Élet az Orbán-kormány után – pozitív változásban bízik a magyar kriptopiac is

Az MNB május elején kiadott két ajánlást, amelyek az EU által a kriptoeszközökkel kapcsolatban kiadott jogszabályok részletszabályaival foglalkoznak, tartalmazzák az elvárásait ezzel kapcsolatban. Ennek alapján úgy tűnik, hogy ha erősen szabályozva is, de lehet még Magyarországon is működő kriptovaluta-piac.

A felügyelő szervezet szerint a “befektetők védelmének erősítése, a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése és a vonatkozó jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése” céljából adták ki az ajánlásokat. Ez már önmagában pozitív folyamatnak látszik, mert a magyarországi kriptopiac tavalyi éve nagyon másról szólt. Elsősorban arról, hogy egy büntető törvénykönyvi módosítással a szolgáltatók – sőt a kis ügyfelek – egy részét kriminalizálták, és az év végéig legalább féltucatnyi szolgáltató kivonult a magyar piacról. (Mások pedig egyszerűen nem engedik a magyar ügyfeleket regisztrálni vagy szolgáltatásaikat igénybe venni.

A szolgáltatóké a felelősség

Az MNB 5/2026. ajánlása azt tisztázza, hogyan kell a MiCA európai kriptós jogszabály szerinti „megfelelőségi értékelést” (suitability) végezniük a kriptoportfólió-kezelést és kriptotanácsadást nyújtó szolgáltatóknak, és milyen formátumban kell rendszeres kimutatást adni az ügyfeleiknek a portfóliójukról. Célja a befektetővédelem erősítése, a MiCA egységes alkalmazása, valamint az ESMA nemzetközi befektetési szervezet iránymutatásának átvétele magyar felügyeleti elvárásként. 

A szolgáltatónak világosan és egyszerűen kell elmagyaráznia az ügyfélnek, mi a megfelelőségi értékelés célja, miért kér tőle adatokat, és hogy ezek nélkül nem ajánlhat terméket vagy nem kezdheti meg a portfóliókezelést. Kifejezetten tilos azt sugallni, hogy az ügyfél „maga dönt” a megfelelőségről, vagy hogy ő választotta ki a számára megfelelő kriptoeszközt, mert a felelősség e téren a szolgáltatót terheli.

Robottanácsadás és információgyűjtés

Automatizált online tanácsadásnál a szolgáltatónak külön fel kell tárnia az emberi beavatkozás mértékét, az emberi segítségkérés lehetőségét és módját, valamint azt, hogy az online kérdőívre adott válaszok közvetlenül befolyásolják a befektetési döntéseket. Tájékoztatni kell az ügyfelet a használt információforrásokról is. Az MNB elvárja, hogy a robottanácsadó rendszerek a kulcsinformációkat kiemelt, jól látható formában jelenítsék meg.

A megfelelőségi értékelés alapja egyébként egy részletes információgyűjtés az ügyfél tudásáról, tapasztalatáról, pénzügyi helyzetéről, befektetési céljairól és a kriptovaluta-piaci kockázatok megértéséről. A kérdőíveknek egyértelműnek, közérthetőnek kell lenniük, nem lehetnek sugalmazók és kerülni kell a szakzsargont. 

Vigyázni kell a kriptós idősekre

Kiemelt követelmény az ügyfél kockázattűrésének és veszteségviselési képességének felmérése, konkrét számokkal, példákkal. A szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a befektető érti-e a kriptoeszközök főbb technológiai sajátosságait és az ehhez kötődő kockázatokat, mint kiberlopás, hack, rossz címre utalás, privát kulcs elvesztése.

Kiszolgáltatottabb vagy tapasztalatlan ügyfeleknél (például idősek, első alkalommal kriptóba befektetők) mélyebb információgyűjtést és óvatosabb gyakorlatot vár el az MNB. 

Októbertől más világ jön?

Az MNB 4/2026. ajánlása pedig azt írja le, hogyan kell a MiCA szerinti kriptoeszköz-átküldési szolgáltatásokat (például utalás saját vagy másik kriptotárcára, kriptotőzsdére) szabályozottan és ügyfélbarát módon nyújtani. A szolgáltatóknak már a szerződéskötés előtt, elektronikusan, érthető nyelven kell tájékoztatást adniuk az ügyfeleknek a szolgáltatás lényegéről, a kezdeményezés és visszavonás szabályairól, a szükséges adatok köréről és a küldés sajátos kockázatairól.

A költségekről, díjakról, árfolyamokról és esetleges további terhekről (mint a hálózati díjak) átlátható, részletezett tájékoztatást kell kapjon az ügyfél, még a megbízás végrehajtása előtt. A szolgáltató köteles megfelelő biztonsági kontrollmechanizmusokat működtetni (mint címellenőrzés, hibás adatok kiszűrése, incidenskezelés), és gondoskodnia kell arról is, hogy a kezdeményező és a kedvezményezett adatai, valamint a tranzakció fő paraméterei egyértelműen visszakövethetők legyenek.

Az ajánlások teljesítését az MNB idén október 1-jétől várja el – írja a szervezet közleménye.

A remény feléledt Magyarországon

Már az április 12-i választások utáni napokban megjelentek olyan vélemények, remények a sajtóban, amelyek arról szóltak, hogy az Orbán rezsim bukása után a rendhagyó magyarországi kriptoszabályozás is enyhülni fog. „Orbán Viktor vezetése alatt Magyarország bevezette Európa egyik legszigorúbb kriptovaluta-szabályozási rendszerét” – írta például a Traders Union.

A kriptovaluta-vállalatoknak egy speciális hitelesítési folyamaton kellett átesniük – ez a kiegészítő eljárás túlmutatott az EU-szintű MiCA-keretrendszeren. A szabályok be nem tartása pedig büntetőjogi felelősséggel járhatott.

Ez gyakorlatilag elriasztotta a nemzetközi (és magyar) szereplőket a magyar piacon való működéstől. (Revolut, Bitstamp, CoinCash, eToro stb.)

Kriptók nemzeti szósz nélkül

Az Európai Bizottság eljárást indított Magyarország ellen, azzal érvelve, hogy megsérti a MiCA-t, és felesleges akadályokat hoz létre az egységes piacon belül. Magyar Péter hatalomra kerülésével a magyar piacon várhatóan enyhülni fognak a szabályozási feltételek – írta a cikk. Az új kormány valószínűleg eltávolítja a pluszkövetelményeket, és a helyi szabályokat a MiCA-hoz igazítja, „nemzeti kiegészítések” nélkül – remélte a Traders Union.

„Börtön helyett bizalom – Megbukik a validátor-kényszer, jöhet a magyar kriptós aranykor” – álmodott korán a Bitcoinbázis portál is. Ők egyébként az Orbán-rezsim által kreált, kötelezően igénybe veendő kvázi-állami “validátor” céget, a Caduceus Zrt.-t Rogán Antalhoz kötötték.

A külföldi szolgáltatók egyszerűen elhagyták a magyar piacot, míg a magyar tulajdonú cégek lehúzták a rolót. Szinte egyik napról a másikra eltűntek a bitcoin ATM-ek a magyar közterületekről – foglalták össze az orbáni kriptós politika következményeit.

Konkrétan mi várható?

A Tisza Párt programjának egyik vállalása röviden, hogy megszüntetik az indokolatlan, uniós kötelezettségen túlnyúló, versenykorlátozó nemzeti megoldásokat. Ez a kriptós üzletágban azt jelentheti, hogy eltörlik a validátori rendszert és azokat a plusz „nemzeti” terheket, amelyek a MiCA-n túlmennek, és visszatérnek egy EU-konform, kiszámítható kerethez. Enyhítik vagy pontosítják a Btk. 2025-ös kriptós szigorításait, főleg azért, hogy a jóhiszemű felhasználók kriminalizálása ne történhessen meg.

„A működő és emberséges Magyarország alapjai” című választási programban külön fejezet foglalkozott a kriptovaluták szabályozásával. Konkrét ígéretként jelenik meg, hogy kiszámítható, MiCA-konform, kriptóbarát szabályozási környezetet teremtenének – írta annak idején több magyarországi kriptós portál is.

Cél lehet, hogy a magyar kriptópiac ne elriassza, hanem vonzza a szolgáltatókat, és Magyarország ne a „kriptósok rémálma”, hanem egy versenyképes EU-s piac legyen. Jelenleg azonban még csak általános, programszintű politikai ígéretekről beszél a sajtó; konkrét törvényjavaslatok, paragrafus-szövegek nem láthatók. Az új kormánynak nyilván nem ez lesz a legsürgősebb dolga.