Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Vajon a közösségi pénzforgalmi szolgáltatás jelenti az új világot? Kínában már százmilliók használják a mobiltelefonjukat fizetésre bankkártya helyett - mit tudnak a mobiltelefonok Magyarországon? Vajon itt is a kínai közösségi alapú pénzforgalmi szolgáltatók adják-e a nagy forgalmat, vagy valami más a helyzet? Mit hoz a júliusi nagy váltás?

„Mi a különbség a virtuális bank és az „igazi” bank között?”, kérdeztük a múlt hónapban? A válaszadással akkor Hongkongból indultunk el, induljunk most viszont Kínából! Így viszont a kérdés is egy kicsit más: vajon a közösségi pénzforgalmi szolgáltatás jelenti az új világot? Ahogy látni fogjuk: kiinduló pontunkban, Kínában igen, ugyanakkor a cikkünkben bemutatott magyar pénzügyi szolgáltatási körben nem, de ez nem is biztos, hogy rossz.

Az adatok alapján Kínában mindenképp a közösségi alapon szerveződött fizetési rendszerek adják a forgalom nagyobb részét. Amikor európai szemünkkel a számokra nézünk, kicsit meg kell fogódzkodnunk, hiszen 2017-ben a mobiltelefonnal lebonyolított kínai fizetési forgalom 16,7 billió amerikai dollárnak felelt meg és ez két szolgáltató, a Tencent cég által üzemeltetett WeChat Pay rendszer, illetve az Alibaba cég által üzemeltetett Alipay rendszer között oszlott meg. Ez a szám szinte semmilyen más fizetési volumen adattal nem hasonlítható össze, mivel Kínában a mobiltelefonnal kezdeményezett fizetéseknek egészen más kultúrája alakult ki, mint a világ más részeiben.

Az országban be lett ugyan 2002-ben vezetve a China Union Pay cég által a kártyafizetés, de maga a kártyafizetés kultúrája nem terjedt olyan mértékben el, mint más országokban. Igaz ugyan (kapaszkodjunk ismét meg), hogy ma 4,9 milliárd Union Pay kártya van forgalomban, amivel a rendszer a Visa után a második legnagyobb a világon, de a Union Pay kártyákkal lebonyolított fizetési forgalom a maga 5,15 billió dollárjával a harmada sincs a két mobiltelefonos cég forgalmának.

Amennyiben kicsit szakmai szemmel nézzük a fizetési rendszert, azt azért láthatjuk, hogy a kínai dolgozók legnagyobb része is, csakúgy, mint a világ más országaiban, bankszámlára kapja a fizetését. A 724 millió mobiltelefon-tulajdonos ugyanakkor munkaidőn kívüli ideje jelentős részét kétféle tevékenységgel tölti: vagy kommunikál a WeChat üzenetküldő rendszerén, vagy pedig éppen vásárol az Alibaba rendszerén. Ha pedig már ott van ezeken a rendszereken, miért menjen el máshova fizetni?

A Tecent és az Alibaba vezetői ezeket az igényeket felismerték és pénzforgalmi szolgáltatói licenszért fordultak a központi bankhoz, amit értelemszerűen meg is kaptak és így ki tudták használni a mobiltelefonok számának növekedéséből adódó lehetőségeket, amikre alapozva a fizetési szolgáltatást is működtetni tudják. A fenti forgalmi számokra nézve az is szinte hihetetlen, hogy az Alipay 2010-ben kapta meg a pénzforgalmi szolgáltatói licenszet, a WeChat Pay pedig csak 2013-ban! Azóta viszont sikerült a nagyon hatékony QR-kód alapú azonosítási rendszerrel elérni, hogy az útszéli palacsintázótól az Alibaba web áruházig a két cég rendszerével minden fizetést le lehet bonyolítani akár a cégeknél vezetett pénzforgalmi számlák terhére, akár pedig a fizető fél bankkártyáját a mobiltelefonba integrálva.

Czímer József

Kicsit visszatérve a „központi bank”-hoz, arra azért figyeljünk fel, hogy bár a közbeszédben, sajtóban csak úgy lazán mobilos fizetésekről szoktunk beszélni, de a két kínai szolgáltató is nagyon szigorú pénzügyi szabályozói engedélyezési folyamaton ment keresztül. Kik ők tehát? Pénzforgalmi felügyeleti engedéllyel működő pénzforgalmi szolgáltatók (nem mobilszolgáltatók!), akik persze nem bankfiókokban, csekkekkel, ATM-eken keresztül, vagy éppen más módon nyújtanak fizetési szolgáltatást, hanem a korszakunkban legkorszerűbbnek mondott mobiltelefonon.

Az ún. mobilfizetésről, illetve annak a lehetőségéről régóta, gyakorlatilag az okostelefonok megjelenése óta beszélünk, de igazán pontos értelmezést ritkán látunk, holott az eredeti kérdésben felvetett virtuális bank, vagy akár a közösségi fizetési rendszerek szempontjából is fontos lenne tudni, van-e olyan, hogy mobilfizetés?

Nos, a válasz sokféle lehet, hiszen kétségtelenül fizetünk, ahogy a kínai példa alapján is látjuk mobiltelefon felhasználásával, de mi is a fizetés során a mobiltelefon szerepe és miért tudjuk ilyen széles körben felhasználni?

Ahogy azt a két kínai fizetési rendszer esetében is láttuk, mindkét cég pénzforgalmi szolgáltatóként működik és e minőségében pénzforgalmi számlát vezet az ügyfelei részére. A kínai állampolgár megkapja a fizetését a szokásos bankszámlájára, onnan pedig azt az összeget, amit a napi élete során el akar költeni, átutalja abba a rendszerbe, ahol azt fel akarja használni. Amennyiben a WeChat Pay-t szokta használni, akkor oda, ha az Alipay-t, akkor pedig oda. Magának a mobiltelefonnak tehát egyrészt az a szerepe, hogy tulajdonosát a fizetési folyamatban azonosítsa, másrészt pedig az, hogy a fizetési megbízást a telefon telekommunikációs lehetőségeit kihasználva eljuttassa a számlavezető rendszerbe.

Az Alipay és a WeChat Pay létrehozói tehát az okostelefont nem a szó „telefon” értelmében használták fel, hanem mint egy számítógépet, amely információkat képes tárolni és felismerni – jelen esetben a QR kódot – és amelyik kommunikálni is tud más számítógépekkel.

Nézzük meg ugyanakkor, hogy mit tudnak a mobiltelefonok Magyarországon? Vajon itt is a kínai közösségi alapú pénzforgalmi szolgáltatók adják-e a nagy forgalmat, vagy valami más a helyzet?

Mint tudjuk, a mobiltelefonok nem az asztali számítógépek operációs rendszereivel működnek, hanem általában, az iPhone-t leszámítva Android rendszerrel, ezért ezeken az eszközökön nem a szokásos programok futnak, hanem az „applikáció” néven elterjedt, mobiltelefonokra optimalizált programok. A világban szinte végtelen számú applikációval találkozhatunk (számítástechnikai értelemben a WeChat Pay és az Alipay is applikáció), de a napjainkban használt applikációk túlnyomó részét a Google Play és az App Store oldalakról tölthetjük le. E két rendszer össze szokta állítani a legkedveltebb letöltések listáját is, így aztán aránylag könnyen megnézhetjük, melyik az a húsz pénzügyi jellegű applikáció, ami Magyarországon leginkább használatos. És ha már megnézzük azt, hogy ezeket az applikációkat mire is lehet használni – ígérem, nem fogjuk mind a húszat elemezni -, akkor teljesen világossá válik az olvasó számára, hogy a mobiltelefon mint eszköz ugyanazt tudja, mint bármely számítógép, csak könnyebben belefér a zsebünkbe.

A magyar bankpiacot ismerve persze természetes, hogy az OTP fő applikációját, az OTP SmartBank applikációt töltötték le a legtöbben. De ki használhatja ezt az applikációt? A válasz egyszerű:

„Az OTPdirekt SmartBank szolgáltatás funkcióit OTPdirekt internetes szolgáltatást már használó ügyfeleink vehetik igénybe” (https://www.otpbank.hu/portal/mobile/SmartBank)

Úgy az App Store, mint a Google listáiból láthatjuk, hogy mind a nyolc hazai nagybank rendelkezik a netbank rendszere mellett mobil applikációval, de a listán láthatjuk a Takarék Mobilbank applikációját is, amely azért érdekes, mert egy applikációval egyszerre szolgálja ki a rendszerhez tartozó mind a tizenkét takarékszövetkezet ügyfeleit is, persze ugyanúgy a netbank szolgáltatásaihoz kapcsolódva, mint azt a többiek esetében láthatjuk.

Nézzünk azért meg a biztonság kedvéért, igaz-e általánosan a netbank–mobilbank párhuzamról való állításunk, lássuk, mint mond erről a K&H Bank:

„a K&H mobilbank azonosítást igénylő funkcióit automatikusan igénybe vehetik a K&H e-bank szolgáltatást használó Ügyfeleink” (https://www.kh.hu/napi-penzugyek/elektronikus-szolgaltatasok/mobilbank)

Láthatjuk tehát, hogy a mobiltelefon lehetőségeit a bankok értékesítési lehetőségeik bővítésére használják fel. Arra, hogy minden ügyfélnek nyújtsák a szolgáltatások elérésének ezt a korszerű lehetőségét, de arra is, hogy elérjék azt a korosztályt, amelyik szinte kizárólag mobiltelefonjával kommunikál a külvilággal.

A mobiltelefon lehetőségeit persze a bankkártya világa is felhasználja. Ha csak a fenti két listába belenézünk, láthatjuk az OTP alkalmazásait a Simple-t, az OTP Szép Kártya applikációt, az OTPay-t, de a listákon van a ma talán legdivatosabb Revolut alkalmazás is. Mindegyik rendszer alapvető jellemzője az, hogy itt a mobiltelefon egy, vagy több bankkártyát helyettesít! Elegánsabban fogalmazva, a rendszer egy virtuális kártyát hoz létre, de azért ha a lényeget látjuk, ez a virtuális kártya egy igazi, fizikai valójában is létező kártya adatait tartalmazza.

Az ilyen rendszerek ugyanakkor nagyon praktikusak, hiszen az ügyfélnek nem kell a bankkártyát magánál tartania, a mobiltelefonján levő megfelelő alkalmazással akár érintős POS-eknél is tud fizetni, sőt ma már a világban olyan ATM-ek is vannak, amelyeknél a kártyát helyettesítő mobillal készpénzt is lehet felvenni.

Érdekességként elmondhatjuk, hogy a sokak által csodának kikiáltott ApplePay fizetési rendszer is ugyanilyen kártyás rendszer, amit az Apple telefongyártó azért rakott a telefonjaira, hogy értékesítési lehetőségeit növelje. Magyarul: ha valaki azokban az országokban, ahol az ApplePay alkalmazható, megveszi a nagyon drága telefont, ha arra felteszi kártyája adatait, fizethet is vele.

Végül egy olyan lehetőségről is beszéljünk, ami a magyar letöltési listákban még nem szerepelhet, de reméljük, hogy 2019. július 1-től valamelyik bank, vagy a bankok közössége megjelenik ezzel a szolgáltatással. Korábban sok cikk jelent meg ebben a sorozatban az azonnali fizetésről, az alábbi példák a már a világon működő 41 rendszerből érkeztek:

A MobilePay Dániából, A Pingit és a Paym Nagy-Britanniából és a swish Svédországból csak négy példa abból a sok-sok P2P fizetési rendszerből, amelyek a mobiltelefonszámok, mint másodlagos számlaazonosítók biztosítanak lehetőséget arra, hogy a bankszámlaszámok (Magyarországon ez 24 karakter!) bepötyögése nélkül, a telefonban tárolt partner mobilszámok egyszerű felhasználásával lehessen átutalásokat a magánszemélyek között lebonyolítani. A lehetőség megteremtésében egyébként a Magyar Nemzeti Bank más utat követett, mint más országok hatóságai, hiszen a másodlagos számlaazonosítók alkalmazásának a lehetőségét már a rendszer beindításakor, azaz a terv szerint jövőre július elsején kell úgy a központi rendszernek, mint az összes pénzforgalmi szolgáltató rendszerének tartalmaznia.  Hogy melyik bank fog élni ezzel a lehetőséggel, az még a jövő kérdése.

Mi tehát a mobiltelefon a pénzügyi világban?

Ugyanaz, mint az élet más területein. Egy nagyon sokrétűen felhasználható és igen kicsi számítástechnikai eszköz, amit az okos szolgáltatók felhasználhatnak a meglevő rendszereikhez való kapcsolódásra, de pont a kicsisége adta lehetőségekkel élve nagyon sok új, a felhasználó életét megkönnyítő szolgáltatást is ajánlhatnak a pénzügyi szolgáltatók szolgáltatási palettájukból ügyfeleiknek.

Készítette: Czímer József


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
2017. december Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
2018. január Fizetési forradalom Magyarországon: sorsdöntő év kezdődött
2018. március Fizetési forradalom Magyarországon: lehetetlen küldetés a magyar bankoknak?
2018. április Hatalmas és költséges projektben a magyar bankok: vajon elkészülnek jövő nyárra?
2018. május Beköszönt a fizetési forradalom – pár év múlva gyökeresen megváltozik az életünk
2018. július Már csak egy év, és jön a magyar fizetési forradalom - óriási változásokat hoz
2018. augusztus Tényleg a kutya se megy többet bankfiókba?
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Nyugdíjpénztárak: a válság ellenére sem menekültek a tagok
Király Béla | 2021. május 13. 13:24
Jól teljesítettek a tavalyi évben a pénztárak, a válság ellenére nőttek az önkéntes nyugdíj-, és egészségpénztári befizetések. A Pénztárszövetség sajtóeseményén arról beszéltek a szektor képviselői, hogy mintegy kétmillió hazai pénztári tag továbbra is fontosnak tartja az öngondoskodást, legyen szó a nyugdíjakról vagy az egészséges életmódról.
Pénzügyi szektor 11 milliárd forinttal kevesebb adót kell befizetni szerdán a járvány miatt
MTI | 2021. május 12. 09:15
Egyes katás vállalkozók és több mint 30 ezer cég mentesül a kötelezettség alól.
Pénzügyi szektor Az OTP-nél nem tartják indokoltnak a hitelmoratórium meghosszabbítását
Csabai Károly | 2021. május 7. 10:56
Magyarországon ugyanis a legmagasabb az oltottsági arány Európában, ennek köszönhetően nálunk indulhat be legelőször a dinamikus gazdasági növekedés – jelentette ki Bencsik László, a legnagyobb hazai hitelintézet vezérigazgató-helyettese az OTP első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón. A bank egyébként éves szinten 5 százalékos GDP-növekedést vár.
Pénzügyi szektor Az Ersténél már látják a fényt a vírusalagút végén
Csabai Károly | 2021. május 5. 11:07
Ezt különösen a lakossági jelzáloghitelek és a vállalkozói mikrohitelek fokozódó igénylésére alapozzák, valamint arra, hogy erősödött a kártyahasználat, miközben az online vásárlások aránya növekszik.
Pénzügyi szektor A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka sérülékeny a moratórium szempontjából
MTI | 2021. április 29. 12:46
A teljes vállalati hitelállomány 12 százaléka, a háztartási szektorban 10 százaléka tekinthető pénzügyileg "kifeszítettnek", sérülékenynek a moratórium szemnpontjából - mondta Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Protfolio.hu online hitelkockázati és behajtási konferenciáján csütörtökön.
Pénzügyi szektor Kisebb hibákat tár fel vagy kutakodó előfutár a tőkepiaci felügyeleti ellenőrzés
Dr. Gál István vezető jogász, MNB | 2021. április 29. 10:55
Bár sok tőkepiaci intézmény még alig hallott róla, az MNB jó három éve – eddigi vizsgálatain túl – egy új eszközt, az elsősorban kisebb súlyú, jelentősebb intézkedést nem igénylő hiányosságok feltárására hivatott felügyeleti ellenőrzést is bevethet. Ez a vizsgálatoknál sokkalta gyorsabb, s részben mellőzi annak formai kötöttségeit is. Segítségével az MNB rögtön jelezheti a piacnak az észlelt problémát, az ellenőrzött intézmény pedig azonnal orvosolhatja a feltárt hiányosságot. Ha mégis jelentősebb súlyú problémák merülnek fel az intézménynél, a felügyeleti ellenőrzés vizsgálatba fordulhat át: az ellenőrzés ilyenkor a vizsgálatok „kutakodó előfutára”. Dr. Gál István, az MNB tőkepiaci jogérvényesítési vezető jogászának írása.
Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.