Budapest is szóba került egy Dondl Trump ls Vlagyimir Putyin részvételével zajló béketárgyalás helyszíneként.

Néhány napon belül másodszor mondott korábban tőle elképzelhetetlen dolgokat az ukrán elnök, de kapitulációról azért szó sem lehet.

Eléggé egy irányba mutatnak a leendő Trump-kormányzat közeléből érkező hangok: béke akkor lesz, ha Putyint megállítják, ehhez pedig erős Ukrajna kell. Az Oroszország elleni mélységi csapások ügyében például sem Trump egykori, sem a mostani ukrajnai különmegbízottja szerint sem az a kérdés, miért, hanem az: miért csak most?

Először utalt arra az ukrán elnök, hogy nem ragaszkodnak az összes ukrán terület visszafoglalásához. Közelebb kerülhet egy tűzszüneti megállapodás?

Nem érdemes komolyan venni, amiket Trump a kampányban mondott, Amerika stratégiai érdekei nem változnak a kormányváltással, írja a szakértő.

Akkor most kihúzza Ukrajna lába alól a szőnyeget Donald Trump? Ha tényleg „egy nap alatt” békét akar teremteni, akkor nem tehet mást, de a helyzet azért nem ennyire egyszerű. Nem biztos, hogy beigazolódnak a „béketábor” várakozásai Trump győzelmével és Ukrajnával kapcsolatban.

A háborús tanulmányok professzora figyelmeztet a „tárgyalásos béke mítoszára” azok részéről, akik úgy vélik, hogy minden háború tárgyalásokkal ér véget. Ráadásul egy Zelenszkij hatáskörén túlmutató probléma is felmerülhet: a nemzetközi jog ugyanis nem ismeri el a katonailag megszállt területek átengedését. Káncz Csaba jegyzete.

Értjük mi, hogy legyen béke, csak éppen milyen? Van erről bármilyen elképzelése a magyar diplomáciának és a magyar miniszterelnöknek? Nem úgy tűnik.        

Így hozná el a békét Donald Trump, ha megválasztják elnöknek. Kijevet és Moszkvát is tárgyalóasztalhoz kényszerítené a volt elnök köreiből származó terv.

Kiderült, mi is történt az orosz-ukrán béketárgyalásokon. Hát nem az, amit egyesek állítanak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Egyiptomba és Izraelbe látogat abban a reményben, hogy sikerül elérni a tűzszünetet, amelyet Joe Biden elnök javasolt a múlt hónapban. Washington minden erejével a gázai háború befejezésére törekszik.

Iszmáil Hanije, a Hamász vezetője beszélt erről szerdán, miután Izrael három szakaszból álló megállapodást terjesztett elő.

Ezt kell tudni az oroszok tárgyalási hajlandóságáról Mihajlo Podoljak szerint.

Vang Ji kínai külügyminiszter Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a kínai kormány Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetre és a háború befejezésére vonatkozó felhívását.

A Hamász gázai tűzszüneti javaslatot terjesztett a közvetítők és az Egyesült Államok elé, amely magában foglalja az izraeli túszok szabadon bocsátását a palesztin foglyok szabadságáért cserébe.

Ha háború van, le kell ülni tárgyalni, és már jöhet is a béke? Ez azért nem ilyen egyszerű. Béke akkor születhet, ha mindkét fél elfogadja a realitásokat, és ez most azt jelenti, Putyinnak el kell fogadnia, hogy ebben a háborúban már csak még rosszabb lesz a helyzete.

A színfalak mögött arra kérik az ukránokat Washingtonból, hogy mutassanak némi hajlandóságot a béketárgyalások folytatására.

Ukrajna nemrégiben jelentős ellentámadási sikereket ért el az orosz csapatok ellen Harkiv megyében, amely azzal kecsegtetett, hogy a megszálló orosz csapatok nagyobb mértékű visszaszorítása is lehetséges. Ám sajnos ez továbbra is nagy falat: Oroszország még mindig Ukrajna területének nagyjából egyötödét foglalja el, beleértve a Krímet is, amelyet 2014-ben egyoldalúan beiktatott az Orosz Föderációba. Felmérést készítettek a frontvonalban élő ukránok körében: mit jelentene számukra az elfogadható béke?

Volodimir Zelenszkij elsődleges fontosságúnak tartja Ukrajna szuverenitásának megőrzését.

A béketárgyalás-optimizmust hamar felváltotta a béketárgyalás-pesszimizmus a tőzsdéken, az oroszok őszinteségében sokan kételkednek. A németek aktiválták a gáz-vészforgatókönyv első fokozatát. A kötvénypiac aggasztó jelet küldött. Az OTP esik, de a forint szépen tartja magát. Meghekkeltek egy újabb kriptodeviza-hidat.

Az isztambuli béketárgyaláson Oroszország és Ukrajna álláspontja közeledett. Részben erre reagálva jelezték az oroszok, hogy csökkentik a katonai aktivitást Kijev környékén. Összefoglaló a háború legfrissebb fejleményeiről.

A tőzsdék reménykednek az orosz-ukrán tárgyalások sikerében, szépen mennek fel az európai indexek, köztük a BUX is. A forint a kezdeti gyengülés után szintén megerősödött. Az olaj mozgása mérsékelt. Az egyik országnak már elviselhetetlen terheket jelent a lakossági rezsiszámla csökkentése.

Megkezdődtek a béketárgyalások.

Az orosz elnök elmondta Oroszország követeléseit.

Miközben Kim Dzsongun a világ és különösen Trump elnök felé békeoffenzívát indított, és úgy tesz, mintha elfogadná a nukleáris leszerelést, amerikai titkosszolgálatok szerint folytatja a nukleáris fegyverek gyártását, csak titokban. Ezen persze a legkevésbé csodálkozunk, mi mást is tehetne, az ellenség két szép szeméért nem fog leszerelni.

Továbbra is szervezik az amerikai elnök és az utóbbi időben diplomáciai sikersorozatot maga mögött tudó észak-koreai vezető találkozóját, és elég meghökkentő helyszín merült fel: a senkiföldje. Közben Dél-Korea jelezte, hogy nem mondana le az amerikai hadseregről országában, béke ide vagy oda. Na de akkor Kim lemond-e a saját biztosítékáról, atomfegyvereiről?

Egy mintegy 160 tagú dél-koreai delegáció látogat Észak-Koreába, nem is akárkik.

Egyik napról a másikra elcsöndesedtek a propaganda-masinák.

Több mint tíz éve nem volt példa arra, hogy az észak- és a dél-koreai vezetés közös asztal mellé ült volna tárgyalni. Az olimpiai részvétel mellett folyamatos egyeztetések zajlanak a két ország között, most pedig Kim Dzsong Un törte meg a csendet: több mint egy évtized után meghívta magához Dél-Korea miniszterelnökét, Mun Dzseint.

Nem terveznek tárgyalásokat az amerikaiakkal az olimpia alatt.

Ilyen magas rangú találkozóra még nem volt példa.

Megesett a tárgyalás a két Korea között, a találkozó pedig sikerrel zárult. A téli olimpia idejére nem csak a csatabárdot ássák el a felek, de Észak-Korea a magas rangú delegáció mellett sportolókat és szurkolói csapatot is küld majd a téli olimpiára. Ennek önmagában is jelentősége van, legutoljára a 2010-es vancouveri olimpián voltak ott. A közelgő holdújév ráadásul további lépéseket hozhat a két Korea barátságának előremozdításában.

Dél-Korea után velük is leülnének tárgyalni Kim Dzsong Unék.

Esélyt sem ad a dél-koreai vezetés Kim Dzsong Unnak, hogy meggondolja magát: miután az észak-koreai diktátor békéltető tárgyalásra tett javaslatot, a déli szomszéd rögtön időpontot fűzött a felajánláshoz. A két fél pontosan egy hét múlva ül össze rendezni a sorait, kérdés az, hogy 2018 végül a koreai kiegyezés éve lesz-e. Egy biztos: láthatóan mindkét fél nyitott valami hasonlóra.

A dél-koreai Újraegyesítési Minisztérium korábban kiadott egy előrejelzést, amely azzal számolt, hogy Észak-Korea idén megkezdi a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal nukleáris programjáról, míg Dél-Koreával valamelyest normalizálódik viszonya. Kim Dzsong Un nem is várt sokat, az év első napján baráti jobbot nyújtott a déli szomszédjának.

Február végére halasztják az ENSZ égisze alatt folyó genfi Szíria-közi tárgyalások újabb fordulóját.