Az elmúlt majd’ egy év során az ebben a témában megjelent különböző cikkekben több megoldási lehetőségről beszéltünk, bár ezeket sohasem szedtük csokorba. Az MNB előtt tehát a következő három döntési lehetőség volt:
- a SWIFT által Ausztráliában bevezetendő úgynevezett megosztott rendszert alkalmazza központi infrastruktúra nélkül úgy, hogy az MNB VIBER rendszerét tegye folyamatos működésűvé;
- várja meg, amíg az Európai Központi Bank létrehozza a Pán-európai multidevizásnak elképzelt TIPS (TARGET Instant Payment Service) szolgáltatását;
- sok működő ország példája alapján klíringház jellegű szolgáltatás keretében hozza létre a magyarországi azonnali fizetési rendszert?
A döntés végül a harmadik opció volt, de vajon miért?
Az ausztrál rendszert még a Privátbankár.hu decemberi cikkében elemeztük néhány bekezdésen keresztül. A rendszer lényege az, hogy abban nincs külön központi klíringház, hanem az egyes pénzforgalmi szolgáltatók kétoldalú elszámolások rendszerén keresztül bonyolítják le az átutalásokat. Ennek a szabályrendszerét az APCA (Australian Payments Clearing Association) alkotta meg és ez a szervezet is felügyeli a rendszert, de az elszámolásokat a bankok közvetlenül bonyolítják le. Ez persze egy olyan bankrendszerben, ahol a bankok száma nagyon alacsony, megoldható, bár ott is nagyon komplikált. Jellemzi az ottani azonnali fizetési rendszer kialakításának nehézségeit, hogy a projekt végrehajtása mintegy egy évet késik, a tervezett költségeket pedig mintegy százmillió ausztrál dollárral lépik túl.
Úgy gondoljuk tehát, hogy érthető, hogy gyakorlatilag senki nem javasolta ennek, az európai hagyományoktól nagyon távol álló rendszernek az alkalmazását bármennyire is hasonlít az ausztrál megosztott fizetési rendszer az egyébként más területek alkalmazható korszerű blockchain technológiához.
Mi a gond az európai módszerrel?
A készülő európai rendszerekkel, beleértve az Európai Központi Bank TIPS kezdeményezését is, ez év januári cikkünkben foglalkoztunk. Bizonyos kételyeinket már akkor kifejeztük, de a Nemzeti Bank konkrétabb dolgok alapján döntött. A TIPS alapvetően a magyarul „sima átutalás”nak, angolul „credit transfer”-nek nevezett tranzakciók kezelésé tervezi, mást nem is nagyon ajánl.
Kétséges ugyanakkor a többdevizás működés is, az biztos, hogy elsősorban az euróra koncentrálnak és hangsúlyozzák, hogy a fizetéseket ún. jegybank-pénzben bonyolítják le, ami euróban kizárólag az ECB-nél vezetett számlákon történhet, míg például forintban a jegybank pénz elszámolások a szolgáltatók MNB számláin történnek. Egy ilyen Pán-európai rendszer az értékpapírok esetében még működtethető, de a kiskereskedelmi fizetések (retail payments) 95 százaléka a nemzeti határokon belül marad, miért kellene tehát azokat kivinni egy frankfurti processzáló központba úgy, hogy a tényleges fizetések csak a VIBER rendszerében lennének lebonyolíthatók.
A fentieken túl az Európai Központi bank terveiben szó sincs kiegészítő szolgáltatásokról, illetve másodlagos számlaazonosítókról, amik ugyanakkor az elképzelt magyarországi rendszer nagyon fontos részét alkotnák.
A Magyar Nemzeti Bank tehát, véleményünk szerint, a lehető leglogikusabb döntést hozta, hiszen az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúráját a az MNB tulajdonában levő Giro Zrt. fogja létrehozni és üzemeltetni és a kiegészítő szolgáltatások alapjai, a másodlagos számlaazonosítók adatbázisa és a szükséges kommunikációs hálózat is a központi rendszer részét képezik.
Mik motiválhatták az MNB-t a döntés meghozatalakor?
A Nemzeti Bank évek óta a fizetések gyorsításán dolgozik. Érdekes összehasonlításként megemlíthetjük, hogy az azonnali fizetések „élharcosaként” ismert Nagy-Britanniában az alap-klíringház, a Bacs még ma is három napos átutalási határidőkkel dolgozik, amit, gondolom, ma Magyarországon mindenki megmosolyogna. Az is érdekes volt, hogy mintegy három hónappal ez előtt az USA pénzforgalmi szolgáltatói örömünnepet ültek, mert sikerült bevezetni a napon belüli átutalást, ami Magyarországon már 2012. óta működik.
A Magyarországi pénzforgalmi szolgáltatás mindig is az élvonalban járt, mert azt kevesen tudják, hogy a világon egyáltalán 1950-ben feltalált fizetési kártyát, illetve annak kicsit később változatait már tíz évvel később, azaz az 1960-as évek elejétől elfogadták az országban. E téren az ország tehát mindig is az élvonalban járt és ezt látjuk most is!
A rendszer bevezetése során az MNB természetesen megköveteli minden korszerű háttérrendszer és szabályozás alkalmazását, így az Európában kidolgozott SCT Inst üzenetszabványt, ami a SEPA Credit Transfer azonnali rendszerekre alkalmazott változata, illetve az ISO 20022 szabvány alkalmazását, ami viszont a brit rendszert leszámítva minden rendszer alapját képezi. E rendszerek alkalmazásával válhat a magyar azonnali fizetési rendszer interoperábilissá, azaz így lesz összeköthető a világon más országokban működő rendszerekkel.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a Giro Zrt. azonnal fizetési rendszere más devizában is szolgáltatna. Ez azt jelenti, hogy azonnali fizetési üzeneteket tud más rendszerekbe is közvetíteni, ahol a fogadó pénzforgalmi szolgáltató egyéb jogosítványai alapján a szükséges konverziós műveletet el tudja végezni. Az egész interoperabilitási kérdés egyébként nagyon fontos és az az Európai Központi Bank egyik központi szabályozási kérdése is.
Lássuk most a Pénzügyi és Stabilitási Tanács döntésének legfőbb pontjait:
- minden tíz millió forint alatti összegű belföldi átutalást az azonnali átutalási rendszerben kell indítani, az e műveleteket ma lebonyolító rendszerek megszűnnek, illetve a racionalitás szabályai figyelembe véve átalakulnak;
- a rendszernek folyamatosan, (24/7/365 rendszerben) kell rendelkezésre állnia, ami azt jelenti, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók kötelesek utalásokat indítani és fogadni gyakorlatilag bármikor;
- a tranzakciók végrehajtásának időhatára öt másodperc, ami képletesen akkor indul, amikor az átutalást kezdeményező fél a számítógépén az „enter” gombot megnyomta és azt jelenti, hogy a kapott összeget a kedvezményezettnek öt másodperc múlva akármilyen más műveletre fel kell tudnia használni;
- a rendszernek opcionális pozitív és kötelező negatív visszajelzési lehetőséget kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy amennyiben visszajelzés nincs, úgy a tranzakció végrehajtottnak tekintendő, amennyiben viszont a fogadó bank valamilyen problémát talán az átutalás fogadása során, azt vissza kell utasítania és negatív visszajelzést kell küldeni. Erre a műveleti szakaszra tíz másodperc áll rendelkezésre;
- az elfogatott rendszer egyik típusú művelete a „fizetési kérelem”, ami banktechnikailag szinte azonos az inkasszó fogalmával, azzal a különbséggel, hogy inkasszót akkor lehet indítani, ha a fizető fél már előzetesen hozzájárult a fizetéshez, míg a fizetési kérelem esetében a kedvezményezett indítja el a kérelmet és a fizető fél azt az azonnali rendszeren elektronikusan jóváhagyja. Várhatóan így fognak működni a kereskedőhelyi fizetések az azonnali fizetési rendszerben;
- már s fizetési kérelemhez is kapcsolódik, de minden ú típusú megoldás alapja a másodlagos számlaazonosítók használata. Magyarországon 24 karakterű bankszámlaszámok vannak használatban – megjegyzem, ez máshol sem egyszerűbb-, amelyek pl. mobiltelefonba való bevitele elég nehézkes. Sok, már meglevő rendszer használja ezért például a mobiltelefon számot, amelyek mindenki telefonjában tárolva vannak. Ezeket egy hitelt érdemlően biztonságos, ún. proxi adatbázisban kell tárolni és szükség esetén párosítani a bankszámlával, hiszen a banki rendszerek a bankszámlákat ismerik. Az MNB döntése alapján ez a biztonságos adattároló és párosító is a Giro Zrt. lesz. Az MNB szándékai szerint még két ilyen azonosító képzelhető el; az egyik az elektronikus levelezési címek rendszere, a másikat pedig gyakorlati szempontok alapján később valamelyik állami azonosító rendszer (pl. TAJ számok, adószámok, személyi igazolvány számok, stb.) alapján hozzák létre;
- az utolsó követelményi rendszer, amit meg kell említeni, az a rendszer nyitottsága és átláthatósága! Gyakorlatilag ez jelenti azt, hogy a korábbiakban elmondottaknak megfelelően a magyar azonnali fizetési rendszernek is teljesen interoperábilisnak kell lenni.
A Pénzügyi és Stabilitási Tanács fenti döntéseit a Magyar Nemzeti Bank jogszabályokban és/vagy technikai szabványokban fogja nyilvánosságra hozni várhatóan ez év végéig.
Ugyancsak ebben az évben fogja a Giro Zrt. a szükséges tendert kiírni, ami után az alap technikai elvárások világosak lesnek minden pénzforgalmi szolgáltató számára, azaz konkrétabban is elkezdhetnek dolgozni ezen a témán is. A tender eljárás várhatóan az év végéig bonyolódik le, így a rendszerek implementációjára és a szokásosnál az azonnali rendszerek esetekben tovább tartó tesztelésekre mintegy másfél év marad.
Végezetül még egy érdekes adat, az MNB jelenlegi elképzelései szerint az előzetes számítások alapján egy ötszáz tranzakciót másodpercenként lebonyolítani képes rendszerre van szükség Magyarországon. Ha ez a számot a szlovén kiírásban szereplő 200 TPS-se, vagy a jelenlegi tényleges brit 2000 TPS adattal vetjük össze, akkor az elképzelés reálisnak látszik, bár elképzelhető, hogy a költségek racionalizálása szempontjából helyesebb lenne egy kisebb hardverigényű, alacsonyabb számot elképzelni.
Az elmúlt majd’ egy év folyamatait látva ugyanakkor igen nagy biztonsággal valószínűsíthető, hogy a magyarországi projekt időben elindul és a tervezett 2019. július 1-i időpontra készen is lesz. A Magyar Nemzetei Bank és a Giro Zrt. biztosan! A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet a bankoldali fejlesztésekre, a szűk keresztmetszet itt szokott lenni. Igaz, 2012-ben is sikerült, miért ne sikerülne a nagy lépés 2019-ben?
Készítette: Czímer József
Kövesse velünk az azonnali fizetési rendszer bevezetését!
A Privátbankár.hu szakmai cikksorozatban követi az azonnali átutalás magyarországi bevezetésének folyamatát. Cikksorozatunk korábbi részei:
- Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
- Fizetés egy szempillantás alatt – 2017-ben jön a fordulat?
- Csak egy telefonszámot, vagy email címet tudsz? Nem baj, hamarosan ennyivel is utalhatsz majd
- Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
- Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
- Azonnali fizetési forradalom Magyarországon – kinek jó ez?
- Magyarország, a régiós forradalmár: milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
- Nyakunkon a jövő: kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
- Egy csapásra rengeteg dolog kiderült a közelgő fizetési forradalomról
- Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
- Kidobjuk vagy sem a bankkártyákat – avagy mennyire megbízható a mobilfizetés?
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
