A Kúria jogegységi döntése alapján a devizahitel szerződésekkel kapcsolatos jogvita esetén minden ügyet a bíróságnak egyedileg kell vizsgálnia az érvénytelenség szempontjából, és a bíróság jogosult egy devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására – mutattak rá.

„Bankunk elkötelezett a tisztességes és átlátható szerződéskötési gyakorlat, a fogyasztókat védő jogi kötelezettségek betartása mellett, minden esetben tiszteletben tartja a magyar bíróságok jogerős döntését. Az MBH Bank 2023 májusában jött létre három bank egyesülésével, a jogelőd bankok gyakorlatát korábban több bírósági döntés is alátámasztotta” – írták.

Az árfolyamkockázati tájékoztatókkal kapcsolatos peres ügyekben ezek egyedi vizsgálatára mindig sor kerül, az ilyen típusú peres ügyeket a bank rendszerint megnyeri.

A Kúria honlapján közölt határozat szerint amennyiben a fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.

A testület határozatában ezzel összhangban rendelkezett arról is, hogy megszünteti a Kúria egyes döntéseinek kötelező hatályát. Az OTP Bank kedden úgy reagált: az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel-szerződéseit nem érinti, mivel azokban az árfolyamkockázat bemutatásának módja megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.

Az Erste Bank azt tudatta, hogy az időközben forintosított devizahitel-szerződései érvényesek, kiemelve: a bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyféltájékoztatásra vonatkozó követelményeknek, ezt az Erste Bankot érintő eljárásokban a bíróságok több ezer esetben megállapították.