Az ukrán elnök szerint „a területi kérdés a legnehezebb”, mivel Oroszország továbbra is azt követeli, hogy Ukrajna adja fel a Donbász azon keleti részeit, amelyeket még ellenőrzése az alatt tart – ezt azonban Kijev határozottan elutasítja – számol be róla a BBC.
Zelenszkij a francia elnökkel, Emmanuel Macronnal folytatott párizsi megbeszélése után beszélt erről, ahol egy közös telefonos egyeztetésen is részt vett brit, német, lengyel és olasz vezetőkkel. Macron nem akárhogy fogadta Zelenszkijt Párizsban, a két elnök demonstratív kézfogását itt tekinthetik meg:
Mindeközben ukrán és amerikai tárgyalók két napon át egyeztettek Floridában, ahol egy olyan béketervet próbáltak átdolgozni, amelyet sokan Oroszországnak kedvezőnek tartanak. A Fehér Ház hétfőn derűlátóan értékelte a tárgyalásokat: Karoline Leavitt szóvivő szerint a kormányzat „nagyon optimista” egy, a háborút lezáró megállapodás elérését illetően.
Zelenszkij óvatosabban fogalmazott: az X-en azt írta, hogy a tárgyalások „nagyon konstruktívak” voltak, de „vannak kemény kérdések, amelyeket még át kell dolgozni”.
Az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff, aki az ukrán delegációval együtt részt vett az egyeztetéseken, most Oroszországba tart, ahol kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Csatlakozik hozzájuk Donald Trump veje és tanácsadója, Jared Kushner is.
Witkoff már egyeztetett Zelenszkijjel, Macronnal, az ukrán főtárgyalóval, Rusztem Umerovval és Keir Starmer brit miniszterelnökkel, és várhatóan ezeket az eredményeket ismerteti majd Putyinnal.
Az orosz elnök a múlt héten azt mondta, hogy az amerikaiak bemutattak Oroszországnak egy béketervezetet, amely „alapja” lehet egy jövőbeli megállapodásnak.
A novemberben kiszivárgott első amerikai–orosz béketervezet nagy felháborodást váltott ki Kijevben és Európa-szerte. Erről bővebben itt írtunk:
Macron azonban kijelentette, hogy jelenleg „nincs kész béketerv”. Hangsúlyozta, hogy bármilyen javaslatot csak Ukrajna és Európa bevonásával lehet kidolgozni.
A francia elnök kiemelte, hogy a területi kérdéseket „egyedül Zelenszkij elnök” véglegesítheti, és rámutatott, hogy a befagyasztott orosz vagyon, a biztonsági garanciák és Ukrajna európai uniós csatlakozásának ügyében Európának is szerepe van.
Macron ugyanakkor méltatta Donald Trump kormányzatának erőfeszítéseit a konfliktus lezárására.
„Most az orosz válaszra várunk: készek-e befejezni a harcokat és békét kötni? Szeretném megjegyezni, hogy háromszor-négyszer is nemet mondtak” – tette hozzá. „Úgy tűnik, nem sietnek.”
Kijev és európai partnerei azt szeretnék, hogy Ukrajna olyan biztonsági garanciákat kapjon – például a NATO-tagságot –, amelyek megvédenék egy újabb orosz támadástól. Oroszország azonban határozottan ellenzi ezt, és Donald Trump is kizárta Ukrajna NATO-csatlakozását.
A diplomáciai nagyüzem közben is ropognak a fegyverek
A tárgyalásoktól függetlenül a háború továbbra is zajlik. Hétfő reggel egy orosz rakétatámadás Dnyipro városában négy ember halálát és negyven sérülését okozta – közölték a hatóságok. Nem megerősített hírek szerint az orosz hadsereg ballisztikus rakétát használt.
Eközben Zelenszkij kormánya komoly korrupciós botrányba is keveredett. Andrij Jermak kabinetfőnök – aki korábban az ukrán tárgyalódelegációt is vezette – múlt hét pénteken lemondott, miután az antikorrupciós nyomozók házkutatást tartottak nála, bár nem gyanúsítottak meg semmivel. Emellett a kormány két miniszterét is menesztették. Erről itt írtunk bővebben:
Trump vasárnap az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta, hogy Ukrajnának „vannak apró, de súlyos problémái”, utalva a botrányra, és megismételte, hogy szerinte Oroszország és Ukrajna is szeretné befejezni a háborút.
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
