A bitcoin árfolyama június elején hozzávetőlegesen húsz százalékot zuhant, hogy aztán egy héttel később az Irán és az Egyesült Államok között kötendő megállapodás hírének hatására ennek a veszteségnek közel felét le is dolgozza. Összességében azonban a kriptovaluta árfolyama továbbra is a „medvepiac”, a tartósan lefelé mutató trend, jobb esetben a stagnálás jeleit mutatja.
A bitcoin furcsa szerzet, mindig is az volt. Egyrészt híres arról, hogy mennyire ingatag, változékony, szakszóval volatilis az árfolyama. Másrészt viszont az utóbbi durván 15 évben meglepően érdekes szabályszerűségeket mutatott hosszabb távon.
A négy éves ciklusok visszatértek
Egyrészt a történelmi csúcsok majdnem pontosan négyévente követték egymást. Például tavaly október elején 126 ezer dollár körül, előtte 2021 novemberben 69 ezer dollárnál, azelőtt 2017 végén kevéssel húszezer alatt. De a 2013-as, 1300 dollár körüli rekord is az év utolsó negyedében, decemberben történt. Mindez pedig követte a bitcoin négy éves ritmusát, az úgynevezett feleződéseket, azokat az előre programozott szabályváltozásokat, amikor a blokkláncot működtető bányászok számára kifizetett jutalmak a felükre csökkennek.
A csúcsok után pedig rendszeresen nagyjából egy év – ha pedig egyes stagnáló, oldalazó szakaszokat is belevesszük, akkor talán másfél év – medvepiac következett. Tavaly, 2025-ben már sokan azt hitték, eltűnt ez a szabályszerűség, nem maradhat fenn tovább, hiszen beáramlott a piacra egy csomó intézményi tőke. A hagyományos pénzügyi szektorból rengeteg új szereplő érkezett, akik ETF-eken, azaz tőzsdén kereskedett alapokon és befektetési társaságokon keresztül sok pénzt fektettek bitcoinba, kisebb mennyiségben más kriptovalutákba.
A 10/10-es krach árnyékában
Sokan különböző jelek alapján úgy gondolták, hogy ez a korábbi négyéves ciklusokat kiiktatta, ezek a szabályok többl nem lesznek érvényesek, megváltozott a piac jellege, a mozgatórugói. Így aztán nagyon sokakat nagy meglepetésként ért, hogy október elején volt a tetőzés, majd az október 10-i – csak 10/10 néven emlegetett – nagy összeomlás után mégiscsak megint elkezdődött a medvepiac. Pont úgy, ahogy a korábbi nagykönyvben meg volt írva.
Bitcoin-feleződések:
- - Első: 2012 november 28. A blokkonkénti jutalom 50 bitcoinról 25 bitcoinra csökkent.
- - Második: 2016 július 9. A jutalom 25 bitcoinról 12,5 bitcoinra mérséklődött blokkonként.
- - Harmadik: 2020 május 11. A jutalom 12,5 bitcoinról 6,25 bitcoinra esett.
- - Negyedik: 2024. április 20. A jutalom 6,25 bitcoinról 3,125 bitcoinra esik.
- - Ötödik: Várhatóan 2028. április 17. körül. A jutalom 1,5625 bitcoinra esik.
Pedig ezeknek a feleződéseknek, amelyek a piacra kerülő bitcoin mennyiségét szabályozzák, hogy az úgynevezett bitcoin-bányászok mennyit kapnak a munkájukért, elvileg egyre kisebb a hatása, ahogy egyre kevesebb új bitcoin kerül a forgalomba. A négyéves ciklus a jelek szerint mindezek ellenére megmaradt.
Októberben lesz a mélypont?
Így aztán ha most arra keresünk rá, mikor lesz vajon vége a jelenlegi medvepiacnak a kriptovaluta piacán, akkor a leggyakrabban az ezekhez a ciklusokhoz, a négyéves feleződésekhez kapcsolódó becsléseket találunk. A következő feleződés 2028. április 17-én várható, tehát nem egészen két év múlva. De régi megfigyelés, hogy már jellemzően hónapokkal korábban magához szokott térni a piac, előbb beindulhat némi emelkedés.
Októberben jár le az egy év az előző történelmi csúcshoz számítva, ami eddig nagyjából a mélypontokat jelölte ki. Így most nagyon sokan úgy vélik, hogy a bitcoin valamikor ősszel, ha nem is pontosan október elején, de néhány hetes, hónapos különbséggel akkortájt érheti el a mélypontját. Szintén történelmi analógiák alapján azonban a következő bikapiac (tehát hosszú emelkedő trend) beindulását valamivel későbbre teszik, általában 2027 tavaszára, nyarára vagy őszére.
A jótékony oldalazás
Lehet persze menetközben olyan sok hónapig tartó időszak is, ahogy volt már rá példa szintén a történelemben, amikor igazából se bikapiacról, se medvepiacról nem nagyon lehet beszélni. Az árfolyamok leginkább stagnálnak, oldalaznak, még inkább sávoznak. Egy másik klasszikus megfogalmazás, hogy valójában jellemzően „egy év fel, egy év le, két év oldalazás” szokott történni a bitcoin-ciklusok négy éve alatt. (Bár ezek az oldalazások inkább hullámvasútra szoktak emlékeztetni a viszonylag nagy kilengések miatt.)
Medvepiacon és oldalazás esetén nagyon sokan távoznak a piacról. Fontos hírek alig vannak, újítások, nagy fejlesztések alig-alig fordulnak elő. Ám a rutinos, sok éve a piacon lévő rókák erre azt mondják, hogy ezek az időszakok sok szempontból ideálisak, megfelelőek az építkezésre. Számos, később nagy karriert befutott és nagy sikerű kriptovaluta-protokoll (vállalkozás) ezekben az időszakokban indult el, fejlődött ki. Azután az újabb bikapiacon erősödött meg és futott be.
A jövő narratívái
Az is valószínű, hogy az ilyen csendes, most még háttér jellegűnek látszó fejlesztések során alakulnak ki a jövő narratívái, azaz azok a befektetési témák, divatok, amelyek majd a következő bikapiacot meghatározzák, amelyekre a következő hype (mánia) fog alapulni. Olyan témák lesznek ezek, amelyeknek ma még se híre, se hamva, a létezésükről sem tudunk, vagy olyanok, amelyek ma még jelentéktelenek, senkit nem érdekelnek, de később valamiért fontossá fognak válni.
A korábbi témák, narratívák, divatok közül is túlélheti néhány a medvepiacot, és nagy jelentőségre tehet szert a következő bikapiacon is. Ilyenek lehetnek például a hagyományos tőkepiaci eszközök a blokkláncon, azaz az RWA-k (Real World Assets). Vagy a decentralizált, blokklánc alapú származékos tőzsdék, mint a Hyperliquid. Vagy e kettő együtt, ahogy most kinéz:
Kicsi az esély az új rekordra
Feltétlenül ilyenek lehetnek persze a fogadási platformok is, amelyek most virágkorukat élik, a futball-világbajnokság miatt különösen. Annak ellenére is, hogy a kormányok tiltásai és a fogadási platformok szervezőinek önkorlátozásai eléggé fékezik a fejlődést.
Apropó, fogadási platformok. Ezek elég jól vizsgáztak az utóbbi pár évben abban a tekintetben, hogy jól jelzik előre különböző események bekövetkezését, ezek között a bitcoin várható árfolyam-alakulását is, ami nem túl biztató.
Annak a valószínűsége ugyanis, hogy a bitcoin még az idén újra százezer dollár lesz, a Polymarket előrejelzési piac szerint mindössze húsz százalék. (Jelenleg 66 ezer körül van az ár.) Annak az esélye pedig, hogy 130 ezer dollárra emelkedne az idén, mindössze hat százalék, vagyis elég kicsi az esélye annak, hogy új történelmi rekord szülessen ebben az évben. (A 2027-es évre még nem találni előrejelzési piacot.)
Minden az AI-tól függ?
Vannak, akik úgy vélik, hogy igazából akkor jöhet el ismét a blokkláncok és a kriptovaluták ideje, ha végre kifullad, leül, letisztul a mesterséges intelligencia-őrület – meg az ehhez kapcsolódó IPO-láz – a tőkepiacokon. Az odaáramlott hatalmas tőke egy része kiszállhat, és új befektetési lehetőségeket keres.
Az első kérdés persze nem is az, hogy mikor áll helyre a kripto, hanem az, hogy hová tűnt valójában a pénz – írja egy kriptós influenszer. Jelenleg az Egyesült Államok történetének egyik legerősebb tőkebevonási időszaka zajlik, és ennek a pénznek a döntő része a mesterséges intelligencia irányába áramlik. (Főleg a SpaceX, OpenAI és Anthropic kibocsátások miatt.)
Ezért esett az arany is?
Mit jelent ez a piac többi része számára? Minden dollár, amely ezeket az IPO-kat célozza meg, valahonnan máshonnan hiányzik. A kriptopiacból is jelentős tőke áramolhatott ki. Sokan realizálták a korábbi nyereségüket például az aranyban, ezüstben, vagy már eleve készpénzben parkoltatták a pénzüket egy ideje.
Ezért tűnik most halottnak a kriptopiac. Egyszerűen elpártolt tőle a figyelem.
Ugyanakkor ezek az IPO-k sok elemzés szerint erősen túlértékeltek, a körülöttük kialakult hype (mánia) extrém mértékű. Ilyenkor a vége többnyire egy fordulat és korrekció, amely előbb vagy utóbb bekövetkezik. Ez a teljes piacon nagy eladási hullámot indíthat el – a kriptóknál is.
Hazabeszélő influenszerek
Az AI-buboréknak le kell eresztenie, és a piacnak meg kell nyugodnia. A piaci narratívának pedig végre a kamatcsökkentések felé kell fordulnia, jelenleg azonban ettől még nagyon messze vagyunk – írták.
A kriptovaluta-sajtót olvasva a négyéves ciklusokon alapuló elméleteknél sokkal, de sokkal merészebb jóslatokat is lehet találni. Ezeket azonban érdemes mindig fenntartásokkal fogadni, mert a személyek, akik nyilatkoznak, sok esetben nagyon elfogultak. Kriptós vállalkozásaik vannak, jelentős bitcoinmennyiségen ülnek, olyan saját vállalkozásaik vannak, hogy hivatalból kötelező nekik az optimizmus. Általában rövid távon várnak ugyan még némi esést, de hosszú távon hatalmas emelkedést vizionálnak.
Közülük az elmúlt pár hónapban a legtöbben arra számítanak, hogy a mostani bitcoin-medvepiac még 2026 végéig is eltarthat, vagy az év nagy része inkább „gyenge” vagy „oldalazó” időszak lesz. Akik szerint a mélypont még valamikor 2026 második felében jön, valahol 47–60 ezer dollár közötti gödröt várnak. (A 60 ezer nemrég megvolt.) Utána valamikor 2027-től jöhet egy erősebb emelkedő szakasz.
Őrültség, de van benne rendszer
Persze akadnak olyan őrültek is, akik még az idén félmillió dollár fölé várják a bitcoint. Ilyen Arthur Hayes, a BitMEX egykori társalapítója, ismert kriptós figura, aki szerint az árfolyam év végén 500–750 ezer dollárig is emelkedhet, sőt néhány korábbi nyilatkozatában még 750 ezer–egymillió dolláros sávot emlegetett.
Szerinte ugyanis a nagy jegybankok és kormányok arra kényszerülnek majd, hogy folytassák a pénznyomtatást és a pénzrontást, ami kedvez a „kemény” (reál-) eszközöknek, köztük a bitcoinnak is. A háborúk, az olajár, az AI-beruházások ugyanis arra késztetik majd az államokat, hogy még többet költsenek, és újabb kölcsönöket vegyenek fel.
Nehéz a bányászok élete
Aggasztó még a bitcoinbányászok helyzete is, akik ezen az árszinten nem tudnak nyereségesen működni, ezért sorra húzzák le a rolót. Úgy tűnik, hogy egyenlőre még nem jött el az úgynevezett bányász-kapituláció ideje, vagyis a távozásuk nem vált tömegessé, és nem szabadulnak meg pánikszerűen összes bitcoinjaiktól, amelyeket korábban halmoztak fel.
Ha ez bekövetkezik, az is kijelölheti a piac alját, ami a korábbi tapasztalatok szerint általában jó beszállási lehetőség volt a bitcoin piacára. Sok bányász egyébként megpróbál átnyergelni a mesterséges intelligenciára vagy adatközpontok működtetésére.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

Közben az oroszok sem tétlenkedtek.
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú




