A NATO fontossága mellett érvelt Johann Wadephul német külügyminiszter.

Az amerikai elnök a The Telegraphnak adott interjút.

Ezúttal is Törökországban.

A karibi szigetországot nevezte a következő célpontnak az amerikai elnök helyi idő szerint pénteken, egy Floridában rendezett befektetői konferencián elmondott beszédében, amelyben egyúttal méltatta az Egyesült Államok katonai sikereit Venezuelában és Iránban, valamint a NATO-ra is kitért.

A szlovák közszolgálati rádiónak adott interjújában azt is elmondta, hogy szerinte hogyan eshet szét a NATO. 

Donald Trump amerikai elnök szerint az iráni konfliktust katonai értelemben már megnyerte az Egyesült Államok, a NATO szövetségesek pedig nem akartak csatlakozni „az iráni atomfenyegetés” kiiktatásához.

Fenntartásokkal, de aláírta az idei költségvetést Petr Pavel cseh köztársasági elnök pénteken – közölte az elnöki hivatal.

Az iráni háború közepette Volodimir Zelenszkij kedden Londonban tárgyalt Keir Starmer brit miniszterelnökkel az ukrajnai békéről és az Oroszországgal szembeni szankciókról.

Donald Trump elnök kedden azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államokat a legtöbb NATO-szövetségese arról tájékoztatta, hogy nem akarnak beavatkozni az ország iráni katonai műveletébe, amit ő „nagyon ostoba hibának” nevezett.

Plafonon van az Egyesült Államok elnöke Hormuz és az öböl miatt.

Iránból indított ballisztikus rakétát semmisítettek meg a török légtér felett a NATO lég- és rakétavédelmi erői.

A korábbi évekhez képest az idén jóval nagyobb esély van arra, hogy áttörés történjen az ukrajnai béketárgyalásokon, és véget érjen a négy éve dúló orosz-ukrán háború – erről Bendarzsevszkij Anton beszélt a Klasszis Podcastban. A posztszovjet térség szakértője szerint az elmúlt egy évben komoly előrelépés történt a tárgyalásokon, és miközben Vlagyimir Putyin „étvágya” csökken, Volodimir Zelenszkij késznek mutatkozik jelentős kompromisszumokra, akár területfeladásra is. A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban kifejtette: a vezeték helyreállítása a szokásosnál jóval tovább húzódik, azaz a kérdés egy politikai játszma része lett.

2027-re tervezte az izlandi kormány az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásáról szóló népszavazást, de már augusztusra kiírhatják. A NATO alapító tagállama stratégiai fontosságú helyen van, Donald Trump pedig nemrég négyszer is Izlandot emlegette, amikor Grönlandról akart beszélni. Az Európai Unió a világ legfejlettebb országával bővülhet, és ez a norvég közvéleményt is meggyőzheti: ők egyelőre elzárkóznak a csatlakozás lehetőségétől.

A Dániához tartozó terület nehezen állhat ellen az amerikai kormányzat hibrid befolyásával szemben.

München után február 15-16-án Pozsonyba és Budapestre látogat Marco Rubio. 

Friedrich Merz német kancellár a Bundestagban felszólalva azt mondta, hogy Európa „rálelt az önbecsülésre”, mikor kiállt a szabályokon alapuló globális rend védelmében. Emellett egy erősebb, Európán belüli NATO mellett érvelt, miközben továbbra is együttműködési készséget mutatott az Egyesült Államok felé. Az ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) frakcióvezetője szerint Merz zsákutcába viszi Németországot.

Ugyanakkor készen áll arra, hogy „határozott cselekvéssel”, érzékelhető módon érvényesítse az amerikai érdeket, olvasható az új védelmi stratégiában.

Nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai elnök nem meghátrált Grönland ügyében, hanem pontosan azt érte el, ami eredetileg is a célja volt. Európa pedig bevette a blöfföt.

A német kancellár szerint a nemzetközi politika új, nagyhatalmi fázisba lépett, és az európaiaknak a lehető leghamarabb alkalmazkodniuk kell a megváltozott politikai erőviszonyokhoz.  

Donald Trump kezdeményezésére a NATO-n belül munka kezdődik a teljes Északi-sarkvidék védelmének növeléséről.

Nem úgy tűnik, hogy bárki a lelkére tudna beszélni az amerikai elnöknek Grönland ügyében.

A szlovén kormány döntése alapján két katonatisztet küldenek Grönlandra egy dán vezetésű nemzetközi katonai gyakorlat előkészítésére és végrehajtására – közölte a szlovén védelmi minisztérium szombaton.

Ezt csütörtökön Donald Tusk miniszterelnök jelentette ki, hozzátéve, hogy egy NATO-ország támadása egy másik területe ellen „a ma ismert világ végét jelentené”.

Úgy tűnik, egyelőre nem érdekli az amerikai elnököt, hogy Grönland esetleges megszerzése miatt megromolhat a kapcsolata több NATO-tagállammal. Továbbra is vásárlásban gondolkodik, de lehetségesnek nevezte a hadsereg bevetését.

Brutális ralin vannak túl az európai védelmi szektor cégei, egyértelmű hype van az ágazatban. Európa lemaradt a fegyverkezésben, a világ hat legnagyobb védelmi cége közt csak egy európai van. A megemelkedő hadi kiadások egy részét valószínűleg a vállalati kapacitások bővítésére fordítják, de bizonytalan, mire lehet még pénzt költeni. És az is bizonytalan, hogy a tavaly kialakult árazások fényében mennyire éri meg befektetni a területen. A cikk a Hold Alapkezelő blogján jelent meg.

A dán miniszterelnök figyelmeztette a NATO vezető országát a kilátásba helyezett támadás lehetséges következményeire.

Egy CNN-interjúban Trump legfőbb tanácsadója, Stephen Miller arról beszélt, hogy az Egyesült Államok katonai erejének fitogtatásával ellenőrizhetné a gyengébb államokat. Venezuela után Grönland következhetne.

Hogyan befolyásolja Donald Trump visszatérése a transzatlanti kapcsolatokat? Milyen biztonsági dilemmákkal szembesül Európa? Kell-e tartanunk egy orosz támadástól? Mi szükséges az ukrajnai háború lezárásához? És mi a probléma a magyar kormány politikájával? Ez is kiderül Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora a Privátbankárnak írt ünnepi cikkéből.

Orosz egyenruhások lépték át illegálisan a NATO határát, az észtek tombolnak, „lelőnék őket”.

A katonák mozgása az Európai Unión belül több mint egy hónapba is telhet. A parlament azt szeretné, ha akár 24 órán belül is átléphetnék az EU belős határait.

A hét elején Washington váratlanul bejelentette, hogy hajlandó biztonsági garanciákat adni Ukrajnának egy tűzszünet megkötése esetén. Kijev pedig megfelelő garanciák esetén kész lemondani a NATO-tagságról szőtt terveiről. Mindez érdemben közelebb vihet a fegyvernyugváshoz, a területi kérdésekre ugyanakkor továbbra sincs megoldás. Nagyító alatt ezúttal az ukrajnai tűzszünet esélye.

Közölte, hogy hajlandó lemondani egyik legfontosabb céljáról Ukrajna a béke érdekében.

Mark Rutte NATO főtitkár csütörtökön Berlinben beszélt, amire a magyar külügy vezetője reagált.

Mindennapossá váltak az ilyen események.

Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Európa 2027-re átvenné a NATO hagyományos védelmi képességeinek többségét – a hírszerzéstől a rakétákig –, közölték a Pentagon tisztviselői ezen a héten Washingtonban diplomatákkal. A szoros határidőt több európai tisztviselő is irreálisnak tartja.

Több európai ország részvételével közös fegyvervásárlást szervez a NATO az Egyesült Államokból Ukrajna számára. Franciaország azonban elhatárolódott, szerintük inkább európai fegyvereket kellene vásárolni.

Véget ért a genfi békekonferencia, és ugyan Donald Trump láthatóan optimista, nagy eredményt nem sikerült elérni. Már az európai vezetők is korlátoznák az ukrán hadsereg létszámát, de a Kreml ezzel együtt is elégedetlen az új javaslattal. A német kancellár nem vár áttörést ezen a héten, és a Zelenszkij-Trump csúcs időpontját sem sikerült kitűzni.

Átírták kicsit a Trump-féle béketervet.

Az Egyesült Államok azt szeretné, hogy Németország vegye át a NATO európai erőinek parancsnokságát – jelentette ki Donald Trumpnak a katonai szövetséghez delegált megbízottja.

Lengyelország új katonai kiképzési programot indít még novemberben, amelynek célja, hogy 2026-ra mintegy 400 ezer embert képezzen ki – közölte a lengyel Védelmi Minisztérium csütörtökön.

A román védelmi minisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok csökkenteni kívánja a NATO keleti szárnyán állomásozó csapatainak egy részét.

Karol Nawrocki lengyel elnök október 20-án, hétfőn munkalátogatásra érkezett Litvániába. Gitanas Nausėda litván elnökkel együtt nyitották meg a két országot összekötő Via Baltica autópálya modernizált szakaszát.

Legalább még egy NATO-tagország légterén át kell jönnie Putyin gépének és kíséretének. De vajon melyik lesz az, és milyen vadászgépek repülnek majd az orosz elnök mellett?

A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.

Ukrajna további, „lehető legerősebb” támogatásáról beszélt a NATO-főtitkár a szövetség védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója előtt.

Az amerikai elnök szerint nincs rendben, hogy Spanyolország nem egyezett bele abba, hogy a GDP 5 százalékát költsék az ország védelmére.

Világháború nem lesz, az orosz-ukrán háború ugyanakkor nem csendesedik, és mintha visszatért volna a hidegháború, jelentette ki Kis-Benedek József a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. A biztonságpolitikai szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia hadtudományi bizottságának a tagja szerint Oroszország a Szovjetunió korábbi területeit szeretné fennhatósága alá vonni, ugyanakkor aligha fog egy NATO-tagországot megtámadni. „Az oroszok nem buták”, fogalmazott.       

A német, francia és brit diplomatákból álló küldöttség elmondta: készen állnak lelőni azokat az orosz gépeket, amelyek megsértik a NATO légterét.