Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője keddi bejegyzésében arról ír, hogy az elmúlt évek enyhébb telei után az idei hideg időjárás is tovább nehezíti Ukrajna helyzetét. „Az oroszok nyilván most maximálisan kihasználják a helyezetet, ráadásul az elmúlt évben igazán tömegessé vált dróngyártás is elősegíti az orosz támadásokat. Az SZBU adatai szerint most január közepéig az őszi fűtőszezon kezdete óta több mint 250 támadás érte az energetikai létesítményeket, köztük 11 vízerőművet és 49 hőerőművet” – írja.
A következmények pedig súlyosak. „Az országban múlt hét óta energetikai szükségállapot van meghirdetve, és több százezer ember van most áram- és fűtés nélkül. A legkritikusabb a helyzet Kijevben, ahol egy-egy nagyobb támadás után a város akár 70%-a marad áram nélkül. Most már hetek óta éjszakánként -14-16 fok van, ez a következő napokban némileg enyhül, de aztán megint hidegebbre fordulhat az idő. 2014 óta nem volt ilyen kemény tél Ukrajnában, mint most.”
A szakértő hozzáteszi, hogy az atomerőműveket az oroszok nem fogják közvetlenül támadni, de az alállomások és elosztók bekerülhetnek az oroszok célkeresztjébe.
„A téli fűtőszezon végéig ezért aligha lesz áttörés a tárgyalásokban: az oroszok számára a tél most a legerősebb nyomásgyakorló eszköz – ami valójában állami szintű terrorizmus, amit csinálnak. Mindenesetre ezért teszik a döntéshozók is, akikről korábban írtam (pl. Budanov) a tárgyalások újrakezdését február végére – az időjárás enyhülésének idejére”
- vonja le a következtést Bendarzsevszkij Anton.
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a helyzet nagyon felértékelte a Magyarországról érkező segítséget Ukrajna számára.
"A jelenleg kialakult helyzetben Magyarország tudja majdnem hogy a legtöbb segítséget nyújtani Ukrajnának. Magyarország 2025-ben Ukrajna legfontosabb és legnagyobb áramszállítójává vált. Az ukrán áramimport jelentős részét – a technikai adottságok és a piaci árak miatt – a magyar hálózaton keresztül kapta meg. Éves szinten az importált ukrán áram 40-42 százaléka Magyarországról származott.
A magyar-ukrán határon lévő távvezetékek (különösen az Albertirsa–Vinnicja vonal) hatalmas mennyiségű energia átvitelére képesek, a magyar tőzsdén pedig jóval kedvezőbb volt az áram ára, mint a román vagy a lengyel piacokon, ami ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna elsősorban Magyarországról importált áramot.
De ami talán ennél is fontosabb: a magyar rendszerirányító (MAVIR) és az ukrán Ukrenergo között van egy élő megállapodás a vészhelyzeti kisegítésről. Ez azt jelenti, hogy ha Ukrajnában hirtelen összeomlik a frekvencia egy orosz találat miatt, Magyarország azonnal (akár percek alatt) plusz energiát küld a hálózat stabilizálására.
Egyébként a gázszállításokban is hasonló a helyzet: 2025-ben Magyarország Ukrajna első számú gázszállító partnerévé vált. A gáz maga persze elsősorban Oroszországból származott. Az ukrán behozatal kb. 46-5 százaléka Magyarországról származott. Ezzel megelőztük Szlovákiát (körülbelül 24 százalék) és Lengyelországot (körülbelül 26 százalék) is.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
