Múlt heti jegyzetünkben azt írtuk, hogy az ukrajnai háború lezárását két nagy problémakör akadályozza: a területi kérdések és az Ukrajnát megillető biztonsági garanciák.
Nagyon erős garanciákat ígér Washington
Úgy tűnik, hogy legalább az utóbbi kérdésben komoly előrelépés történt az elmúlt napokban. A Trump-adminisztráció ugyanis – miután Berlinben tárgyalt az ukrán delegációval és európai tisztviselőkkel a Kijev által beterjesztett 20 pontos béketervről – a hét elején bejelentette: készen áll a NATO-hoz hasonló garanciákat kínálni Ukrajnának egy esetleges tűzszünet biztosítására.
Amerikai tisztségviselők szerint „nagyon erős” garanciákról van szó, amely a NATO híres, kollektív védelemről szóló 5. cikkelyét veszi alapul.
Utóbbi értelmében ha egy tagállamot katonai támadás ér, akkor azt a katonai szövetség az összes tagállam elleni támadásként értelmezi, és mindegyikük köteles a megtámadott szövetséges segítségére sietni.
Fotó: MTI/EPA/Hannibal Hanschke
Azt is hozzátették, hogy a biztonsági garanciáik „platinastandardnek” felelnek meg (ezzel azok komolyságára utaltak). Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy az ajánlatuk „nem lesz örökké az asztalon” – ezzel is nyomás alá helyezve Kijevet, hogy fogadja el azt.
Kijev már nem akar NATO-tag lenni
Volodimir Zelenszkij óvatos optimizmussal fogadta a fejleményt. Szerinte a tárgyalás „produktív” volt, mégha nem is volt könnyű, hozzátéve, hogy „egyértelmű megállapodásra” van szükség a biztonsági garanciákról, és csak ezt követően tud más, vitatott témákban döntést hozni.
Az ukrán elnök vasárnap jelezte azt is, hogy Ukrajna kész lemondani a NATO-csatlakozási terveiről, amennyiben megfelelő biztonsági garanciákat kap a Nyugattól.
Ez szintén komoly fejlemény, és jelentős elmozdulást jelent az ukrán álláspontban, hiszen Kijev eddig mindenekelőtt a NATO-tagságban látta a jövőbeni biztonságának garanciáját, és ezt a törekvést beemelte az alkotmányába is.
A nyugati vezetők Zelenszkijnél még optimistábbnak mutatkoztak: Friedrich Merz német kancellár, aki aktív és európai szinten vezető szerepet kíván játszani a béketeremtésben, úgy vélekedett, hogy „ez az első alkalom, amikor egy tűzszünet elképzelhetőnek” tűnik. A kancellár egyúttal „óriási előrelépésről” és „figyelemre méltó” amerikai biztonsági garanciákról beszélt, s még a karácsonyi fegyverszünet ötletét is felvetette.
Donald Trump amerikai elnök, akitől persze nem állnak messze a nagy szavak, pedig úgy fogalmazott, hogy „közelebb állnak (a háború lezárásához), mint valaha.”
De mik azok a garanciák?
A lényeg persze most is a nem is olyan apró részletekben rejlik: pontosan milyen biztonsági garanciákat és milyen formában kínál az Egyesült Államok Ukrajnának? Ami biztos: a garanciák célja, hogy elrettentse Oroszországot egy újabb támadástól a fegyverszünet megkötése után.
Konkrét részletekkel azonban még az általában jól értesült New York Times-nak sem szolgáltak amerikai tisztségviselők. Annyit közöltek, hogy Trump elnök kész a Szenátus elé bocsátani jóváhagyásra az amerikai kötelezettségvállalásokat. Azt sem közölték, hogy a garanciákat a két ország közötti szerződésbe ágyazzák majd – az Egyesült Államoknak már van hasonló szerződése például Japánnal, Dél-Koreával és a Fülöp-szigetekkel – , vagy az esetleges szenátusi jóváhagyás célja csupán a kötelezettségvállalás jelzése.
Trump eddig kizárta, hogy amerikai szárazföldi erőket küldene Ukrajnába a biztonsági garanciák érvényesítésére. Múlt nyáron ugyanakkor már felajánlotta, hogy adott esetben segít egy Ukrajna feletti repüléstilalmi zóna fenntartásában, és továbbra is ellátja hírszerzési információkkal, amerikai műholdak által közvetített adatokkal Kijevet.
Amerikai illetékesek szerint ez az ajánlat továbbra is áll. (A Biden-érában már titkos CIA-kémközpontok épültek ki Ukrajnában, és az amerikai hírszerzés emberei is a helyszínre érkeztek – erről itt írtunk.)
A tárgyalásokon részt vevő tizenkét európai ország ugyanakkor több konkrétumot közölt. Egyrészt kiemelték, hogy továbbra is jelentős támogatást kívánnak nyújtani Ukrajnának, hogy az békeidőben is egy mintegy 800 ezer fős hadsereget tarthasson fenn.
Közleményük említést tesz egy európai vezetésű „multinacionális erőről” is.
Azt nem közölték, hogy pontosan mely országok járulnának hozzá ehhez, de korábban Franciaország és Nagy-Britannia is jelezte részvételét, valamint a várakozások szerint többek között Lengyelország is hajlandó katonákat (békefenntartókat) delegálni a csapatba. Az ugyanakkor a közleményből nem derül ki, hogy ez az erő Ukrajna területén belül állomásozna-e.
Amerikai tisztségviselők ezt még azzal egészítették ki, hogy Washington vezetésével „egy tűzszünetet felügyelő és verifikáló mechanizmus” jönne létre az esetleges újabb támadások korai jelzésére, valamint megalkotnak egy eljárásrendet is annak érdekében, hogy deeszkalálják a helyzetet a tűzszünet esetleges megsértése esetén.
Európai vezetők „jogilag kötelező kötelezettségvállalalásokat” is említenek bizonyos lépések megtételére, válaszul a tűzszünetet megsértő támadásokra.
A potenciális válaszlépésekbe bevonhatják a hadseregeket, valamint azok hírszerzési és logisztikai támogatását, illetve gazdasági és diplomáciai lépéseket is magukban foglalhatnak. Konkrétan katonai beavatkozásról Ukrajna oldalán ugyanakkor nincs szó.
Putyin céljai és a területi dilemmák
A mostani, érdeminek tűnő előrelépés ugyanakkor még nem vezet feltétlenül tűzszünethez, több okból sem. Egyrészt kérdéses, mit szól mindehhez Vlagyimir Putyin, aki korábban kizárta a nemzetközi erők ukrajnai jelenlétét, és az ukrán hadsereg létszámának mintegy megfelezését követelte.
Igaz, azzal, hogy Zelenszkij lemondani látszik a NATO-tagságról, az orosz elnök egyik fő követelése teljesülhet.
Van olyan megközelítés, hogy Putyin számára ez, tehát az észak-atlanti katonai szövetség terjeszkedésének a megállítása az elsődleges cél, és az kevésbé érdekli, hogy a Nyugat amúgy milyen biztonsági garanciákat ad Kijev számára.
A másik fontos problémakörre, a területi rendezésre ugyanakkor egyelőre nincs megoldás. Zelenszkij már hajlik arra, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén húzzák meg a de facto határokat (azaz gyakorlatilag elfogadná jelentős ukrán területek elvesztését), még az ukrán hadsereg kezén lévő területeket – például Donbászban – ugyanakkor nem hajlandó feladni. Moszkva viszont továbbra is az egész Donbászt szeretné megkaparintani.
Washington most azt javasolja, hogy egy „szabad gazdasági zónát” hozzanak létre Donbász még ukrán kézen lévő részén. Ez ugyanakkor az ukrán katonai erők kivonását feltételezné, ami továbbra sem akceptálható Zelenszkij számára.
És persze – korántsem mellékesem – ott van a kérdés, hogy ki és hogyan finanszírozza tovább Ukrajnát, amely jövő év első negyedében kifogyhat a pénzből. Erről a csütörtökön kezdődő EU-csúcson próbálnak dűlőre jutni a tagállamok – az előzetes csörték alapján borítékolható, hogy a hangulat pattanásig feszült lesz. (Lapunk a helyszínről tudósít majd a csúcsról).
Források: BBC, New York Times, Reuters
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
