Tilos, de megállíthatatlan – a fogadási piacokkal hadakoznak a kormányok

Távolról sem igaz, hogy csak Magyarországon tiltotta be a kormány Polymarket és a Kalshi fogadási (előrejelzési) platformokat az év elején, és nem is biztos, hogy a választások közeledése volt az egyetlen ok emögött. Ezek a piacterek gyakran meglepően jó eredményt tudnak felmutatni az előrejelzésekben, ami az április 12-i hazai választás előtt is megmutatkozott. A legjobb közvélemény-kutatókhoz hasonlóan helyesen jelezték előre a Tisza párt győzelmét.

Ha csak a nagyobb országok között nézünk körül, a két cég tiltólistáin akkor is látunk sok fontos országot, ahol a szolgáltatás nem vehető igénybe, mint Franciaország, Belgium, Lengyelország, Németország vagy az Egyesült Királyság. Május vége felé is két újabb nagy ország került fel a listára, Spanyolország és Indonézia a Polymarket döntése alapján – de nyilván inkább a helyi hatóságok nyomására.

Tiltott országok a Polymarket és a Kalshi listái alapján

(a Perplexity AI szerint, a dátumok jelzik, mikortól)

A szerencsejáték érzékeny pont

Minden jel arra mutat, hogy az alapvetően online és blokklánc-alapú, ezért aztán gyakorlatilag a világ bármely részéről hozzáférhető fogadási piacok sok helyütt a helyi szerencsejáték-törvényekbe ütköznek. Vagy jobb esetben valamiféle légüres térben, szürke zónában mozognak, amely nincs kellőképpen szabályozva.

A szerencsejáték mindig is érzékeny pontja volt az államoknak, már csak az ennek megadóztatásából származó hatalmas költségvetési bevételek miatt is. Azáltal pedig, hogy ügyfélazonosítás nélkül, névtelenül is lehet online téteket tenni, újabb problémák tömege kerül elő: az egyik a pénzmosás veszélye, a másik pedig a benfentes kereskedelemé.

Venezuela, Irán, bűncselekmények

Számos botrány robbant ki az Egyesült Államokban annak kapcsán, hogy fontos világpolitikai események előtt, mint például Nicolás Maduro venezuelai elnök elraboltatása vagy az Irán elleni támadás fordulatai, valakik nagy összeget tettek valamelyik fogadási eseményre, majd hatalmasat kaszáltak, akár órákkal a történések bekövetkezte után.

A részvénypiacon sokszor börtönnel is büntetik, ha valaki ehhez hasonlóan, szűk körben hozzáférhető, titkos információk alapján, úgynevezett bennfentes kereskedéssel nyerészkedik – mivel ez mindig mások kárára történik. Próbálkozások már vannak, hogy próbálják peresíteni az ilyen fogadási ügyeket, elmarasztalni a részvevőket.

Egy amerikai karikatúra például azt mutatja, amint a Fehér Házban egy fontos, Iránnal kapcsolatos bejelentés előtt az összes tisztségviselő egy külön teremben nyomkodja a telefonját. Egy alkalmazott megkérdezi: „Mit csinálnak ezek?”, mire a válasz: „Most teszik meg a tétjeiket a Polymarketen”. Sokak gyanúja szerint az amerikai elnök, Donald Trump körei is érintettek lehetnek ezekben a botrányokban.

Ütik, de virulnak

Nemrég felmerült az is, hogy a hasonló problémák miatt a Polymarket ügyfélazonosítást vezetne be (KYC-t). Bár ezt aztán gyorsan cáfolták is, kijelentve, hogy ez csak egyes különleges esetekre vonatkozna.

Másrészt azonban ezek a fogadási platformok érnek és virulnak. Nem csak azáltal, hogy hatalmas, hetente ma már sok százmilliós, sőt egymilliárd dollár feletti forgalmat érnek el, de folyamatosan tőkét is vonnak be. A Polymarket eddig 2,9 milliárd dollárt, a Kalshi pedig 2,8 milliárdot gyűjtött különböző, főleg kockázati tőkés befektetőktől, most májusban is voltak tranzakciók.

Másrészt terjeszkednek olyan értelemben is, hogy újabb és újabb fejlesztéseket hajtanak végre. Például mindkét platform megtette az első lépéseket, hogy a kriptovalutákra határidős kereskedést indítsanak, egyfajta kriptotőzsdékké váljanak. Kriptovaluta-árfolyamokra jelenleg is lehet fogadni ezeken a platformokon, ám a határidős kereskedelem egy másik jövedelmező műfaj, amelyben eddig nem voltak aktívak. Különbségek és hasonlóságok egyaránt vannak a két üzletág között.

Hogyan lehet mégis…?

A tiltások ellen egyébként elvileg lehet védekezni. Lehet használni VPN-szolgáltatásokat, amelyek elrejtik, hogy melyik országból jött a felhasználó, de ezek viszonylag könnyen detektálhatók (ha az adott weboldal megfelelő erőforrásokat szán rá). A Polymarket szabályzata tartalmaz is olyan elemeket, amelyek miatt eléggé aggódhatnak azok, akik ezzel próbálkoznak. Kilátásba helyezik ugyanis az ügyfelek végleges kitiltását, sőt az ügyfélértékek befagyasztása is felmerülhet.

Van még egy „fejlettebb” megoldás, az úgynevezett lakossági proxy (residential proxy), amelyet sokkal nehezebb felderíteni, mert azt szimulálja, mintha valaki például egy stockholmi kertvárosban vagy egy londoni lakónegyedben lakna. Valódi lakossági internetcímeket (IP-címeket) rendel hozzá a tranzakciókhoz. Ám ez sem jelent száz százalékos védelmet. A lakossági proxyk egy részét is fel lehet deríteni, vagyis mindenképpen kockázatot vállal az a befektető, aki így próbálkozik a szabályok kijátszásával.

A harmadik módszer, hogyha fizikailag is áthelyezi magát az a befektető, aki ebben nagyon érdekelt. A profik lehet, hogy már el is költöztek Magyarországról Bécsbe vagy más közeli országokba, ahol egyelőre nem él a tiltás.

Gombamód szaporodnak

Egy másik módszer azoknak, akik szeretnének ezeken a piacokon részt venni, hogy keresnek olyan konkurrenseket, amelyek a blokkláncon működnek és nem alkalmaznak földrajzi alapú tiltást. Miután ez az üzletág rendkívül sikeresnek bizonyult, gombamód szaporodnak a különböző platformok, amelyek másolják őket és konkurenseikké próbálnak válni. Szinte nem is telik el olyan hét, hogy ne indulna újabb egy-két platform a különböző blokkláncokon, a DefiLlama listája már közel száz tételt mutat – igaz, ezek közül soknak még nincs is forgalma, teljesen gyerekcipőben jár.

Az egyik nagy probléma ezekkl az, hogy a nagy szolgáltatókhoz képest sokkal kockázatosabbak: nem tudni, mikor, melyiknél fog eltűnni a befektetők pénze. Vagy azért, mert már eleve csalási célzattal hozták létre a platformot, vagy valamilyen hiba következtében meghekkelik, és elúszik a pénz.

Másrészt a kisebb platformokon torz árazással, alacsony likviditással, sokkal magasabb marzsokkal találkozhatnak a felhasználók, ami a kedvtelésből fogadók számára jelentős veszteségek forrása lehet. Igaz, a vérprofi vagy félprofi befektetők ezen lehetőségek arbitrálásával, a likvidebb és kevéssé likvid platformok közötti mozgással, az árkülönbségek kihasználásával vélhetően jelentős nyereségre tehetnek majd szert.

Szabályozni, nem tiltani?

Bármekkora is a kockázat, úgy fest, hogy ez az üzletág rendkívül rezisztens. Tömegek vannak, akik szeretnének ezeken a platformokon mozogni és üzleteket kötni, még akkor is, ha időnként veszítenek rajta.

A blokklánc alapú szolgáltatásokat alapvetően nem lehet betiltani, főleg, ha a szervezők nem akarják, és nem alkalmaznak kemény földrajzi alapú tiltást. Így valószínűleg puszta tiltásokkal nem sokra mennek majd a hatóságok, legalábbis a profi befektetők esetében.

Sokkal kedvezőbb lenne mindenkinek egy olyan megoldás, ahol tiltás helyett szabályozzák a szektort, hogy az emberek ellenőrzött módon vehessenek részt a kereskedésben. Az állam számára pedig, hogy bevételhez jusson – a magyar kriptós adóhoz hasonlóan – a kivett, fiat pénzre (hagyományos pénzre) váltott nyereség nem eltúlzott mértékű megadóztatása jelenthet megoldást. (A magyar kriptós adót alapesetben a kriptókból kivett és fiat pénzre váltott összegre vetették ki, annak 15 százaléka.)

Bejön a képbe a nagyágyú

Itt jön képbe a Hyperliquid nevezetű blokkláncvállalkozás, amely egyszer már hatalmasat alkotott, létrehozva a decentralizált, bárki által korlátozások nélkül igénybe vehető, határidős kereskedési platformok (perpetuals) gyöngyszemét. Ebben a szegmensben jelenleg is piacvezető, olyannyira, hogy a kriptovaluta-medvepiac ellenére a HYPE token árfolyama nemrég kilőtt, és rövid idő alatt nagyjából a kétszeresére, új történelmi csúcsra emelkedett, jelenleg 73 dollár környékén mozog.

A Hyperliquid nemrég bevezette a HIP-4 szabályrendszert, amelynek segítségével fogadási platformokat is lehet indítani a rendszerében. Ez ugyan még gyerekcipőben jár, csupán mintegy fél tucatnyi eseményre lehet fogadni. De ha hasonlóan jó megoldásokat alkalmaznak itt is, mint az eredeti Hyperliquid határidős tőzsdén (vagy annak HIP-3 jelzésű, a hagyományos részvénypiacokat és árupiaci szegmenst felölelő kiterjesztésén), akkor biztosak lehetünk abban, hogy a cég jelentős szeletet fog kihasítani a fogadási a piacból is.