek rá.
Az Ethereummal való konkurálás egyébként a kriptodeviza-piac egyik legérdekesebb története volt az idén (az NFT-k mellett). Az utóbbi egy év legjobb befektetése nem a bitcoin volt, de még csak nem is az ether, hanem az Ethereum-gyilkosok többsége. Idén eddig ugyanis a következő árfolyam-változások történtek (lásd a grafikont is):
- Bitcoin (BTC): +55%
- Ether (ETH): +322% (több, mint négyszerezett)
- Cardano (ADA)+1176% (majdnem 13-szorosára emelkedett)
- Solana (SOL): +9540% (96-szorosára ment fel)
- Polkadot (DOT): +253%
- Avalanche (AVAX): +2390%
Vége az első résznek. A második részben következik:
- 3. A környezetbarát Bitcoin
- 3.+1: Mi lesz az őrült nagy volatilitás vége?
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
