Nem egész két évvel ez előtt azt ígértük, hogy cikksorozatunkban figyelemmel kísérjük a magyarországi azonnali fizetési rendszer létrehozását, különféle ismertetőket írunk az azonnali fizetési rendszerről, hogy mindenki többet tudjon róla és persze figyelemmel kísérjük azt is, mi történik a világban.
Mostani cikkünkben szeretnénk néhány közép-kelet-európai friss hírt megosztani az olvasókkal, szemezni a nemzetközi tapasztalatokból és talán néhány olyan hasznos következtetést levonni, ami segíti a magyar bankokat ezen a nagyon nem könnyű úton.
Felpörögtek az események Közép-Kelet-Európában
2016 tavaszán, nyarán a magyar program jelentős előnyben volt a környező országokkal szemben, az azonnali fizetési rendszer bevezetése csak gondolati szinten volt jelen az ottani döntéshozók fejében. Az utóbbi hetekben ugyanakkor szinte minden környező országból megkaptuk a hírt, hogyan is képzelik el a rendszer bevezetését.
Szlovénia: furcsa hibrid születik
Szlovéniáról, az első fecskéről már írtunk, a Bankart, az ottani projektgazda már tavaly elkezdte az implementációs fázist. Az ő jelenleg implementálás alatt levő rendszerük annyiban lesz kevesebb a kezdetekben a tervezett magyar AZUR rendszernél, hogy az első fázisban nem terveznek másodlagos számlaazonosítókat, azok bevezetésével csak a második fázisban számolnak. A legnagyobb néhány szlovén bank, köztük az NLB dolgoznak is a kérdés megoldásán és olyan mobilfizetéses rendszert képzelnek el, amely használatával az ügyfél a fizető helyen eldöntheti, hogy a bankkártya infrastruktúrán akar-e fizetni, vagy az azonnali fizetési rendszert használja.
Ilyen rendszer ismereteink szerint még sehol sem létezik, azok a mobilfizetés rendszerek (Nets, Jiffy, Swish, PayM, stb.), amelyek az azonnali fizetési infrastruktúrát használják, csak P2P fizetésre alkalmasak. Egy ilyen, a szlovén bankok által már konkrétan elképzelt rendszer - ami után egyébként a kártyatársaságokat kivéve mindenki vágyakozik - még fejlesztés alatt van. Tudjuk, hogy a technikai haladás sok mindenre képes, mindenesetre nehéz elképzelni azt, hogyan sikerül a két egymástól fizikailag is elkülönülő fizetési infrastruktúrát, amelyek ráadásul egymásnak igen kemény konkurensei is, összekötni.
Románia: közel a tesztelés
Mintegy két hete kaptuk a hírt Romániából, hogy az ottani klíringház, a Transfond műszakilag befejezte az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúrájának a telepítését és ahhoz képest mintegy két héten belül a központi bank verifikációját is kézhez kapják. Minden ilyen rendszer bevezetésénél köztudott, hogy az azonnali fizetési rendszerek implementációjakor a tesztelés kiemelten a legfontosabb fázis, ezért a Transfond a Montrannal, a technológia szállítójával együtt mintegy fél évet szán csak a belső tesztelések elvégzésére és amennyiben azt, várhatóan a negyedik negyedévben, sikeresnek nyilvánítják első lépésként két román nagybank csatlakozik a rendszerhez, majd a következő fázisban a 33 román bank közül hat csatlakozása várható.
Érdekes megemlíteni, hogy a szlovén Bankarthoz hasonlóan a Transfond sem tervezi az első lépésben a másodlagos számlaazonosítók használatát, illetve az ehhez szükséges proxi adatbázis telepítését, erre a későbbiekben kerül sor.
Horvátország és Szerbia: belehúznak
Előrelépések történtek déli szomszédainknál, Horvátországban és Szerbiában is. Mindkét ország illetékesei, a Szerb Központi Bank és a horvát klíringház, a Fina is igen gyors projekteket szeretne lebonyolítani. Mindkét ország első lépésként az alapvető központi infrastruktúrára koncentrál, a kiegészítő szolgáltatásokat a második fázisra hagyja. A Szerb Központi Bank technológiai partnere a svéd CNA Small Systems cég, amely ugyan nagyon sok RTGS rendszert szállított alapvetően a harmadik világ országaiba, de Európában még nem volt aktív az azonnali fizetési rendszerek területén. A Fina tendert még nem írt ki, de keresi a lehetőségeket, a partnereket.
Óriási feladat a bevezetés
A világban szélesebb körben körülnézve nagyon sok tapasztalattal lehetünk gazdagabbak. A Magyar Nemzeti Bank illetékesei is mindig felhívják a bankok figyelmét arra, hogy az azonnali fizetési rendszer bevezetése nem kizárólag IT-projekt, ezt mutatják más országok bankjainak tapasztalatai is.
A világ egyik legnagyobb bankjának, a brit HSBC-nek a munkatársai elmondták, hogy ők azt tekintették legfontosabbnak, hogy a bank rendelkezzen 24/7/365 rendszerben működő számviteli rendszerrel, ellenkező esetben tranzakciók ügyviteli kezelése megoldhatatlanná válik. E vélemény apropóján talán soroljuk fel, milyen rendszereket is kell a bankoknak egységes, átfogó rendszerbe hozni ahhoz, hogy a működés irányítható, átlátható legyen:
- tranzakciófeldolgozó rendszer;
- csalásmegelőzési rendszer – lásd pl. PSD2;
- kockázatkezelési rendszer – lásd pl. PSD2;
- likviditáskezelő rendszer;
- számlavezető rendszer;
- számviteli rendszer;
- vonatkozó adatbázis-kezelő rendszerek.
A felsorolt hét rendszer-csoport csak a közvetlen szükséges feladatokat adja, hiszen minden bank ennél sokkal több számítástechnikai rendszerrel rendelkezik, valamilyen szinten azok is érintettek lesznek.
A brit Faster Payments System 2008-as bevezetése során a fent említett HSBC szerencsés volt, mert már rendelkezett folyamatos rendszerben működő számviteli rendszerrel, egy az azonnali fizetés rendszer bevezetésének a költsége mintegy tízmillió fontot tett ki. Velük ellentétben a másik hét akkor csatlakozó banknak a 24/7/365 rendszerű számvitelt is ki kellett építeniük, az ő beruházási költségeik bankonként száz millió font körüli összeget tettek ki.
Mire kell készülniük a bankoknak?
Miután az azonnali fizetési rendszer bevezetése világszerte folyamatban van nagyon sok konferencia, internetes webex-beszélgetés foglalkozik a témával. Egy, a közelmúltban lezajlott ilyen beszélgetés öt konkrét javaslatot fogalmazott meg azoknak a bankoknak, amelyek ezt a szolgáltatást bevezetni tervezik:
- A bankoknak nem a klasszikus „business case”, azaz konkrét üzleti megtérülés szemlélettel kell a bevezetésről szóló ületi döntésüket meghozni, hanem sokkal inkább a most nem kimutatható hosszú távú hasznot kell figyelembe venni. Nagyon fontos ilyen szempontból a világban mindenhatóvá váló azonnaliság fogalma, hiszen ha a bankok nem vezetnék be az azonnali fizetést versenyhátrányba kerülhetnek olyan óriás cégekkel, mint a Google, Facebook, Amazon és társaik. A szakértők szerint jelen esetben tehát a „business case” típusú hozzáállást fel kell váltsa a „benefits case” típusú hozzáállás, amit talán haszonelvűségnek lehet mondani;
- Európában, alapvetően az euró-használó országokban működő bankok esetében a bankok több szolgáltatóból is választhatnak saját belátásuk szerint. Tavaly november óta már működik az EBA Clearing RT1 azonnali fizetési szolgáltatása, idén novemberben pedig megkezdi működését az Európai Központi Bank TIPS (Target-2 Instant Payment Service) szolgáltatása. Az RT1 szolgáltatást jelenleg mintegy 600 bank veszi igénybe, ezek száma az év végére a tervek szerint ezerre nőhet, ami az európai bankok egy hatodát teszi ki. Ha hozzávesszük a fentiekhez azt, hogy Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban is működik euro alapú azonnali fizetés rendszer (ehhez jön Szlovénia októberben), akkor kiemelten fontos a rendszerek interoperabilitásának a kérdése, hiszen az átutalást kezdeményező ügyfélnek elképzelése sincs arról, hogy az ő utalása milyen infrastruktúrán fog átmenni. Ő azt akarja, hogy a pénze másodpercek alatt célba érjen. Ehhez a bank feladata, hogy a megfelelő eszközt megtalálja, azaz hogy a megfelelő infrastruktúrához csatlakozzon, olyanhoz, amelyen az interoperabilitás segítségével a lehető legtöbb bankot eléri.
- Az első pontban már beszéltünk az azonnaliság fontosságáról, most térjünk ki a folyamatos rendelkezésre állás kérdésére. Ha csak belegondolunk abban, hogy repülőjegyet, könyvet vagy akár hűtőszekrényt is lehet az éjszaka közepén vásárolni, akkor jogos elvárása az ügyfélnek az, hogy szombatról vasárnapra virradóra is befizethesse a gázszámláját. Ez nem akarom - nem akarom kérdés, ez a XXI. század elvárása a pénzforgalmi szolgáltatásokkal szemben. Tudjuk persze, hogy a magyar bankok jelentős része a munkaidő befejezése után nem tud a netbankos szolgáltatáson aktuális számlaegyenleget mutatni, ami kicsit olyan, mintha a Twitter azt mondaná délután négykor, hogy legközelebb reggel nyolctól lehet posztot kitenni. E szolgáltatások bevezetése beleértve az azonnali aktuális egyenleg-szolgáltatást is a magyar bankok részére, ellentétben európai társaiktól nem választás kérdése, hanem kötelezettség.
- A következő, nemzetközi tapasztalatokra alapozott javaslat a fokozatosság. Az azonnali fizetési szolgáltatások bevezetése egy olyan komplex feladat, ahol a „mindent azonnal” elvű indulás végtelenül kockázatos. Nem véletlen, hogy mindenütt a tesztelést tartják a legfontosabbnak, de még így is csak meg kell nézni, magának a banknak hány területét kell érintse a szolgáltatások indítása? Szinte mindent! Az alap szolgáltatásokat, azaz a bankszámláról bankszámlára netbankon történő utalást be lehet vezetni és be is kell vezetni az adott határidőre. El kell-e vajon indítani azonnal a másodlagos azonosítók igénybe vételével való szolgáltatást az első napon? Működhet-e a fizetési kérelem az első napon? Nem lenne-e bölcsebb dolog a realitásokat jobban figyelembe venni? A piac totális meghódítása 2016-ban jó ötletnek tűnt, de úgy a nemzetközi tapasztalatok, mint a magyar bankok jelenlegi felkészültségi szintje azt sugallja, hogy az egymásra ráépülő szolgáltatások fokozatos bevezetése nagyobb piaci sikerhez, sokkal magasabb ügyfél elégedettségi szinthez vezetne.
- Minden nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy a befektetési döntéseket nagyon gondosan kell meghozni. Nagy-Britanniában az HSBC megúszhatta a fejlesztést tízmillió fontból, a többieknek sokkal többet kellett költeni rá. Ez az összeg ugyanakkor nem egyszeri kifizetés, viszont a rendszerek egymásra építése, a nagyon gondos tervezés elengedhetetlen. Sokan azt gondolhatják, hogy ez a figyelmeztetés a magyar bankok esetében már nem releváns, hiszen elkezdték a folyamatot. Ennek igaznak kellene lennie, de a munkabizottságok létezése ellenére hallunk nullás, vagy minimális tartalmú jelentésekről, hallunk folyamatos útkeresésekről, a Nemzeti Bank által kötött tartalommal meghirdetett céldátum ugyanakkor változatlan. A helyzet alapján tehát ahhoz, hogy jövő nyáron az ügyféloldali elégedettség meglegyen, a bankoknak nagyon komoly munkát kell végezniük, de a szabályozónak is felül kellene vizsgálni a célrendszert.
Megszületik a transzfernet?
A nemzetközi tapasztalatok vizsgálata alapján még egy jelenséget be kell mutatni. A globális bankok közül digitális fizetési stratégiájuk meghatározása során egyre többen arra a következtetésre jutnak, hogy a saját leánybanki rendszerüket felölelő több-devizás fizetési rendszereket hoznak létre, mégpedig olyat, amelyek a csoportszintű azonnali fizetési szolgáltatásokat is nyújtani tudják. Ez egy egészen új tendencia a pénzforgalom világában, de pontosan a korábban említett interoperabilitás felhasználásával az látható, hogy egy globális digitális pénzügyi fizetési háló (transzfernet az internet felhasználásával?) létrejöttének lehetünk tanúi.
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
