Nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan Budapestre érkezhet Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy Donald Trump amerikai elnökkel az ukrajnai háború lezárásáról tárgyaljon.
A látogatás több problémát is felvet. Ezek közül az elvi és morális jellegűekkel – például hogy lehet-e a megtámadott háborús fél részvétele nélkül tárgyalni egy háború lezárásáról, vagy hogy mennyiben megy szembe a magyar kormány a saját egyik szövetségi rendszere, az Európai Unió álláspontjával ezzel a húzással – most nem foglalkoznánk.
A gyakorlatibb problémák közül az egyikre többen is felhívták a figyelmet a látogatás hírével kapcsolatban. Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki, Magyarország pedig még – hiába hozott döntést a kilépésről – jogilag bizony köteles lenne ennek érvényt szerezni. Amikor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert egy pénteki sajtótájékoztatón erről kérdezték, így felelt:
„Vlagyimir Putyin elnököt is tisztelettel várjuk természetesen. Biztosítjuk számára, hogy Magyarországra belépjen, itt sikeres tárgyalást folytasson, majd pedig utána hazatérjen. Semmifajta egyeztetésre nincsen szükség senkivel. Mi egy szuverén ország vagyunk, itt Vlagyimir Putyint Oroszország elnökét tisztelettel fogjuk fogadni.”
Természetesen a magyar kormány valóban szuverén módon dönthet úgy, hogy nem szerez érvényt a letartóztatási parancsnak (még ha ezzel meg is sért egy nemzetközi egyezményt). De hogy nincs szükség semmifajta egyeztetésre senkivel? Ez biztosan nem igaz.
Önmagában a beutazással egyébként az uniós vezetésnek sincsen baja. „Putyin vagyonát befagyasztottuk, de utazási tilalmat nem rendeltek el ellene” – mondta az Európai Bizottság szóvivője pénteken azzal kapcsolatban, hogy az orosz elnök beléphet-e majd az Európai Unió területére, a Budapestre tervezett Trump–Putyin találkozóra.
Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy minden EU-tagállam egyéni hatáskörébe tartozik, hogy kit enged be a légterébe, és nem beszéltek arról, hogy ezen a téren az unión belül bármilyen aggályok felmerültek volna. Igen ám, a légterek. Itt kezdődhetnek a bonyodalmak.
Kerülni kéne, de merre?
Ugyanis – bár talán ennek nem mindenki örül – Magyarország nem határos Oroszországgal, illetve – ahogy erre az orosz olajszállításokkal kapcsolatban éppen a magyar kormány előszeretettel szeret emlékeztetni mindenkit – tengerpartja sincsen. Tehát az orosz elnököt szállító repülőgépnek mindenképpen át kell repülnie valamelyik szomszédos ország légterén. A kézenfekvő megoldást a belépésre Szerbia jelenti, hiszen déli szomszédunk sem a NATO-nak, sem az EU-nak nem tagja, Alekszandar Vucsics szerb elnök pedig mind Vlagyimir Putyinnal, mind Orbán Viktorral szívélyes viszonyt ápol. Igen ám, csakhogy Szerbiának sincsen tengeri kijárata.
Fotó: NWGEO
Sőt, a szerb légtérbe sem lehet bejutni Magyarországon kívül más NATO-tagállam légterének érintése nélkül. (Talán nem mindenki számára egyértelmű, de igen, Montenegró és Albánia is NATO-tag.) Bosznia-Hercegovina légtere sem közelíthető meg Dalmácia horvát szigetvilága valamely része feletti átrepülés nélkül – és persze az is kérdés, hogy a boszniai szerb nacionalizmus lángját igencsak támogató orosz elnököt a bosnyák vezetés szívesen látná-e átrepülni az ország felett.
Persze így is a déli irány tűnik valószínűnek. Nem tűnik reálisnak, hogy a lengyel kormány szívesen átengedné légterén Putyin gépét (miután nemrég még orosz drónokra lövöldöztek NATO-gépek ugyanott), de Németország vagy Csehország lelkesedése is kérdéses, ahogy a román kormányé is. Talán még egy bolgár-szerb útvonal jöhet szóba, csakhogy akkor talán kényelmetlenül közel vezethetne a gépek útvonala Ukrajna felségvizeihez.
A legvalószínűbb eshetőség tehát még mindig egy Kaukázus-Törökország-Albánia/Montenegró-Szerbia útvonal lehet, így legalább uniós légtérbe csak Magyarországon lépne be Putyin gépe. Már csak azért is, mert az uniós légtérbe az Oroszország elleni szankciók miatt elméletben nem is léphetne be orosz repülőgép – igaz e tilalom alól az Európai Bizottság szerint is adhatnak egyedi felmentéseket a tagállamok.
Külön kérdés az is, hogy ugyan Magyarország már kinyilvánította kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból, de az összes környező ország – igen, Szerbia, illetve Bosznia és Hercegovina is – tagja annak. Természetesen nehéz elképzelni, hogy az elfogatóparancs a légtérre is vonatkozzon, mégis külön pikantériát ad a történetnek, hogy az átrepülést engedélyező államoknak egy érvényes elfogatóparanccsal rendelkező illetőt kell átengedniük a légterükön. És mi van akkor, ha Putyin gépe valamilyen oknál fogva kényszerleszállást kell végrehajtson az út során?
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megszólalt már egyébként a kérdésről, és azt mondta a Budapestre jutás módjáról:
„Egyelőre persze ez még nem világos. Ami megvan, az az elnökök hajlandósága, hogy megtartsák e találkozót.”
Díszkíséretet is kap Putyin?
Így aztán több szempontból is biztos, hogy mind az orosz, mind a magyar vezetésnek bizony egyeztetnie kell majd legalább egy másik NATO-tagállam vezetésével arról, hogy a Putyint szállító gép áthaladhasson a légterén. Annál is inkább, mert az orosz elnök és kísérete nem is egyetlen repülővel szokott utazni.
Az alaszkai csúcsra például legalább négy orosz repülőgép érkezett: az orosz elnököt szállító speciális IL-96-oson kívül két másik IL-96-oson érkeztek a küldöttség további tagjai, illetve mindenféle felszerelések és a küldöttség által használt járművek, egy Tu-214-es pedig az orosz média képviselőit szállította a csúcstalálkozóra. A gépeket egy IL-78-as tanker-repülőgép is kísérte.
Azt se felejtsük el, hogy maga az orosz elnöki különgép is katonai gépnek számít, rajta minden bizonnyal passzív, de talán aktív védelmi eszközökkel, például levegő-levegő rakétákkal is. Ennek ellenére szinte biztos, hogy a gép vadászgép-kíséretet is kap majd. Az alaszkai csúcsról távozva Putyin gépét amerikai F-22-es és F-35-ös vadászok kísérték. (Arra vonatkozóan nem találtunk információt, hogy orosz harci gépek is érkeztek-e a delegációval, és ha igen, meddig tartottak az elnöki géppel, illetve leszálltak-e amerikai repülőtéren.) De iráni útjára például az orosz légierő harci gépei kísérték el a Putyint szállító gépet. Vajon milyen harci gépek fogják kísérni Budapest felé az orosz elnöki különgépet? Erről is biztosan kell majd egyeztetni a NATO-szövetségeseinkkel.
Fotó: Wikimedia / E233renmei
Összességében tehát valószínűleg a szükségesnél jóval hosszabb, de remélhetőleg azért nem túl kalandos úton érkezhet meg Putyin Budapestre, ahol már tényleg zavartalanul élvezheti majd a szuverén magyar kormány vendégszeretetét.