9p

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A címben írt Európa alatt természetesen az eurózóna devizájában, az euróban történő fizetéseket értjük, ahol is 2017. november 21-én az EBA Clearing páneurópai infrastruktúra szolgáltató megkezdte az azonnali fizetési szolgáltatások nyújtását. Európában persze a helyzet sosem egyszerű - körüljártuk, hogy jött létre és hova tarthat a forradalmi újítás.

Az EBA Clearing egy 1998-ban létrejött pénzforgalmi szolgáltató, amelyet az euró bevezetésének előkészítése során alapított 52 nagy európai bank és bankcsoport, beleértve a magyar OTP Bankot is. Az EBA Clearingnek jelenleg 51 tulajdonosa van, azok közül 39 támogatta az azonnali fizetési rendszer létrehozatalát.

A társaság két úgynevezett kritikus fizetési rendszert üzemeltet, a nagy összegű euró-átutalásokat lebonyolító EURO1 rendszert, illetve a tömeges fizetések lebonyolítására létrehozott STEP2 rendszert. Az ezeken a rendszereken lebonyolódó átutalásokhoz kapcsolódó elszámolások elvégzése az Európai Központi Bank által üzemeltetett TARGET2 rendszer feladata. A TARGET2 az euró-rendszerben ugyanazt a szerepet tölti be, mint a magyar pénzforgalmi rendszerben a jegybanki számlákon működő VIBER. A rendszereket egyébként azért nyilvánították hivatalosan is „kritikussá”, mert azok működése nélkül az eurós fizetések gyakorlatilag megállnának.

Korábbi, a témával foglalkozó cikkeinkben (gyűjtésünk a cikk alján) már írtunk arról, hogyan fejlődött az azonnali fizetési rendszer a világon és egyes európai országokban. Ezt a fejlődést látva az ERPB (European Retail Payment Board), az Európai Unió fizetésekkel foglakozó szervezete 2014-ben kinyilvánította, hogy kívánatos lenne, ha legalább egy páneurópai azonnali fizetési rendszer létrejönne. Az így fejlődő nemzetközi környezetben szinte természetes volt, hogy az eurózóna központi klíringháza is bekapcsolódik a folyamatba. Így született meg a döntés az EBA Clearing azonnali fizetési rendszerének létrehozásáról, majd maga a projekt 2016. áprilisában kezdődött el.

Európában persze a helyzet sohasem egyszerű, több euró-tagország, például Hollandia, Belgium, Franciaország, Spanyolország és Portugália, illetve az ezekben az országokban működő klíringházak is elkezdtek saját rendszert is létrehozni. Az EBA Clearing e körülmények között is ment előre a maga útján és még az sem rengette meg a projektet, hogy maga az Európai Központi Bank is bejelentette 2016. novemberében, hogy létrehozza a saját azonnali fizetési rendszerét, a TIPS-et (Target Instant Payments Service).

A projekt előkészítése során az EBA Clearing az olasz SIA céget bízta meg az azonnali fizetési szolgáltatás technológiai hétterének a létrehozatalával. A megállapodás érdekessége csak az, hogy a SIA ugyan a világ egyik legtapasztaltabb, legjelentősebb pénzügyi infrastruktúra szolgáltatója, amely a technológiai fejlesztéseket is maga csinálja, de mindezidáig maga sem üzemeltetett azonnali fizetési rendszert. A SIA több hasonló tenderen is indult, de ismereteink szerint másutt nem sikerült a győzelem.

Ki van benne?

Az induláskor is részes országok:

  • Ausztria
  • Észtország
  • Hollandia
  • Lettország
  • Litvánia
  • Németország
  • Olaszország
  • Spanyolország

A projektet ugyan 39 bank támogatta, de az induláskor, november 21-én csak 17 bank kezdte a tényleges műveleteket, azaz vesz részt a rendszerben utalásokat indító és fogadó félként.

Rajtuk kívül az EBA illetékeseinek tájékoztatása szerint mintegy 500-600 bank kapcsolódott a rendszerhez egyelőre fogadó félként, azaz a náluk vezetett pénzforgalmi számlákra azonnali átutalás kezdeményezhető.

Érdekessége még az azonnal induló bankoknak, hogy közülük kettő, a lett és a litván nemzeti bankok úgynevezett aggregátor-bankok, amelyek az adott országok bankjainak végeznek közvetítő szolgáltatásokat. Ezekben az országokban a központi bankok klíringházi szolgáltatásokat is végeznek, így alakulhatott ki az a megoldás, hogy a klíringházi szolgáltatáson keresztül a központi bankok elősegítsék a kisebb bankok EBA Clearinghez való csatlakozását. Ezen országok nagy bankjai ugyanis a skandináv nagybankok leányintézményei, amelyek viszont az anyabankokon keresztül kívánják a közeljövőben bevezetni az azonnali fizetési szolgáltatásokat.

Igen érdekes a harmadik kis balti ország hozzáállása. Az Észt Nemzeti Bank a gyakorlatban semmit nem tett az azonnali fizetési rendszer bevezetéséért, viszont december 4-én Madis Müller, a jegybank helyettes kormányzója felszólította az ország területén működő összes kereskedelmi bankot arra, hogy egy éven belül csatlakozzanak az EBA Clearing azonnali fizetési rendszeréhez. Ez a felszólítás nem olyan jogi erejű ugyanakkor, mint az MNB lépése, azaz a belépés nem kötelező, csak nyomatékos felszólítás.

Három út vezet az azonnali fizetéshez

Az EBA Clearing RT1 (Real time 1) elnevezésű rendszeréhez bármelyik euróműveleteket végző bank háromféle módon csatlakozhat (lásd ábra):

1. A résztvevő pénzforgalmi szolgáltató közvetlen kapcsolatot hozhat létre az azonnali fizetéshez kapcsolódó üzenetek közvetítésére (az ábrán: Participant)

2. A részt venni kívánó pénzforgalmi szolgáltatók közvetlen résztvevő (participant), vagy műszaki közreműködő (Technical Service Provider) segítségét kérhetik ahhoz, hogy üzeneteiket közvetítse és likviditásukat kezelje

3. A csak fogadó résztvevők (az ábrán: Adressable PSP) más résztvevőkön keresztül érhetők el a rendszerben.

Ki csatlakozhat?

A csatlakozáshoz természetesen minden banknak teljesítenie kell a rendszer által megszabott követelményeket, amelyek a következők:

1. természetesen csak arra felhatalmazott pénzintézetek csatlakozhatnak a rendszerhez;

2. a csatlakozni kívánó pénzintézetnek TARGET2 számlahozzáféréssel kell rendelkeznie, azaz vagy neki, vagy pedig a likviditást biztosító partnerének kell rendelkeznie TARGET2 számlával;

3. meg kell felelnie a műszaki csatlakozási feltételeknek kiemelten biztosítva a folyamatos elérhetőséget;

4. csak azon országok bankjai csatlakozhatnak, amelyek valamely EU vagy EEA tagországbank, az OECD egyik tagországában vagy egy SEPA tagországban vannak regisztrálva;

5. az EBA Clearing rendszerében egy olyan egységükön keresztül kell csatlakozni, amelyik az egyik SEPA tagországban működik;

6. külső véleményt kell bemutatni annak igazolására, hogy megfelel az RT1 rendszerben való részvételhez;

7. minden szempontból meg kell felelnie a European Payments Council (Európai Fizetési Tanács) által készített SCT Inst szabálykönyv előírásainak.

Erős átfedések

Az előbbiekben írtuk, hogy egyes euróhasználó országok pénzforgalmi szolgáltatói saját rendszerek felállításán dolgoznak. Ezek közül a belga, a holland, az olasz és a portugál rendszerek még csak a megvalósítás stádiumában vannak, míg a finn Siirto már régebb óta, még a spanyol Iberpay ősz óta működik.

Figyelembe véve azt is, hogy mindegyik rendszer euróban szolgáltat, az ő esetükben még fontosabb a interoperabilitás megteremtése, azaz hogy ezek a rendszerek egymás ügyfeleinek is tudjanak átutalásokat lebonyolítani. Ez a kérdés sok szakmai konferencián, vitán előjött és véleményünk szerint az Európai Központi Banknak pont az lenne a feladata, hogy az interoperabilitást biztosítsa, nem pedig az, hogy önálló fizetési rendszert - legyen az bármilyen korszerű - hozzon létre. A szolgáltatásokat végezze az üzleti szféra, a központi bank pedig végezze a saját irányító tevékenységét.

Az EBA Clearing egyébként teljesen nyitott minden féle kooperációra, vár minden csatlakozót. A hírek szerint a klíringházak közül a spanyol Iberpay lesz az első, amelyik ki fogja használni az interoperabilitás lehetőségét.

A még nem tag bankok részére is nyitott a pálya, de mivel itt nagyon szigorúan szabályozott tevékenységről van szó, a csatlakozás rendje is szabályozott. Az EBA Clearing 2018. folyamán öt lehetőséget, időpontot biztosít a csatlakozásra. Ezek az időpontok a következők: február 5., április 9., július 9., szeptember 11. és november 20. Ha természetesen bármelyik bank csatlakozni akar egy korábbi időpontban, legalább három hónappal korábban kell a csatlakozási szándékot bejelenteni, a fenti feltételek meglétét igazolni kell, át kell esni a műszaki csatlakozási és elfogadási teszteken majd a jelzet időpontokban jöhet a „go live”.

A magyar bankok előtt is szabad a pálya

A pálya természetesen a magyar bankok részére is nyitott, hiszen Magyarország EU és OECD tagország valamint SEPA ország is, úgyhogy az a bank, amelyik úgy ítéli meg, hogy az euróátutalásainak a volumene megalapozza a belépést, megteheti.

Érthető persze, hogy a magyar bankok a kötelező feladatra, a leendő magyar AZUR rendszerhez való csatlakozásra koncentrálnak és az is elképzelhető, hogy a magyar Giro Zrt. csatlakozzon az EBA Clearing rendszerhez, kiszolgálva ezzel összes ügyfelét.

Tisztelettel adózva az EBA Clearing-nek, koncentráljuk a helyi feladatok végrehajtására. Nekik a projektindítástól a „go live”-ig 19 hónapjuk volt, a Giro Zrt.-nek 18 hónapja lesz, ez valószínűleg elég lesz. Elég lesz-e ugyanakkor ez az időszak a 37 Giro-tagbanknak a tervezési, implementálási és tesztelési feladatok végrehajtásához?  A magunk részéről szurkolunk nekik!

Czímer József


Az azonnali fizetési rendszer hazai bevezetéséről sorozatunk eddig megjelent cikkei:

2016. június Szempillantás alatt megy át a pénz - indul a forradalom Magyarországon
2016. július Pillanatok alatt akarsz pénzt küldeni? Erre mindenképp szükség lesz
2016. augusztus Azonnali fizetés Magyarországon: kinek jó ez?
2016. szeptember Magyarország, a régiós forradalmár - milyen lesz a mi azonnali fizetési rendszerünk?
2016. október Nyakunkon a jövő - kezd kiderülni, hogyan fogunk fizetni
2016. november Egy csapásra rengeteg dolog kiderült az azonnali fizetésről
2016. december Öt másodperc alatt teljesül az átutalás, vasárnap is - hogyan lehetséges ez?
2017. január Fizetés egy szempillantás alatt - jövőre jön a fordulat
2017. február Mennyibe kerül majd a magyar bankoknak a fizetési forradalom?
2017. március Tényleg semmi értelme nem lesz a bankkártyának?
2017. április Fontos részletek kerültek napvilágra
2017. május Mi lesz a kis magyar bankokkal?
2017. június Egy éve jött a bejelentés - hol tart a magyar fizetési forradalom?
2017. július Fizetési forradalom: beelőznek a szomszédos országok?
2017. augusztus Azonnali fizetési rendszer Magyarországon: elkezdődött!
Hírek a Fintech világából:
2017. szeptember Ez a világ leginnovatívabb országa: feltaláltak egy új pénzt
2017. október Valamiből már megint nagyon kimarad Magyarország
2017. november Nyílnak a bankok: sosem volt még ennyire jó a magyar ügyfeleknek?
A rovat támogatója:
A rovat támogatója a Garantiqa.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Nagy Márton döntött egy kulcspozícióról
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 11:01
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő Központ alapítói joggyakorlójaként 2025 februárjától Hoffmann Mihályt nevezi ki a társaság vezetői feladatainak ellátására.
Pénzügyi szektor Mi lehet az inflációkövető állampapírok alternatívája?
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 08:25
Átrendeződés várható a magyar befektetési piacon.
Pénzügyi szektor Minden magyar büszke lehet a forintra, nem szégyen kikapni az erősebbtől
Privátbankár.hu | 2025. január 17. 07:24
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Pénzügyi szektor Vérengzés jön a bankszektorban – 200 ezer munkahely szűnhet meg nyomtalanul
Privátbankár.hu | 2025. január 9. 10:28
A mesterséges intelligencia terjedése komoly hatásokat hoz magával.
Pénzügyi szektor Az MNB odasózott az OTP-nek és az MBH-nak
Privátbankár.hu | 2025. január 7. 10:56
Az MNB összesen több mint 43 millió forint bírságot szabott ki az MBH Bankra és az OTP Bankra, mivel azok nem teljesítették maradéktalanul a felügyelet korábbi határozataiban előírt kötelezéseket a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzés terén feltárt hiányosságok orvoslására. Az OTP Bank egyebek közt nem megfelelően végezte el az előírt visszamenőleges szűréseket, az MBH Bank belső szabályzatai pedig továbbra is hiányosak.
Pénzügyi szektor Már folyósította is az első munkáshitelt egy hazai bank
Privátbankár.hu | 2025. január 3. 16:31
Az év első munkanapján több tucatnyian tájékozódtak és adták be igényüket a munkáshitelre az OTP Bank fiókjaiban. A hitelintézet az első hitelbírálatokat lefolytatta, és már folyósította is az első támogatott konstrukciót.
Pénzügyi szektor Lengyelországban gyorsuló idei inflációval számolnak
Privátbankár.hu | 2025. január 2. 14:48
A lengyel jegybank elemzők körében végzett legfrissebb felmérése szerint idén gyorsul a fogyasztói áremelkedés tavalyhoz képest, majd jövőre visszalassul a 2024. évi szintre.
Pénzügyi szektor Sok volt a hiba – lecsapott és büntetett az MNB
Privátbankár.hu | 2024. december 31. 10:22
Az MNB csoportszintű átfogó vizsgálata nyomán összesen 63 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra és a MagNet Faktorra.
Pénzügyi szektor Ismeretlenek megint alaposan megfinanszírozták az Orbán-kormányt
Privátbankár.hu | 2024. december 30. 12:25
Hozamemelkedés mellett értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet hétfői aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK).
Pénzügyi szektor Brutális hiteleket vettek fel a magyarok idén, itt vannak a számok
Privátbankár.hu | 2024. december 26. 08:57
Milyen vége lesz ennek?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG