Krimibe illő események zajlottak le kedd éjjel a lipcsei-hallei repülőtéren: a légikikötő éjfél körül kénytelen volt rövid időre felfüggeszteni a légiforgalmat egy drónészlelés miatt, majd egy robbanószerkezettel felszerelt drónt találtak egy ukrán Antonov AN-124 Condor teherszállító repülőgép mellett.
Ezt követően, még ugyanezen az éjjelen egy itt leszállni készülő teherszállító repülőgép összeütközött egy ismeretlen tárggyal, emiatt könnyebben megsérült, és végül Hannoverben szállt le.
A repülőtér Európa egyik legjelentősebb légi áruelosztó központja, egyben a NATO egyik fontos logisztikai centruma is, ahonnan rendszeresen repítenek katonai jellegű szállítmányokat Ukrajnába, és Ukrajna is használja ilyen célra a légikikötőt.
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
Jelenthetik-e a kedden történtek azt, hogy a NATO és Oroszország közötti szembenállás egy újabb, minden eddiginél fenyegetőbb szintre lép?
Kevésen múlhatott a tragédia
Nézzük először, mit tudunk, és mit nem. Arról egyelőre nincs információ, honnan érkezett a drón (vagy drónok), és még arra sincs hivatalos válasz, hogy az először észlelt drónt találták-e meg az ukrán repülő közelében.
Azt tudjuk, hogy a drónt a kifutópályán találta meg a repülőtér egyik alkalmazottja.
Az NDR, WDR és a Süddeutsche Zeitung értesülései szerint csak kevésen múlt a katasztrófa, a drónhoz kapcsolt robbanószerkezet gyújtózsinórja ugyanis leszakadt, és ezért nem következett be robbanás. Az értesülések szerint a szerkezet nagyon brizáns robbanóanyagokat, pentritet és Semtext tartalmazott.
Az említett német médiumok egy belső rendőrségi jelentésre hivatkozva eredetileg azt is állították, hogy az ukrán repülőgép, amely mellett a drónt megtalálták, Franciaországból érkezett hadianyag-szállítmányt készült Ukrajnába vinni. A lipcsei repülőtér üzemeltetője később annyit közölt, hogy a történtek idején az említett repülőgépen nem volt rakomány, így lőszer sem. (Azt azonban nem cáfolta, hogy a repülőt ilyen jellegű szállításra szokták használni.) Német lapok erre reagálva azt állították, hogy egy nappal korábban még hadianyag volt a fedélzetén. A gép az ukrán állam által birtokolt Antonov Airlineshoz tartozik.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta Németországban már számos alkalommal észleltek idegen drónokat, ugyanakkor ez az első eset, hogy egy robbanószerkezettel – azaz emberi élet kioltására alkalmas eszközzel – felszerelt légieszközt találtak. Erre hívta fel a figyelmet Alexander Dobrindt német belügyminiszter is, hozzátéve, hogy a jelenlegi ismeretek szerint katonai robbanóanyagról van szó.
Na de ki küldte oda azt és miért?
Új szint a hibrid hadviselésben?
Elsőre a legtöbbeknek alighanem Oroszország jut az eszébe, a német kormány azonban – már csak diplomáciai okokból is – egyelőre csak utalt erre a lehetőségre. Nem amatőrök művéről van szó, és „idegen hatalmak” is állhatnak a háttérben, de nem akar spekulációkba bocsátkozni, mondta a német belügyminiszter a német ARD-nek.
Dobrindt a repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor arról is beszélt, hogy a kedd éjjeli történés „újfajta veszélyt” jelent, és „hibrid támadásról” lehet szó. (Hibrid hadviselésnek azt nevezik, amikor az ellenség rejtett módon, nem konvencionális eszközökkel próbálja gyengíteni az ellenséges országot, illetve kísérel meg zavart vagy félelmet kelteni annak társadalmában.)
Szászország tartományi bűnügyi hivatala lehetséges terrorcselekmény miatt indított vizsgálatot a kedd éjjeli történések ügyében. A hatóságok szerint nem zárhatják ki a politikai indítékot, hiszen a repülőterek Németország kritikus infrastruktúrájának részét képezik.
A FAZ csütörtök esti jelentése szerint a nyomozást végül a szövetségi ügyészség vette át, a történtek különös jelentősége miatt.
A német belügyminiszter már július közepén élesedő biztonsági helyzetről beszélt a hozzá beérkező jelentések alapján: szerinte Németországban bármikor számolni kell a merényletekkel. Mint mondta, egyértelműen azonosíthatók az ország elleni támadások tervei, amelyek nem csak az infrastruktúra, hanem az emberek és az intézmények ellen is irányulnak.
Német elemzők még egyértelműbben fogalmaznak.
Holger Schmidt, az ARD biztonsági szakértője szerint Lipcsében merényletkísérlet történt. A drónok által a repülőterekre jelentett veszéllyel már régóta tisztában vannak, ugyanakkor „a robbanóanyag és gyújtózsinór új szintet jelent” Németország számára, és éppen ezért „nagyon nyugtalanító fejleményről” van szó.
Egy másik biztonságpolitikai szakértő, Nico Lange pedig a német Phoenix televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a történtek „beleillenek a Németország elleni orosz hibrid támadások sémájába”, és „nagyon valószínű, hogy egy ilyen hibrid támadásról” van szó.
Németország mellett más NATO-tagállamok, például Lengyelország és a balti államok is azt hangoztatják, hogy Oroszország évek óta hibrid hadviselést folytat ellenük. Ennek részei az orosz vadászgépek határsértései, a drónberepülések, a dezinformációs kampányok és az infrastruktúrát érő támadások – Lengyelország szerint például az orosz titkosszolgálatok követték el 2025 novemberében a lengyel vasútvonalak elleni, áldozatokkal szerencsére nem járó szabotázsakciókat is. Oroszország általában tagadja vagy nem kommentálja a vádakat.
„Nem vagyunk háborúban, de már nem vagyunk békében sem” – mondta Friedrich Merz német kancellár tavaly szeptemberben az orosz fenyegetéssel kapcsolatban.
Kóstolgat Moszkva
De fennáll-e a veszély, hogy Oroszország megtámad egy NATO-tagállamot? Nyílt támadást a lapunk által a közelmúltban megkérdezett szakértők nagyon valószínűtlennek tartanak, hiszen egy háború a világ legerősebb katonai szövetsége ellen túlterhelné az orosz hadsereget, amely még Ukrajnában sem képes elérni a katonai céljait (tegyük persze hozzá, hogy a nyugati fegyverekkel megtámogatott és egyre súlyosabb dróntámadásokra képes Ukrajna nagyon jelentős haderőt képvisel.)
„Nem gondolom, hogy az orosz vezetés ennyire irracionális lenne. Ha nem tudja legyőzni Ukrajnát, akkor miért gondolja azt, hogy a NATO-t le tudja győzni?”, mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban nemrég.
Elemzők ugyanakkor azt reális forgatókönyvnek tartják, hogy Moszkva tovább „kóstolgatja” majd a NATO-tagállamokat.
Oroszországnak jelenleg az a célja, hogy olyan akciókat hajtson végre, amelyekkel teszteli, hogy a NATO képes-e együtt cselekedni, vagy sem, és milyen reakciót ad, fűzte hozzá Tálas Péter.
Lehetőségként említett egy balti állam elleni esetleges támadást vagy egy provokációt a lengyel határnál az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádnál.
Mit lép Németország?
Arról még a NATO-n belül is vita van, hogy mennyire legyenek kemények Oroszországgal szemben, tette hozzá a szakértő, hangsúlyozva, hogy „a készülés a háborúra” a nyugati szövetség esetében védekezést és elrettentést jelent.
Ebben a kontextusban lehet érdemes tehát értelmezni a lipcsei történéseket, amire a német kormány – azért is, mert számos tény még nem ismert – egyelőre visszafogott reakciót adott. A nyomozás folyamatban van, és már keresnek egy második drónt is.
A közelmúltban már számos nem engedélyezett drónrepülés történt német katonai és energetikai létesítmények, valamint kikötők felett, amelyet német hatóságok szerint orosz ügynökök szervezhettek. Oroszország viszont tagadja, hogy köze lenne mindehhez.
Újabb bejelentést tett a kormányfő. 
