A pénzügyi közvetítőrendszer eddigi súlyos túladóztatásának következményei világosan látszanak Magyarország kedvezőtlen gazdasági mutatóin – érvelnek.
A Magyar Bankszövetség az úgynevezett extraprofitadó 2022-es, eredetileg két évre tervezett bevezetésekor is jelezte, hogy az intézkedés nem csak a bankok eredményességét rombolja, de jelentősen rontja a teljes magyar gazdaság helyzetét és kilátásait.
Az intézkedés bevezetésekor 18 százalékos irányadó kamatszint mostanra 6,5 százalékos szintre csökkent, ezzel az extraadó indokoltsága is megszűnt, ezért azt nem megemelni, hanem kivezetni kellene – javasolják.
Fotó: DepositPhotos.com
A hazai bankok több alkalommal kifejtették, hogy a többszáz milliárd forintnyi hagyományos adó felett kirótt extra teher mélyen és károsan avatkozik be a pénzügyi közvetítőrendszer piaci folyamataiba, ezáltal nem csak a szektor hatékonyságát és nemzetközi versenyképességét rontja, de aláássa a magyar gazdaságba vetett befektetői bizalmat is.
A bankokra vonatkozó adó- és szabályozórendszer és gyakori változtatásai közvetlen okként magyarázzák az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági tendenciáit, beleértve a beruházások alacsony szintjét, a tartósan magas inflációt és a növekedés elmaradását.
A magyarországi bankok már 2025-ben is a hagyományos adókon kívül 842 milliárd forintot fizetnek az államkasszába különadó, extraprofitadó és tranzakciós illeték formájában a költségvetési előirányzat szerint, és ez az összeg nem tartalmazza a többször meghosszabbított kamatstop, az ATM telepítési kötelezettség és a tervek szerint jelentősen emelkedő ingyenes készpénzfelvételi limit további több tízmilliárdos hatását.
Egyetemes érdek
A Magyar Bankszövetség hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés serkentése egyetemes érdek, ehhez szükséges a hitelállomány növelése, ezért is vesznek részt a hazai bankok az állami támogatott programok lebonyolításában.
A most tervezett intézkedés azonban ellentétes a hazai gazdasági szereplők és a lakosság érdekeivel, rontja hazánk megítélését, emellett újabb indokolatlan előnyben részesíti a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást nyújtókat, ezért a Bankszövetség határozottan ellenzi azt.
Az életkor kulcsfontosságú tényező, de nem a tényleges kor. 
