Éjszakába nyúlóan alkudoztak az uniós tagállamok képviselői hétfőn a 210 milliárdos jóvátételi hitelről, amelyet az unió a területén befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásával nyújtana Ukrajnának.
Megegyezés azonban nem született. Egyelőre a legfőbb akadály Belgium vonakodása. A Bart de Wever vezette belga kormány ugyanis attól tart, hogy komoly kockázatot vállal, ha a belga Euroclearben őrzött mintegy 185 milliárd eurónyi orosz vagyonhoz hozzányúl – és hogy az orosz válaszlépések aránytalanul fogják sújtani Belgiumot.
Az aggodalmak eloszlatására most a tervet támogató Európai Bizottság, illetve más tagállamok hárompontos javaslatot tettek az asztalra. A Politico által megszerzett dokumentum szerint:
- Belgium a teljes összeggel egyenértékű finanszírozási csomaghoz férne hozzá
- Az ország az egyes uniós országok által biztosított garanciáktól függetlenül számíthatna erre a biztonsági hálóra
- Addig egyetlen centet sem utalnak át, amíg a garanciák a helyükre nem kerülnek. Minden, a garanciákat biztosító uniós tagállamnak egyidejűleg fel kell mondania az Oroszországgal fennálló kétoldalú befektetési megállapodásait, hogy Belgium ne egyedül vonja magára az oroszok haragját.
Nem elég
Csakhogy a belga delegációnak ez még mindig nem volt elég – állítja négy, a Politicónak név nélkül nyilatkozó diplomata. A belga kormány további biztosítékokat szeretne. Egy belga tisztviselő pedig arra figyelmeztetett, hogy semmi értelme „erőből” megpróbálni átnyomni a tervet. Ha az aggályaikat nem sikerül eloszlatni, akkor egyszerűen nem szabadítják fel az Euroclearnél zárolt orosz vagyont. Ugyan a terv elfogadásához elegendő lenne a tagállamok minősített többségének szavazata, ez nem sokat érhet a gyakorlatban, ha Belgium egyszerűen nem ad hozzáférést az orosz vagyon túlnyomó részéhez.
A belga kormányfő ellenállását erősítheti, hogy egy friss felmérés szerint a belga választók 67 százaléka ellenzi a jóvátételi hitel tervét.
Belgium mellett egyébként az utóbbi napokban Olaszország, Bulgária, Málta, illetve Csehország is kifejezte, hogy inkább más megoldást támogatna. Szlovákia és Magyarország már korábban bejelentette, hogy ellenzi a tervet.
Orbán Viktor magyar kormányfő pedig egyenesen arról beszélt, hogy „hadüzenettel érne fel” a befagyaszott orosz vagyon „ellopása”. A magyar kormány egyébként semmilyen más uniós, Ukrajna megsegítését célzó tervét nem támogatja, részben éppen a közös hitelfelvételre bejelentett magyar vétó miatt nincs igazán más lehetősége az uniónak, mint a jóvátételi hitel. Orbán hétfő reggel arról beszélt, hogy „rázós hetünk lesz” az uniós csúcs kapcsán, és világossá tette, hogy a végsőkig ellen fog állni a jóvátételi hitel elfogadása, vagy bármilyen közös uniós pénz Ukrajnába küldése kapcsán.
Csak színház a halogatás?
Azonban egy uniós tisztviselő szerint a tárgyalásoknak még messze nincs vége.
„Minden munka a jóvátételi hitel előtérbe helyezéséről szólt; nincs más egyértelmű alternatíva. És el fogunk jutni odáig. Csak idő kérdése”
- fogalmazott. Optimista Kaja Kallas, az unió külügyi főképviselője is, bár elismerte, hogy nem könnyű Belgium áldását elnyerni. A tagállamok uniós nagykövetei kedden, és ha kell, szerdán is újra leülnek, hogy sikerüljön megegyezni a vitás részletekről.
Az idő viszont nagyon fogy, hiszen Ukrajna csődjének elkerüléséhez a tervet a csütörtökön kezdődő uniós csúcson el kellene fogadni. Az is elképzelhető viszont, hogy éppen ezért nem született még megegyezés.
„Az uniós csúcsig nem lesz megállapodás”
- szögezte le egy szintén névtelenül nyilatkozó uniós diplomata, arra utalva, hogy az ügy fontossága miatt a tagállami vezetők személyesen akarják vállalni a felelősséget (és learatni a babérokat), így mindenképpen kivárnak a megegyezéssel a csütörtöki csúcstalálkozót.
Hozamcsökkenés mellett értékesített 3 hónapos diszkont kincstárjegyet keddi aukcióján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). 
