Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke szerint mára a pénzügyi technológiákkal foglalkozó cégek és a bankok közötti együttműködés szorosabbá vált, mivel a bankok felismerték az innovációk szükségességét.

A svéd Klarna Bank AB fintech cég vezetője óriási sikertörténetként tálalja a médiában, hogy ezerszámra rúgja ki cége alkalmazottait, akik helyét a mesterséges intelligencia veszi át.

A Gránit Bank mobilapplikációjában fintech-cégekkel versengő funkciót vezetett be, azonnali devizaváltást díj- és költségmentesen, amelyet az app-ban pár kattintással igényelhető és azonnal használható EUR és USD alapú devizakártya egészít ki. A szolgáltatást kedvező devizautalási díjak és a versenytársakhoz képest vonzó devizabetét-kamatok egészítik ki. 

Lépjünk szintet – váljon láthatóvá hazai innovációs és befektetési ökoszisztéma hazai és regionális szinten is! Ezt a célt tűzték ki a szervezők a november 10-én Budapesten sorra kerülő Central European Ecosystem Summit (CEES) kapcsán, ahol felvonul a hazai szereplők színe-java, és számos elismert külföldi szakértő.

Az MNB a hazai ügyfelek védelmében változatlanul szorgalmazza, hogy a Revolut Bank itthoni leánybankként, magyarországi székhellyel és kellő tőkeerővel, a magyar jegybank felügyelete alá tartozó intézményként végezze tevékenységét. A Revolut Bank továbbra sem nyújtott be ilyen célú engedélyezési kérelmet, s változatlanul határon átnyúló szolgáltatóként működik. A hazai ügyfelek így továbbra sem tudják Magyarországon rendezni elszámolási jogvitájukat és a magyar betétbiztosítási védelem sem terjed ki a Revolut Banknál tartott pénzbetéteikre. A hazai bankok eközben megbízhatóan, stabilan működnek.

A Magyarországon egyik legnépszerűbb pénzügyi alkalmazásnak számító Wise elérte a 16 millió ügyfelet világszerte. Az ügyfelek nemsokára kamatot is kaphatnak pénzükre. Hetente százezer új ügyfelet regisztrálnak. A budapesti központban 700 alkalmazottat foglalkoztatnak.

Lassan egy éve, hogy Salvador hivatalos fizetőeszközzé tette a bitcoint, de a kísérlet cseppet sem tűnik sikeresnek. Ennek azonban elsősorban a medvepiac lehet az oka. Egyébként használható fizetőeszköz-e a bitcoin? Kinek érdemes próbálkoznia vele? Milyen alternatívái jöhetnek?

A Revolutot százezrek használják pénzátutalásra, devizaváltásra vagy internetes vásárlásra, de részvények, árupiaci befektetések és bitcoin, más kriptovaluták is vannak rajta. Milyen feltételekkel? Érdemes ezt a funkciót használni? Biztonságos? Megnéztük a szabályokat, még próbavásárlásokat is csináltunk.

A járvány alatt mind nemzetközi, mind hazai szinten új lendületre kapott a pénzügyi szektor digitális átalakulása, a banki termékek egyre szélesebb köre elérhető digitális módon.

Az ügyfelek számát tekintve az ország nagybankjai közé tartozhatna a Revolut, főleg a fiatalok és az új technológiákra fogékonyak körében hódít. Alapelvei közé tartozik az állandó újítás, fejlesztés, már ebben az évben is vagy két tucatnyi szolgáltatást vezettek be különböző piacaikon.

Matolcsy György jegybankelnök már többször is síkra szállt a jegybanki digitális pénz, a CBDC mellett, és dollártalanítást, euródollártalanítást, eltérő kelet-nyugati pénzrendszereket emleget. A kriptodevizákat viszont betiltaná, pedig az EU nem abba az irányba megy. Mik ezen CBDC-k előnyei és veszélyei?

A BUX az OTP miatt esik, míg a Mol a jó gyorsjelentése nyomán tartja magát. Átlépte az 1900 dollárt az arany árfolyama. A tőzsdeguru, aki patkányméregnek nevezte a bitcoint, most azzal foglalkozó neobankba fektetett. A politikai fejlemények nem egyértelműek, a tőzsdék kivárnak.

Rekordszámú ügylet repítette tavaly a valaha mért második legmagasabb éves értékre a globális fintech befektetések összegét. A 210 milliárd forint befektetés negyede a fizetési szolgáltatásokba áramlott.

Fintech vagy bank? A magyar hivatali és jogi nyelv annyira messze van tőlünk, mint Makó az Antarktisztól, a bürokrácia nyomasztó. Nagy szükség lenne egy átfogó rizsacsökkentésre, de ez csak a jéghegy csúcsa. Az igazi kérdés, amíg még aktuális egyáltalán, hogy a hagyományos bankok és hivatalok vannak értünk, vagy mi vagyunk őértük.  A piac majd eldönti? (Jegyzet.)

Szinte minden nap mint nap szó esik már a pénzügyi hírekben a kriptodevizákról, a jegybanki és nem jegybanki digitális pénzekről, a fintech-alkalmazásokról. Ezek jelentik vajon a jövőt? Egymással versenyző ágazatokról van szó, amelyek előnyöket, de komoly kockázatokat is jelentenek a felhasználók számára.

Komolyabb esés van Európában a tőzsdéken, főleg a bankszektort és a technológiai szektort adják ma, és leginkább a németeknél. A BUX is átlag körüli mértékben esik, az OTP-vel és a Mollal az élen. A fő aggodalom a magas amerikai állampapír-hozam, az inflációs nyomás. A kriptodevizák is nagyot estek, de az igazi sztori állítólag a bankok kontra fintech-alkalmazások háborúban rejlik.

Körülbelül annyit esnek ma a tőzsdék, amennyit tegnap emelkedtek, miközben a gazdaságból vegyes hírek érkeztek. Újabb hullámokat vet a GameStop-botrány, a Robinhood alkalmazásnak emiatt azonnal egymilliárd dolláros tőkeemelésre és legalább félmilliárdos hitelfelvétel volt szüksége. A BUX átlagon felül teljesít. Újra meglódult a bitcoin, 16 százalékos pluszban áll.

Távolságot tartunk, nem érintkezünk, sőt, leginkább ki se mozdulunk otthonról – de a pénzügyeket attól még változatlanul intéznünk kell. Hogy ezt könnyebben és biztonságosabban tudjuk megtenni, abban segítenek a PSC CEE és az Ff.next megoldásai. Mindkét magyar fintech cég a gödör helyett a kihívást látta meg a járványhelyzetben, és némi iránymódosítással, valamint annál több innovációval mindketten sikeresen reagáltak is rá. További közös vonásuk, hogy mindkettejüket az OXO csoport támogatja.

A Visa-ügyfelek számára mostantól automatikusan elérhető a Vipps fizetési alkalmazás.

Nem csak a bankok, a biztosítók is jelentős átalakuláson estek át az elmúlt években. A digitális megoldások előretörése a magyarok számára is elhozta a kényelmet, akár utazásról, autózásról vagy lakásról beszélünk.

A kártyakibocsátó gigász, a Visa megvásárolja a Plaid fintech-céget egy 5,3 milliárd dolláros üzletben. A vevő ezzel elmélyíti a Szilícium-völgyhöz fűződő kapcsolatait és új piacokhoz jut. Nemrég a Revoluttal is partnerségre lépett.

Mi az a Revolut alkalmazás, amiről sokan beszélnek, fizetnek vele, és miért akarják a bankok megadóztatni? Tényleg ingyenes, vagy vannak rejtett költségek? Biztonságban van-e a rajta elhelyezett pénz? Miből élnek a működtetői, ha ingyenes? Kell-e ilyen nekem?

A lakossági átutalások menekülhetnek meg, viszont bevonnák a fintech cégeket az illetékfizetők közé.

Forradalminak tűnő javaslatokat fogalmaztak meg a jövő pénzéről, fizetési formáiról, fizetési rendszeréről – a német bankok. Szövetségük nyilvánvalóan nem akarja tétlenül végignézni, amíg mások reformálják meg a világ pénzügyi rendszerét. Inkább egyfajta digitális, programozható euróval akarnak a folyamat élére állni.

Az elmúlt évtizedekben számos változás érintette a pénzügyi szférát, de ezek inkább lehetőséget jelentettek. A digitalizáció viszont alapjaiban rázhatja meg a szektort, hiszen a technológiai vállalatok részéről komoly kihívókkal kell szembenéznie a bankoknak, amelyek a változások ellenére eddig nem kellett, hogy feladják a tradicionális üzleti modelljüket. Most viszont könnyen lehet, hogy akár erre is sok kerül majd.

A hazai bankok viszonylag drágán nyújtják a szolgáltatásaikat, részvényeseik jól járnak, ügyfeleik nem, a szektor a potenciálja alatt teljesít. Minél erősebb a digitalizáció, annál olcsóbban lehet szolgáltatni – állapították meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői mai konferenciájukon, amelyen ismertették a hazai fintech-szektor fejlesztését célzó 24 pontos jegybanki javaslatcsomagot.

Újabb megállapodást kötött a Visa és Európa piacvezető fintech cége, a Revolut. A Visa márkanevét kiaknázva a Revolut mostantól öt újabb régióban, 24 új piacot elérve jelenhet meg termékkínálatával.

A két legnagyobb kínai technológiai cég, a Tencent és az Alibaba nem kíván együttműködni egy a kormány által megtámogatott hitelminősítő programmal, ennek megfelelően nem is szeretnék kiadni ügyfeleik hitelinformációra vonatkozó adatait.

Majdnem kétmilliárd forinttal szállt be a Barionba egy dúsgazdag cseh vállalkozó, a társaság meg is hálálta a tőkét: másfél év alatt nagyot nőttek, és a nemzetközi piacon is megvetették a lábukat. Most még nagyobb befektetés érkezhet a céghez, de könnyen lehet, hogy ezt már nem magyarországi vállalkozásként kezdik el költeni – elegük van a pocsék magyar szabályozásból, költözni készülnek.

2018-ban 112 milliárd dollár tőkét vonzottak, ami komoly ugrás a 2017-es közel 51 milliárdhoz képest.

Az UniCredit Bank Magyarországon elsőként vezeti be az mCash szolgáltatást. Ennek lényege, hogy nem kell bankkártya a készpénzfelvételhez, csak egy mobiltelefon a bank mobilalkalmazásával. Ezen keresztül kell kérni egy egyedi kódot, ami megérkezik a telefonunkra, majd ezt a kódot kell beírni az ATM-en.

Azt, hogy a tervezett határidőben elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, elég nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Hogy minden eleme elindul-e, az kevéssé valószínű. De nem is ezzel szeretnék ma foglalkozni, hanem megnézni néhány ötletet más országok gyakorlatából, mit is tudnának a bankok kezdeni ezzel az egésszel, amit ugye nem üzleti meggyőződésből, hanem szabályozói hatásra vezetnek be. Állandó szakértőnk, Czímer József cikke.

A július 1-jén elrajtoló magyarországi azonnali fizetési rendszer komplexebb lesz, mint a világ bármelyik hasonló megoldása - persze azért máshol sem tétlenkednek, folyamatosan születnek az újabb és újabb, innovatív banki szolgáltatások. A világ egyik legjelentősebb Fintech-rendezvénye, a londoni FintechConnect kiállítás és konferencia nyomán járjuk körül a folyamatokat.

Rengetegen próbálják megtörni a Facebook, a Google, az Amazon és más multik hatalmát – kriptodevizákkal. A kriptodevizák olcsó megoldásokat kínálnak eddig nagyon drága, közvetítők útján értékesített szolgáltatásokra, velük kiiktathatók lennének sok iparágból az ügynökök, vagy drasztikusan csökkenthetők a díjaik. Már ha a tervek megvalósulnak, a fejlesztések beérnek.

Sokan azt gondolják, a banki digitalizáció egy jól használható honlapot, netbankot és mobilbanki alkalmazást takar - pedig ennél sokkal több dolog van a háttérben. Hogy miért nyer mindenki a digitalizációval, milyen előnyök származnak a 21. századi működési modellekből, azt könnyen megérthetjük valós életből vett példánk alapján...

Ezernégyszáz ügyfélszerződésen is túl van egy hónappal az indulás után az Uniqa új biztosítási platformja, a Cherrisk, amely komoly sikereket ért el kárügyintézés terén is: átlagosan 3 óra alatt rendeznek egy kárt. A rendszer megnyerte az E-Banking Summit Insurtech of the Year díját is. A rendszer lelke egy chatbot, egy intelligens algoritmus, Emma, aki asszisztensként segíti az ügyfeleket.

Ma tíz éve mutatták be egy szűk programozói, matematikusi közösségben a bitcoin ötletét, így ma, Halloween napján sokan a születésnapját ünneplik. Mások újra és újra megéneklik a közeli halálát. Vajon eltűnik végre az életünkből? Vagy csak átalakul?

Éppen az ügyfelekkel foglalkozó területeken látnak legnagyobb fantáziát a világ legnagyobb bankjai a mesterséges intelligenciában, melynek alkalmazása százmilliárd dolláros nagyságrendű költségmegtakarítást okozhat. Az állások száma azonban csak mérsékelten csökkenne, ráadásul az új technika nemcsak elvesz, hanem teremt is munkahelyeket.

A pénzügyi világ még le van maradva a digitalizáció terén, de bankok, fintech-vállalkozások és technológiai óriások versengenek azért, hogy ebben változás legyen. Azonnali átutalások a bankrendszerben, olcsó nemzetközi tranzakciók, újfajta biztosítások, blokklánc-megoldások és számos termék készül a háttérben.

Vajon a közösségi pénzforgalmi szolgáltatás jelenti az új világot? Kínában már százmilliók használják a mobiltelefonjukat fizetésre bankkártya helyett - mit tudnak a mobiltelefonok Magyarországon? Vajon itt is a kínai közösségi alapú pénzforgalmi szolgáltatók adják-e a nagy forgalmat, vagy valami más a helyzet? Mit hoz a júliusi nagy váltás?

Óriási forradalmat hozhat a hazai fizetési szokásokban az azonnali fizetési rendszer 2019. júliusi indulása – még ha a szakértő szerint a rendkívül ambiciózus tervek ellenére erősen kétséges is, hogy minden tervezett szolgáltatás valóban élesíthető lesz a közelgő határidőre. A lakossági fizetéseknél a bankkártya és a készpénz komoly konkurenciát kap, de a vállalatok is nagyon várhatják a jövő nyarat.

A virtuális világ a XXI. században már nem virtuális, hanem valóság az élet sok területén. Mi a helyzet vajon a pénzügyi szolgáltatások területén, a bankvilágban? Érdemes ezt a kérdést megvizsgálni több oldalról is!

Nemzetközi viszonylatban is újdonságnak számító, használatalapon működő és már akár egy órára is elérhető élet- és balesetbiztosítást vezet be az NN Biztosító. A fintech-láz már a biztosítókat is elérte.

Legnépszerűbb szolgáltatásánál vezetett be hasznos újításokat a Simple - a parkolás új funkcióit próbáltuk ki.

Dacára a rengeteg lehetőségnek csupán a magyarok alig ötöde használja az innovatív pénzügyi megoldásokat.

A magyar bankárok egynegyede komolyan aggódik, hogy a tech-óriások letarolhatják a mobilfizetési piacot, és egyharmaduk szerint kártyafizetési bevételeik a piacot megnyitó PSD2 pénzforgalmi irányelv bevezetése miatt csökkenni fognak. Ám ennek ellenére háromnegyedük úgy véli, saját bankjuknak nem kell alkalmazkodnia vagy változtatni. Ez derült ki a világ a világ egyik leggyorsabban fejlődő fintech cége, a norvég Auka által elvégzett kutatásból.

Holnaptól lép életbe a PSD2 uniós irányelv, a szakértők azonban nem számítanak robbanásszerű változásra.

Rohamtempóban terjed az egyérintéses mobilfizetés, vagyis a mobiltárcák használata. Magyarország különösen innovatívnak számít, ha fizetési módszerekről van szó, szívesen nyit az újdonságokra a lakosság, valamiért azonban még mindig nehezen engedjük el a régi módszereket. Mikor hagyhatjuk végre otthon a pénztárcánkat és a bankkártyánkat? Milyen nehéz aktiválni egy mobiltárcát, és mennyire biztonságos? Maklári István, a Mastercard Advisors regionális tanácsadó csapatának vezetője válaszolt minden kérdésünkre. Interjú.