Javaslatot nyújtott be az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország az Egyesült Államok nemrégiben közzétett, 28 pontos ukrajnai béketervéhez kapcsolódóan, amely egyebek mellett módosítja a kijevi fegyveres erők létszámára vonatkozó korlátozást, valamint javasolja, hogy Ukrajna az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkében foglaltakhoz hasonló biztonsági garanciát kapjon az Egyesült Államoktól – derült ki a Reuters hírügynökség által vasárnap megtekintett dokumentumból.
A hírügynökség szerint az Ukrajna és nyugati szövetségesei által az amerikai béketervről Genfben, vasárnap megkezdett tárgyalásra készült dokumentum az amerikai javaslatot veszi alapul szintén 28 pontban.
A dokumentumban – az annak részleteit ismerő forrás szerint – London, Párizs és Berlin azt javasolja, hogy Ukrajna hadseregének létszámát békeidőben 800 ezer főre korlátozzák, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezer fővel.
A javaslat szerint Ukrajnát teljes mértékben újjáépítenék és pénzügyileg kártalanítanák, többek között az európai bankokban tárolt orosz vagyoni eszközökön keresztül, amelyek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Oroszország nem téríti meg Ukrajnának az okozott károkat.
Kimondja, hogy a területcserékről szóló tárgyalások figyelembe vennék a frontvonalak állását, szemben azzal az amerikai javaslattal, mely előre meghatározná, hogy bizonyos területeket „de facto orosznak” kell elismerni. Ukrajna vállalná, hogy nem kísérli meg katonai eszközökkel visszaszerezni az Oroszország által megszállt területeit. Oroszország pedig elfogadná, hogy nem terjeszkedik túl a megállapodásban rögzített határokon. A biztonsági garanciák nem érvényesek, ha ezt a kötelezettséget megszegik – írták.
A szöveg szerint Oroszország és Ukrajna, valamint a NATO között teljes és átfogó megnemtámadási megállapodás jönne létre. Rögzítik, hogy Oroszország nem támadja meg szomszédait, a NATO pedig nem terjeszkedik tovább.
Ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, egy erőteljes, összehangolt katonai válaszlépés mellett minden globális szankciót visszaállítanának, a megszerzett területek elismerését, valamint a megállapodásból származó összes egyéb előnyt visszavonnák.
A NATO ugyanakkor beleegyezne, hogy békeidőben nem állomásoztat állandó jelleggel csapatokat Ukrajnában, de vadászgépei Lengyelországban állomásoznának.
A békemegállapodás aláírása után párbeszéd indulna Oroszország és a NATO között a biztonsági aggályok megvitatására. Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása a katonai szövetség tagjainak konszenzusos döntésétől függne – írták.
A szöveg rögzíti, hogy Ukrajna jogosult az európai uniós tagságra, míg az Egyesült Államok partnerséget köt Ukrajnával az ország gázinfrastruktúrájának – beleértve a csővezeték- és tárolólétesítményeit is – közös helyreállítására, fejlesztésére, korszerűsítésére és üzemeltetésére. Az infrastruktúra-fejlesztésre, valamint az ásványi és természeti erőforrások kitermelése és annak felgyorsítására a Világbank finanszírozási csomagot dolgozna ki, míg Oroszországot fokozatosan visszaintegrálnák a globális gazdaságba, illetve lehetővé tennék visszatérését a G8-országcsoporthoz.
Nukleáris kérdések, választások és egyebek
Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és ellenőrzéséről szóló szerződések meghosszabbításában, Ukrajna pedig beleegyezne abba, hogy nem törekszik nukleáris fegyverek birtoklására.
A zaporozsjei atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felügyelete alatt újraindítanák, és a megtermelt energiát Oroszország és Ukrajna között méltányosan, 50-50 százalékos arányban osztanák meg.
Ukrajna elfogadná az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.
Oroszország nem akadályozza Ukrajnát a Dnyeper folyó kereskedelmi célú használatában, és megállapodásokat kötnének a gabonaszállítmányok Fekete-tengeren történő szabad mozgásáról.
Rögzítik, hogy minden civil fogvatartottat és túszt visszaszállítanak hazájukba, beleértve a gyermekeket is, és családegyesítési programot indítanak.
A dokumentum szerint Ukrajna a békemegállapodás aláírása után a lehető leghamarabb választásokat tart.
A megállapodás jogilag kötelező érvényű lenne minden fél számára, megsértése büntetésekkel járna.
Miután a szembenálló felek elfogadják a megállapodást, és visszavonulnak a megállapodás végrehajtásának megkezdéséhez szükséges állásokba, a tűzszünet azonnal hatályba lépne.
Végezetül az USA, Ukrajna, Oroszország és az európaiak részvételével közös biztonsági munkacsoport jönne létre a békemegállapodás összes rendelkezésének előmozdítása és érvényesítése érdekében.
(MTI)
Gyengüléssel zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
