Félénk vagyok, de kamatot akarok – így fektetnek be a magyarok

A megtakarítók pénze még mindig sok esetben ott parkol, ahol a legkevésbé védett az infláció ellen – készpénzben vagy bankbetétben – állapította meg a Lightyear befektetési platform megbízásából készült, most bemutatott közvélemény-kutatás.

A felmérés főbb megállapításai voltak:

• A 18-64 éves magyarok 26 százaléka, tehát nagyjából minden negyedik aktív korú felnőtt rendelkezik legalább egy befektetési termékkel (az állampapírokat is beleszámítva).
• A befektetők több mint fele havi nettó 500 ezer forint alatt keres, közel negyedük összes megtakarítása pedig egymillió forint alatt van.
• A magyar befektetők jobban tartanak az inflációtól (48 százalékuk), mint a piaci ingadozástól, azaz volatilitástól (33 százalék), és 53 százalékuk a biztonságot választja a magasabb hozam helyett.
• A pénzük jelentős része mégis folyószámlán és készpénzben ül (75, illetve 67 százalék). „Épp ott, ahol az infláció a leginkább felőrli” – kommentálták.
• Részvényt 33 százalékuk, befektetési alapot 30 százalék, ETF-et mindössze 19 százalék tart.

Nem ismerik az adómentes kiskaput

Viszonylag kevesen ismerik a adómentességet biztosító tbsz-számlákat, a hárommillió forint alatti megtakarítással rendelkezőknek csak 44 százaléka tud erről, de a tízmillió felettieknél ez az arány már 82 százalék. Az ETF „a piac legkevésbé ismert terméke” – a befektetők negyede nem is hallott róla, míg a többi eszköz ismertsége közel száz százalékos.

Már rég nem csak a jómódúak tekinthetőek aktív befektetőknek – kommentálták a felmérést.

A tipikus magyar befektetőről élő kép – jómódú, pénzügyekben jártas, nagyvárosi életet él – a kutatás szerint már „nem fedi le maradéktalanul a valóságot”. Az aktív magyar befektetők legnagyobb csoportja havi nettó 300-500 ezer forintot keres, és több mint a felük félmillió forint alatti jövedelemből fektet be. Közel negyedük teljes megtakarítása nem éri el az egymillió forintot sem. Olyan szempontból nem tűnt el a hagyományos profil sem, hogy „a férfiak, a diplomások és a budapestiek továbbra is felülreprezentáltak”, de a befektetői kör már ennél szélesebb csoport.

Óvatosság vagy magas hozam?

A kutatás alapvetően óvatos befektetői attitűdöt tapasztalt, a megkérdezettek 53 százaléka szerint a befektetéseik biztonsága fontosabb, mint a magasabb hozam lehetősége. Mindössze hat százalék kockáztatná a pénze nagy részét a nagyobb hozamért. A legnagyobb félelmük így nem is a piaci árfolyamok összeomlása, hanem a befektetéseik értékének lassú elvesztése. Az infláció miatt 48 százalék aggódik, a piaci ingadozás (volatilitás) miatt csak 33 százalék.

Ennek ellenére a megkérdezettek 75 százaléka tart be nem fektetett megtakarítást is a folyószámláján, 67 százalékuk pedig készpénzt – ezek alig vagy egyáltalán nem termelnek hozamot, és a leginkább ki vannak téve az inflációnak. A hozamtermelő eszközök közül

• részvényt 33 százalékuk,
• befektetési jegyekből 30 százalékuk,
• ETF-eket pedig 19 százalékuk tart.

Félénk vagyok, de hozamot akarok

A befektetők 81 százaléka maga kezeli a portfólióját, annak ellenére, hogy csak 33 százalékuk tartja magát tapasztalt befektetőnek. Vagyis a többség úgy hoz önálló pénzügyi döntéseket, hogy nem érzi magát magabiztosnak.

A kutatás a készítők szerint egy szélesebb fordulat közepén készült, mivel az MNB 2026-os megtakarítási jelentése szerint 2025 végére a magyar háztartások először tartottak nagyobb vagyont befektetési alapokban (mintegy 16 400 milliárd forintot), mint állampapírokban (13 700 milliárd forintot). A befektetési jegyeket tartó értékpapírszámlák száma eközben átlépte az egymilliót.

Adóparadicsom vagyunk, csak nem vesszük észre

„A magyar megtakarítók  pontosan látják a legnagyobb kockázatot – az inflációt –, a vagyonuk jelentős  részét mégis olyan eszközökben tartják, amelyek ez ellen nem vagy csak korlátozottan védenek”– mondta Töreky Bence, a Lightyear regionális növekedésért felelős termékmenedzsere a kutatás publikálása alkalmából. A szakember a tbsz-számlákat és az ETF-eket tartja megfelelő eszközöknek az infláció elleni védelemhez.

Nem tudok a világon még egy helyet, ahol ilyen komoly adókedvezmény jár a befektetésekre összeghatár nélkül – tette hozzá.

A tbsz-től sok kisbefektetőt visszatart, hogy öt évre kell döntést hozni. Pedig ha feltörik a tbsz-t, az nem kerül semmibe. Valamint a számla már három év után is előnyökkel jár, mérséklődik az adóteher. (Korai feltörés esetén sincs büntetőkamat vagy más extra teher, csak ki kell fizetni ugyanazokat az adókat a megtakarítás nyeresége után, amelyeket egyébként is kellett volna – a szerk.) Az árfolyamnyereség pedig alapvetően eléggé súlyos adóteherrel jár, amióta a 15 százalékos szja mellé bejött a 13 százalékoks szociális hozzájárulási adó is. Így a tbsz eléggé jelentős megtakarítást tud jelenteni.

Magyarország a Lightyear egyik sikeres, kiemelkedő piaca, amely fontossá vált a cég számára – jegyezte meg a menedzser.

Sok adó = sok nyereség

A második legnagyobb félelem a befektetések adóterhelése, de én nem tartok az adóktól, mert tbsz-en van a befektetéseim jelentős része. Másrészt az adóteher a befektetések eredményeivel arányos – mondta el Balogh Petya vállalkozó, angyalbefektető, a tőzsdei STRT Holding vezérigazgatója, a Lightyear „médiaarca”.

Bárcsak fizetnék sokkal több adót, mert az azt jelenti, hogy sokkal több hozamom lett – tette hozzá.

A rekordmagas infláció talán egyetlen pozitívuma, hogy növelte a polgárok tudatosságát. Az állampapírok is növelték az értékpapírok ismertségét, és így hozzájárulhatnak a befektetési kultúra javulásához – hangzott el. Az infláció egy hosszabb távú folyamat, így az inflációs félelem hosszabb távú öngondoskodásra, gondolkodásra sarkall. A volatilitás rövidebb távú jelenség, csak tízből hárman vannak, akik ettől félnek jobban.

Az öngondoskodás dicsérete

Ha az inflációs értékőrzésen túltekintünk, akkor a valódi vagyonépítés a következő lépés, ahol már nem a rövidtávú vésztartalékot gyűjtjük, hanem elkezdünk befektetni, hogy egy évtized múlva, két évtized múlva már kimutatható, számottevő vagyonunk legyen, ami már nem csak értéket őriz, hanem folyamatosan értéket termel.

Ezen a skálán látom a magyar társadalmat szépen lassan elindulni. Az út vége az öngondoskodás, a saját magunkért való pénzügyi felelősségvállalás, amikor nem a környezetünktől várjuk azt el, hanem mi magunk teszünk érte – mondta Balogh.

Mi lesz, ha jön a medve?

A sajtóbeszélgetés során többször is felmerült, hogy mi lesz, ha a tőzsdék emelkedő trendje megtörik, és komolyabb korrekció, netán hosszan tartó medvepiac alakul ki? Hogyan fognak erre reagálni a magyar kisbefektetők?

Miután csak kevesen mondták, hogy a piaci volatilitás a fő félelmük, felmerült bennem is a kérdés, hogy részben azért, mert még nem látták? Nem volt még idejük megtapasztalni a nagyobb volatilitást? – vetette fel Balogh Petya. Például az S&P 500 index történelmi csúcsok közelében jár.

Nekem ilyenkor zsigerből minden az ellen szól, hogy belevegyek, mert azt tanultam, hogy a csúcson nem szabad beszállni – mondta el.

Gazdagodj meg lassan

De az S&P 500 grafikonja azt mutatja, hogy a csúcson történő vásárlások után tíz éven belül mindig afölött járt az index, tehát aki csúcson vásárolgat, annak is megtérülhet a befektetése. Megkérdezte egyszer Jeff Bezos, az Amazon alapítója Warren Buffettet, miért van az, hogy bár mindig mindent elmond arról, hogyan csinálja, mégsem akarja senki másolni. Warren Buffett szerint azért, mert ő a „hogyan gazdagodj meg lassan” receptet árulja, miközben mindenki gyorsan akar meggazdagodni.

Egyébként még nem sikerült létrehozni azt a gazdasági modellt, amiben nem történik krízis, lejtmenet bizonyos időközönként. De talán az utolsó válságokból a gazdaságpolitikusok tanultak, és kisebb amplitúdókkal, rövidebb időtávon tudják majd menedzselni ezeket. Ez látható volt a Covid-válságban is, hogy a korábbiaknál gyorsabb volt a reakcióidő – hangzott el.

A Lightyear kutatása „kvantitatív online felmérés 500, 18-64 éves magyar befektető bevonásával” készült májusban. Azokat vették bele ebbe, akik legalább egy befektetési termékkel rendelkeznek (állampapír, részvény, kötvény, befektetési alap, ETF vagy kriptovaluta). A minta nem, korcsoport, végzettség, településtípus és régió szerint reprezentatív – írja a társaság közleménye.

(Korábbi felmérések, amelyek a lakosság szélesebb körét érintették, nem csak a befektetőket, azt mutatták, hogy kockázatosabb részvénybefektetéseket csak jóval kevesebb, mindössze néhány százalék tart, mások esetleg befektetési jegyeken keresztül – a szerk.)