Azonnali fizetési rendszer: Európában is elkezdődött a forradalom
A címben írt Európa alatt természetesen az eurózóna devizájában, az euróban történő fizetéseket értjük, ahol is 2017. november 21-én az EBA Clearing páneurópai infrastruktúra szolgáltató megkezdte az azonnali fizetési szolgáltatások nyújtását. Európában persze a helyzet sosem egyszerű - körüljártuk, hogy jött létre és hova tarthat a forradalmi újítás.
Az EBA Clearing egy 1998-ban létrejött pénzforgalmi szolgáltató, amelyet az euró bevezetésének előkészítése során alapított 52 nagy európai bank és bankcsoport, beleértve a magyar OTP Bankot is. Az EBA Clearingnek jelenleg 51 tulajdonosa van, azok közül 39 támogatta az azonnali fizetési rendszer létrehozatalát.
A társaság két úgynevezett kritikus fizetési rendszert üzemeltet, a nagy összegű euró-átutalásokat lebonyolító EURO1 rendszert, illetve a tömeges fizetések lebonyolítására létrehozott STEP2 rendszert. Az ezeken a rendszereken lebonyolódó átutalásokhoz kapcsolódó elszámolások elvégzése az Európai Központi Bank által üzemeltetett TARGET2 rendszer feladata. A TARGET2 az euró-rendszerben ugyanazt a szerepet tölti be, mint a magyar pénzforgalmi rendszerben a jegybanki számlákon működő VIBER. A rendszereket egyébként azért nyilvánították hivatalosan is „kritikussá”, mert azok működése nélkül az eurós fizetések gyakorlatilag megállnának.
Korábbi, a témával foglalkozó cikkeinkben (gyűjtésünk a cikk alján) már írtunk arról, hogyan fejlődött az azonnali fizetési rendszer a világon és egyes európai országokban. Ezt a fejlődést látva az ERPB (European Retail Payment Board), az Európai Unió fizetésekkel foglakozó szervezete 2014-ben kinyilvánította, hogy kívánatos lenne, ha legalább egy páneurópai azonnali fizetési rendszer létrejönne. Az így fejlődő nemzetközi környezetben szinte természetes volt, hogy az eurózóna központi klíringháza is bekapcsolódik a folyamatba. Így született meg a döntés az EBA Clearing azonnali fizetési rendszerének létrehozásáról, majd maga a projekt 2016. áprilisában kezdődött el.
Európában persze a helyzet sohasem egyszerű, több euró-tagország, például Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország és Portugália, illetve az ezekben az országokban működő klíringházak is elkezdtek saját rendszert is létrehozni. Az EBA Clearing e körülmények között is ment előre a maga útján és még az sem rengette meg a projektet, hogy maga az Európai Központi Bank is bejelentette 2016. novemberében, hogy létrehozza a saját azonnali fizetési rendszerét, a TIPS-et (Target Instant Payments Service).
A projekt előkészítése során az EBA Clearing az olasz SIA céget bízta meg az azonnali fizetési szolgáltatás technológiai hétterének a létrehozatalával. A megállapodás érdekessége csak az, hogy a SIA ugyan a világ egyik legtapasztaltabb, legjelentősebb pénzügyi infrastruktúra szolgáltatója, amely a technológiai fejlesztéseket is maga csinálja, de mindezidáig maga sem üzemeltetett azonnali fizetési rendszert. A SIA több hasonló tenderen is indult, de ismereteink szerint másutt nem sikerült a győzelem.
Ki van benne?
|
Az induláskor is részes országok:
|
A projektet ugyan 39 bank támogatta, de az induláskor, november 21-én csak 17 bank kezdte a tényleges műveleteket, azaz vesz részt a rendszerben utalásokat indító és fogadó félként.
Rajtuk kívül az EBA illetékeseinek tájékoztatása szerint mintegy 500-600 bank kapcsolódott a rendszerhez egyelőre fogadó félként, azaz a náluk vezetett pénzforgalmi számlákra azonnali átutalás kezdeményezhető.
Érdekessége még az azonnal induló bankoknak, hogy közülük kettő, a lett és a litván nemzeti bankok úgynevezett aggregátor-bankok, amelyek az adott országok bankjainak végeznek közvetítő szolgáltatásokat. Ezekben az országokban a központi bankok klíringházi szolgáltatásokat is végeznek, így alakulhatott ki az a megoldás, hogy a klíringházi szolgáltatáson keresztül a központi bankok elősegítsék a kisebb bankok EBA Clearinghez való csatlakozását. Ezen országok nagy bankjai ugyanis a skandináv nagybankok leányintézményei, amelyek viszont az anyabankokon keresztül kívánják a közeljövőben bevezetni az azonnali fizetési szolgáltatásokat.
Igen érdekes a harmadik kis balti ország hozzáállása. Az Észt Nemzeti Bank a gyakorlatban semmit nem tett az azonnali fizetési rendszer bevezetéséért, viszont december 4-én Madis Müller, a jegybank helyettes kormányzója felszólította az ország területén működő összes kereskedelmi bankot arra, hogy egy éven belül csatlakozzanak az EBA Clearing azonnali fizetési rendszeréhez. Ez a felszólítás nem olyan jogi erejű ugyanakkor, mint az MNB lépése, azaz a belépés nem kötelező, csak nyomatékos felszólítás.
Három út vezet az azonnali fizetéshez
Az EBA Clearing RT1 (Real time 1) elnevezésű rendszeréhez bármelyik euróműveleteket végző bank háromféle módon csatlakozhat (lásd ábra):
1. A résztvevő pénzforgalmi szolgáltató közvetlen kapcsolatot hozhat létre az azonnali fizetéshez kapcsolódó üzenetek közvetítésére (az ábrán: Participant)
2. A részt venni kívánó pénzforgalmi szolgáltatók közvetlen résztvevő (participant), vagy műszaki közreműködő (Technical Service Provider) segítségét kérhetik ahhoz, hogy üzeneteiket közvetítse és likviditásukat kezelje
3. A csak fogadó résztvevők (az ábrán: Adressable PSP) más résztvevőkön keresztül érhetők el a rendszerben.
Ki csatlakozhat?
A csatlakozáshoz természetesen minden banknak teljesítenie kell a rendszer által megszabott követelményeket, amelyek a következők:
1. természetesen csak arra felhatalmazott pénzintézetek csatlakozhatnak a rendszerhez;
2. a csatlakozni kívánó pénzintézetnek TARGET2 számlahozzáféréssel kell rendelkeznie, azaz vagy neki, vagy pedig a likviditást biztosító partnerének kell rendelkeznie TARGET2 számlával;
3. meg kell felelnie a műszaki csatlakozási feltételeknek kiemelten biztosítva a folyamatos elérhetőséget;
4. csak azon országok bankjai csatlakozhatnak, amelyek valamely EU vagy EEA tagországbank, az OECD egyik tagországában vagy egy SEPA tagországban vannak regisztrálva;
5. az EBA Clearing rendszerében egy olyan egységükön keresztül kell csatlakozni, amelyik az egyik SEPA tagországban működik;
6. külső véleményt kell bemutatni annak igazolására, hogy megfelel az RT1 rendszerben való részvételhez;
7. minden szempontból meg kell felelnie a European Payments Council (Európai Fizetési Tanács) által készített SCT Inst szabálykönyv előírásainak.
Erős átfedések
Az előbbiekben írtuk, hogy egyes euróhasználó országok pénzforgalmi szolgáltatói saját rendszerek felállításán dolgoznak. Ezek közül a belga, a holland, az olasz és a portugál rendszerek még csak a megvalósítás stádiumában vannak, míg a finn Siirto már régebb óta, még a spanyol Iberpay ősz óta működik.
Figyelembe véve azt is, hogy mindegyik rendszer euróban szolgáltat, az ő esetükben még fontosabb a interoperabilitás megteremtése, azaz hogy ezek a rendszerek egymás ügyfeleinek is tudjanak átutalásokat lebonyolítani. Ez a kérdés sok szakmai konferencián, vitán előjött és véleményünk szerint az Európai Központi Banknak pont az lenne a feladata, hogy az interoperabilitást biztosítsa, nem pedig az, hogy önálló fizetési rendszert - legyen az bármilyen korszerű - hozzon létre. A szolgáltatásokat végezze az üzleti szféra, a központi bank pedig végezze a saját irányító tevékenységét.
Az EBA Clearing egyébként teljesen nyitott minden féle kooperációra, vár minden csatlakozót. A hírek szerint a klíringházak közül a spanyol Iberpay lesz az első, amelyik ki fogja használni az interoperabilitás lehetőségét.
A még nem tag bankok részére is nyitott a pálya, de mivel itt nagyon szigorúan szabályozott tevékenységről van szó, a csatlakozás rendje is szabályozott. Az EBA Clearing 2018. folyamán öt lehetőséget, időpontot biztosít a csatlakozásra. Ezek az időpontok a következők: február 5., április 9., július 9., szeptember 11. és november 20. Ha természetesen bármelyik bank csatlakozni akar egy korábbi időpontban, legalább három hónappal korábban kell a csatlakozási szándékot bejelenteni, a fenti feltételek meglétét igazolni kell, át kell esni a műszaki csatlakozási és elfogadási teszteken majd a jelzet időpontokban jöhet a „go live”.
A magyar bankok előtt is szabad a pálya
A pálya természetesen a magyar bankok részére is nyitott, hiszen Magyarország EU és OECD tagország valamint SEPA ország is, úgyhogy az a bank, amelyik úgy ítéli meg, hogy az euróátutalásainak a volumene megalapozza a belépést, megteheti.
Érthető persze, hogy a magyar bankok a kötelező feladatra, a leendő magyar AZUR rendszerhez való csatlakozásra koncentrálnak és az is elképzelhető, hogy a magyar Giro Zrt. csatlakozzon az EBA Clearing rendszerhez, kiszolgálva ezzel összes ügyfelét.
Tisztelettel adózva az EBA Clearing-nek, koncentráljuk a helyi feladatok végrehajtására. Nekik a projektindítástól a „go live”-ig 19 hónapjuk volt, a Giro Zrt.-nek 18 hónapja lesz, ez valószínűleg elég lesz. Elég lesz-e ugyanakkor ez az időszak a 37 Giro-tagbanknak a tervezési, implementálási és tesztelési feladatok végrehajtásához? A magunk részéről szurkolunk nekik!
Czímer József
Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:
Címlapon
Totális háború: miért avattak emléktáblát Vukovár gyilkosának?
Szerbiában a múlt héten emléktáblát avattak Mladen Bratic egykori tábornoknak, a kelet-horvátországi Vukovár elleni 1991-es hadműveletek parancsnokának. Emiatt a horvát külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott Szerbiánál, amire Belgrád "ellenjegyzékkel" válaszolt. De pontosan mi történt Vukovárnál 1991-ben? Hogyan látják az akkori történéseket a horvátok, és mit gondolnak minderről a szerbek?
- Újabb európai ország rendült meg – hol lesz ennek a vége?
- Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat
- 600 milliárd forintra büntetheti az országot az EU a rendszerszintű szabálytalanságok és a korrupció miatt
- A nap képe: Káosz Amigos – így menekül a dél-amerikai népvezér
- 400 ezer alvó számla lehet Magyarországon
- Eladási jelzés jött az OTP-re, Trump nagy beszédre készül
- A vasárnapi nyitvatartás korlátozását kérik Karácsony Gergelytől a boltosok
- Nyugdíjcélú megtakarítások helyett inkább MÁP Pluszba mennek a pénzek
- Izrael háborús készültséget rendelt el az ország déli részén
További cikkek
-
Beijedtek a bankok, Libra helyett saját digitális eurót akarnak
Forradalmi javaslatokat fogalmaztak meg a jövő pénzéről, fizetési formáiról, fizetési rendszeréről, a kriptiodevizákról a német bankok. Tovább
-
Babaváró kölcsön: több száz milliárdot már kifizettek
Továbbra is jelentős az érdeklődés a konstrukció iránt. Tovább
-
Erős 9 hónap van az Erste mögött
Jelentett az Erste Csoport, 1,223 milliárd eurós nettó eredményt értek el az első kilenc hónapban. Tovább
-
Már csak egy hétig fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel
Október közepéig az 500 forintos bankjegyek több mint 60 százaléka újakra cserélődött. Tovább
-
Üzleti számlacsomagok: ahány bank, annyi szokás
Rutinfeladatnak tűnik egy bankszámla megnyitása, de nem is gondolnánk, mennyit számítanak a részletek, mennyit spórolhatunk azon, ha alaposan felkészülünk. Tovább
-
A Takarékbank ténylegesen csak november 6-án nyit ki
Az informatikai átállás öt napig tart. Tovább
-
Már 35 éves kortól érdemes spórolni a nyugdíjra
Felmérések szerint ma egy nyugdíjas 216 ezer forintból tud kényelmesen megélni, míg 104 ezer alatti összegből ez már képtelenség. Tovább
-
Újra módosulhat a banki azonosítás határideje
Sok vidéken élő nyugdíjas kerülhet különben bajba. Tovább
-
Három hónap alatt 770 millióval növelték vagyonukat a jegybanki alapítványok
Így alakult a harmadik negyedév a Pallas Athéné Alapítványok háza táján. Tovább
-
A K&H elindítja multibank szolgáltatását
Jön a nyílt bankolás, a K&H-s mobilbankból ugyanis az érintett ügyfelek mostantól más banknál vezetett számlájukat is elérhetik. Tovább
-
Jöjjön az újabb adóamnesztia?
Ezt javasolja Becsei András, annak érdekében, hogy visszacsatornázzák a pénzeket a hazai gazdaságba. Tovább
-
52,7 milliárd nyereséget szedett össze az MNB
Kijött a jelentés a jegybank első félévéről. Tovább
-
Lehet-e a robotokból is tőzsdeguru?
A mesterséges intelligencia óriási fejlődése oda vezetett, hogy a gépek ma már nagy segítséget jelentenek a megfelelő részvények kiválasztásában. Tovább
-
Meglepő adatok az MNB-től
A lakosság augusztusban közel 127 milliárd, a cégek pedig csaknem 188 milliárd forint értékben tettek hazai fizetőeszközt bankbetétbe. Tovább
-
A viberesek már hamarabb utalhatnak át azonnal
Igaz, hogy csak bankkártya-tulajdonosok, akik havonta maximum 125 ezer, míg évente legfeljebb 780 ezer forintot küldhetnek egymásnak. Tovább
-
Ha Visa-kártyás, a CIB-nél is fizethet Apple Pay-yel
Amennyiben legalább iPhone 6-os verziójú okostelefonnal, valamint iPad-del és okosórával rendelkezik. Tovább
-
Felkészülhetnek az automatákat üzemeltetők: új 100 forintos jön
Korszerűbb fémötvözetet kapnak az érmék. A most használt 100 forintosok továbbra is forgalomban maradnak. Az automatások fél évet kapnak az átállásra. Tovább
-
Hét régióban 58 agrárcentrumot nyit a Takarék Csoport
Új termékeket és új kiszolgálási modellt is bevezetnek, hogy minél hatékonyabban segítsék a hazai agrárium növekedését és versenyképességét. Tovább
-
Komoly figyelmeztetés érkezett: egyre több lesz a csőd
Tíz éve először nőhet a világban a csődök száma. Tovább
-
Visszaesők: újra lecsapott az MNB a Quantisra
Újabb, ezúttal 50 millió forint felügyeleti bírságot kaptak. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
