Czímer József cikkei

Az utóbbi időben több magas szintű vezető, így a pénzügyminiszter és a legnagyobb bank elnök-vezérigazgatója is megszólalt az azonnali fizetési projekt témájában. Mindketten, igen bölcsen, a rendszerbiztonságot helyezték előtérbe a tervezett határidőben való bevezetéssel szemben, ami pedig a mára kialakult fejlesztési helyzetet figyelembe véve csakis további teszteléssel érhető el. Vendégszerzőnk, Czímer József cikke.

Március 7-én volt Brüsszelben a European Payments Council igazgatóságának soron következő ülése, amin két fontos döntés született. Igen jó megoldást találtak a Brexit pénzforgalmi területen való következményeinek megoldására, valamint megalakítottak egy ad hoc bizottságot a sárga csekk kiváltása szempontjából is fontos fizetési kérelem típusú azonnali fizetések európai szabályozására. Czímer József cikke.

Azt, hogy a tervezett határidőben elindul az azonnali fizetési rendszer Magyarországon, elég nagy biztonsággal meg lehet jósolni. Hogy minden eleme elindul-e, az kevéssé valószínű. De nem is ezzel szeretnék ma foglalkozni, hanem megnézni néhány ötletet más országok gyakorlatából, mit is tudnának a bankok kezdeni ezzel az egésszel, amit ugye nem üzleti meggyőződésből, hanem szabályozói hatásra vezetnek be. Állandó szakértőnk, Czímer József cikke.

Globális tendencia, hogy a bankok bezárják a fiókjaikat - az elmúlt 10 évben az USA-ban 10 ezer kirendeltséget szüntettek meg. A fiókhálózat a legköltségesebb értékesítési csatorna, de az ügyfelek jelentős része igényli a személyes kontaktust - mit tehetnek a pénzintézetek? A McKinsey tippjei mellett érdemes megnézni egy évtizedekkel ezelőtti jó példát is. A Privátbankár.hu állandó szakértője, Czímer József írása.

A július 1-jén elrajtoló magyarországi azonnali fizetési rendszer komplexebb lesz, mint a világ bármelyik hasonló megoldása - persze azért máshol sem tétlenkednek, folyamatosan születnek az újabb és újabb, innovatív banki szolgáltatások. A világ egyik legjelentősebb Fintech-rendezvénye, a londoni FintechConnect kiállítás és konferencia nyomán járjuk körül a folyamatokat.

Sokan azt gondolják, a banki digitalizáció egy jól használható honlapot, netbankot és mobilbanki alkalmazást takar - pedig ennél sokkal több dolog van a háttérben. Hogy miért nyer mindenki a digitalizációval, milyen előnyök származnak a 21. századi működési modellekből, azt könnyen megérthetjük valós életből vett példánk alapján...

Vajon a közösségi pénzforgalmi szolgáltatás jelenti az új világot? Kínában már százmilliók használják a mobiltelefonjukat fizetésre bankkártya helyett - mit tudnak a mobiltelefonok Magyarországon? Vajon itt is a kínai közösségi alapú pénzforgalmi szolgáltatók adják-e a nagy forgalmat, vagy valami más a helyzet? Mit hoz a júliusi nagy váltás?

A virtuális világ a XXI. században már nem virtuális, hanem valóság az élet sok területén. Mi a helyzet vajon a pénzügyi szolgáltatások területén, a bankvilágban? Érdemes ezt a kérdést megvizsgálni több oldalról is!

Szinte napra pontosan egy év múlva indul Magyarországon az azonnali átutalások rendszere, ami nem csak a banki szolgáltatásokat, hanem a vállalati világot is alapjaiban változtathatja meg. Az aktuális kérdések mellett érdemes azt is megvizsgálni, mire jutott 10 év alatt a Nagy-Britanniában bevezetett rendszer - az FPS ugyanis elképesztő számokat és eredményeket produkált.

Európa vezető bankjai és technológiai szállítói részvételével április 18-án volt az azonnali fizetési szakemberek második európai fóruma Amszterdamban. Európában elképesztő tempóban vezetik be az új fizetési rendszereket, már az új általános fizetési szolgáltatásként emlegetik – de vajon a Magyarországon kitűzött határidők valóban tarthatóak lesznek? Tudósítás a 2. Instant Payment Summitről.

Özönlenek a friss hírek az azonnali átutalási rendszerekkel kapcsolatban Közép-Kelet-Európából - bőven van köztük olyan információ, amit a kialakítás alatt álló magyarországi rendszerben is érdemes figyelemmel kísérni. Ha megnézzük, mennyire összetett feladat előtt állnak a bankok, kérdéses, hogy tartható lesz-e a jövő nyárra tervezett indulás - az biztos, hogy nem lesz könnyű.

2018 nagyon fontos éve lesz a magyar azonnali fizetési programnak: év végére mindenkinek készen kell állnia a folyamat egyik legkritikusabb fázisára, a tesztelésre. Úgy gondoltuk, hogy így az év elején nézzük meg, hol is működnek ilyen rendszerek, mik is a 2018-ra kialakult nemzetközi követelmények az ilyen fizetési rendszerekkel szemben és egy-két érdekességet is bemutatunk.

A címben írt Európa alatt természetesen az eurózóna devizájában, az euróban történő fizetéseket értjük, ahol is 2017. november 21-én az EBA Clearing páneurópai infrastruktúra szolgáltató megkezdte az azonnali fizetési szolgáltatások nyújtását. Európában persze a helyzet sosem egyszerű - körüljártuk, hogy jött létre és hova tarthat a forradalmi újítás.

A műszaki-technikai fejlődés kinyitotta a világot, kinyitotta a gazdaságot, kinyitotta a tudományok tárházát - ez alól a bankok is csak ideig-óráig vonhatták ki magukat. A bankrendszer "kinyitása" az ügyfelek számára a költséges csökkentését is magával hozhatja - külön szerencse, hogy mindez az azonnali átutalás bevezetésével egyidőben történik nálunk. Open banking, PSD2, azonnali fizetési rendszer a Privátbankár.hu konferencia tükrében.

Az európai fintech-trendekkel foglalkozó kiadványban nem esik szó Magyarországról - ezen nem is igazán csodálkozhatunk. Pedig az ágazatba hihetetlen pénzeket fektetnek be világszerte, ám ezekből a befektetésekből egyelőre más országok és persze más országok vállalatai profitálnak.

Elképesztő innovációk mennek Észtországban, a balti ország nagyon ráérzett a 21. század ízére: miután sikerrel vezették be az elektronikus állampolgárságot, most létrehozzák az Estcoint, a rendszert kiszolgáló saját kriptodevizájukat. Ráadásul mindent kihagynak belőle, ami miatt aggódhatunk a bitcoin miatt. Nem kellene Tallinba egy magyar nagykövetség...?

Felpörögtek az események az azonnali fizetési rendszer körül: augusztus elejére megalakult a szakmai munkát vezető és felügyelő bizottság, egyre több az elérhető információ. A munkacsoportok is felálltak, a tájékoztatásra azonban mindenképp komolyabb hangsúlyt kellene fektetni. Szakmai cikksorozatunk 15. részében többek közt a munkacsoportok feladatait járjuk körül.

Egyelőre magyarországi előrelépésről nem tudunk beszámolni; a Giro-ban folyik a rendszer műszaki-technikai feltételrendszerének kidolgozása és a tenderdokumentáció előkészítése. Azt ugyanakkor csak remélni tudjuk, hogy a kereskedelmi bankok is a téma jelentőségének megfelelően foglalkoznak a témával, és a remélhetőleg a PSD2 kapcsán már elkészített stratégiájukba már beillesztették az azonnali fizetési szolgáltatásokat is.

Egy évvel ezelőtt indult az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetéséről szóló sorozatunk - ma már tudjuk a szabálykönyv nevét és számos fontos technikai részletet. A rendszer bevezetésére adott határidők igen szorosak, de nem tarthatatlanok - ha sikerül végigvinni a projektet, a régió élvonalában lesz Magyarország a legmodernebb pénzforgalmi rendszer bevezetésével.

Bár a világ nagy bankjainak nem jelent gondot az azonnali rendszer bevezetése, a kisebb tapasztalattal rendelkező bankoknak komoly nehézséget okoz az infrastruktúrához való csatlakozás. A probléma várhatóan Magyarországon is megjelenik. Nem kétséges, hogy a legnagyobb öt-nyolc pénzintézet meg tudja oldani a feladatot, de mi lesz a többiekkel?

Március 24-én újabb fontos döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank az azonnali fizetési rendszer bevezetéséről. Ehhez a döntés alapján egy központi infrastruktúrára van szükség, amit a Giro Zrt.-nek a keretein belül kell létrehozni. Miután eddig Magyarországon a bankközi fizetések eddig is alapvetően az ő rendszerein történtek, felmerül a kérdés, miért is olyan érdekes ez a döntés?

Amióta kiderült, hogy Magyarországon is bevezetik az azonnali átutalásokat, amelynek köszönhetően másodpercek alatt a fogadó fél számlájára kerülhet a pénz a nap 24 órájában, hétvégén és ünnepnapon is, ráadásul számlaszám helyett egy egyszerű mobilszám vagy mailcím segítségével, időről-időre felmerül az a kérdés, hogy ezek után vajon mi szükségünk lenne a bankkártyákra. Elmagyarázzuk.

Nem csak a jegybanknak, hanem a bankoknak is gőzerővel kell készülniük az azonnali átutalások rendszerének 2019-re tervezett bevezetésére. Nagyon nem mindegy, hogy hogyan, milyen technikával csatlakoznak majd - van megoldás 50 ezer euróért és másfél millióért is. Melyik mit tud, mik a különbségek? Folytatjuk sorozatunkat.

Látva az azonnali fizetések iránti növekvő érdeklődést, az European Retail Payment Board (ERPB), az Európai Központi Bank kis összegű fizetésekkel foglalkozó szervezete azt mondta, kívánatos lenne legalább egy Pán-Európai szolgáltató, amely egységesen minden piac résztvevőnek nyújtana azonnali fizetési szolgáltatásokat az eurózónában. Hol tart most ez a folyamat?

Alakul a magyarországi azonnali fizetési rendszer koncepciója. A részletek egyelőre nem teljesen ismertek, bár hamarosan bemutathatja az MNB az elképzeléseit a nagyközönségnek - milyen megoldások közül választhatnak? Hogy lehet egy másodperc alatt ezer átutalást teljesíteni? Mennyi mindennek kell beleférnie?

Magyarország a térségben vezető erővé is válhat az azonnali fizetési rendszer bevezetését tekintve. Úgy tűnik, időben léptünk, de mi kell ahhoz, hogy továbbra is a világ élvonalában tudjunk maradni? Mikor dönt az MNB a rendszer hazai bevezetéséről? Hol tartanak a környező országok, Európa és a világ az azonnali fizetések terén? A Privátbankár.hu konferenciáján sokminden kiderült.

Elindult a közös gondolkodás az azonnali fizetési rendszer bevezetése körül, a folyamatból Magyarország sem maradt ki. Sőt, inkább büszkék lehetünk magunkra, mivel a rendszere bevezetésére irányuló program májusi időzítésével együtt csatlakoztunk a világszerte felgyorsuló tendenciához. De mi az a Sibon és mi köze az azonnali fizetéshez?

Tovább folyik az azonnali fizetési rendszer kidolgozása Magyarországon - a régióban abszolút élenjáróként vágtunk bele a projektbe, ügyes manőverezéssel a térség többi országában is eladhatjuk a magyar modellt. Az eddigi tapasztalatok alapján rengeteg fejlesztési lehetőség van, amit a magyar döntéshozóknak is végig kell gondolniuk.

A Magyar Nemzeti Banknál már olvashatják a piaci szereplők véleményét az azonnali fizetési rendszer tervezett bevezetéséről. A bankok számára első körben biztosan csak a költséges és bonyolult feladat látszik az egészből, de a lakosságnak, vállalkozásoknak sem árt összefoglalni, miért lesz forradalmian pozitív lépés, ha nálunk is szempillantás alatt megvalósulhatnak az átutalások.

Hosszú út vezetett odáig, hogy egyáltalán elképzelhető legyen a határokon átívelő azonnali fizetési rendszerek kialakítása. Elengedhetetlen szükség volt egy olyan szabvány kialakítására, amely újra egy mederbe tereli megannyi szolgáltató és ország fizetési szabályait. Magyarország is a többség mellé áll, és a legnépszerűbb megoldást választja.

A Magyar Nemzeti Bank hivatalosan is bejelentette, hogy elindítja az azonnali fizetési szolgáltatás megteremtésére irányuló programot. A Privátbankár.hu-n innentől havi rendszerességű sorozatot indítunk, amelynek célja, hogy az olvasó folyamatosan figyelemmel kísérje a világ legkorszerűbb fizetési szolgáltatásának magyarországi megvalósítását egészen annak beindításáig, azaz várhatóan 2019. negyedik negyedévéig.

Bombaként robbant a hír: a bitcoin alapját jelentő blockchain technológia atyja, a titokzatos Satoshi Nakamoto végre leleplezte magát. A filmbe illő körülmények között történt bejelentés óta folyik a nyomozás: vajon Craig Wright valóban azonos a bitcoin feltalálójával? Akárhogy is van, a blockchain technológia alapjaiban alakíthatja át a fizetési rendszereket. „Helyszíni” tudósítás a Bitcoin játszótérről.

Hogy honnan derül ki, hogy a londoni Monese Ltd. egy elektronikus pénzkibocsájtó intézet? A brit Pénzügyi Engedélyező Hatóság által kiadott okiraton kívül szinte sehonnan. Némi keresés után valóban sikerült a honlap alján, a biztosítói típusnál is kisebb betűvel szedve, hogy a Monese a brit besorolás szerint egy „kis elektronikus-pénzkibocsátó intézmény”.

A fintech vállalkozások, vagy fintech megoldások közé sorolják a legtöbben a mobilfizetési rendszereket is. De mit is tud a mobiltelefon, ami miatt ilyen különleges figyelem övezi a fizetési megoldások modernizálása területén? Thaiföldön azonnali mobilfizetési rendszert akartak, de az a megfelelő háttérrendszer nélkül nem működik.

Az Egyesült Államokban is bevezetik az azonnali fizetési rendszert, Magyarországon is készülnek rá - ha megvalósul, alapjaiban változik majd meg minden, amit most a fizetésekről gondolunk. A kocsmázó egyetemistától a tudatos kisvállalkozásig mindenki jól járhat - mit kell tudni az azonnali fizetésről?

Komoly viták zajlanak arról, hogy az új technológiákat felhasználó fintech vállalkozások mekkora veszélyt jelentenek a klasszikus bankokra és más klasszikus pénzügyi szolgáltatókra. A „Money on Toast” szolgáltatás nagyon jó példa arra, hogy a klasszikus szolgáltatók is tudnak újat alkotni a pénzügyi szolgáltatások területén.