Sorsdöntő napok előtt áll az Európai Unió, Ukrajna és ezzel a világ is. A héten ugyanis kiderül – illetve ki kéne derülnie –, hogy fel tudja-e használni az unió a befagyasztott orosz vagyont Ukrajna támogatására az úgynevezett jóvátételi hitel konstrukció keretében.
Ha igen, akkor azzal komoly törés keletkezik az unión belül is. Ha nem, akkor Ukrajna már 2026 első negyedéve után kifogyhat a pénzből, és ezáltal a fegyverből is, hogy tovább folytassa a harcot az orosz agresszió ellen.
Az első lépést múlt pénteken megtette a tervet kidolgozó és keresztülvinni szándékozó Európai Bizottság: a testület megszavazta ugyanis, hogy egy vészhelyzeti uniós mechanizmusra hivatkozva az eddigi egyhangú döntés helyett minősített többséggel hosszabbíthassák meg az Oroszországra kivetett uniós szankciókat. És rögtön határozatlan időre meg is hosszabbították a befagyasztott vagyonnal kapcsolatos büntetőintézkedést.
Ezzel kicsavarták a vétó fegyverét a magyar és a szlovák kormány kezéből a szankciók ügyében. Ez a két ország szavazott egyébként nemmel a szankciók meghosszabbítása ügyében, de a többség itt bőven ellenük volt.
Váratlan szövetségesek
Az orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználása ügyében ugyanakkor Orbán Viktor és Robert Fico egyáltalán nincs egyedül. Sőt, az elmúlt napokban újabb uniós kormányok csatlakoztak a – nevezzük így – vonakodók koalíciójához. Pénteken Olaszország, Belgium, Málta és Bulgária közös dokumentumban szólította fel arra az Európai Bizottságot, hogy a jóvátételi hitel mellett „folytassa alternatív, az uniós és nemzetközi joggal összhangban lévő, jelentősen kisebb kockázatot hordozó opciók vizsgálatát és tárgyalását Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kezelésére”. Ezek az opciók pedig a közös uniós hitelfelvétel, illetve a tagállami kölcsönök lennének.
Az uniós kánonból kibeszélőkhöz aztán szombaton a hétfőn beiktatandó cseh kormányfő, Andrej Babis is csatlakozott, aki közösségi médiás oldalán azt írta:
„Szintén egyetértettünk a belga miniszterelnökkel: az Európai Bizottságnak muszáj más módokat találnia Ukrajna finanszírozására. A kassza üres, és minden koronára szükségünk van a polgáraink számára.”
Majd hozzátette: „nem fogunk semmilyen garanciát adni, és nem fogunk semmilyen pénzt befektetni.”
Nincs más megoldás?
Valójában azonban nincs olyan B-terv, amelyre az Olaszország fémjelezte levélben utalnak. A közös uniós hitelfelvételhez mindenképp egyhangú döntés kell, márpedig a magyar kormány a múlt héten hivatalosan is közölte, hogy nem támogatja ezt a lehetőséget. Az egyes országok pedig saját nehézségeik miatt nem fogják vállalni, hogy saját pénzükből – a vonakodók helyett is – finanszírozzák Ukrajnát.
„A befagyasztott vagyonról hozott döntés… fogja meghatározni, hogy Európa még releváns szereplő-e. Nincs B opció”
– fogalmazott egy német tisztviselő a Politicónak.
A befagyasztott orosz vagyon felhasználásához is elég lenne a minősített többség támogatása (ez azt jelenti, hogy a tagállamok 55 százaléka – azaz jelenleg a 27-ből 15 ország –, és egyben az unió népességének 65 százalékát képviselő államok szavaznak meg egy javaslatot). Belgium, Olaszország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Bulgária és Málta tehát még közös fellépéssel sem tudná „erőből” megakadályozni a jóvátételi hitel tervét.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Azonban Olaszországot, mint az unió harmadik legnépesebb országát és harmadik legerőseb gazdaságát nem lenne tanácsos úgy félresöpörni, mint mondjuk Magyarországot vagy Szlovákiát. Arról nem is beszélve, hogy mégiscsak Belgiumban, az Euroclear nevű intézményben van a befagyasztott orosz vagyon túlnyomó része, a belga kormány tehát a gyakorlatban mégiscsak blokkolni tud egy ilyen döntést, ha nem sikerül meggyőzni arról, hogy ez a lépés nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az ország, illetve az uniós pénzügyi rendszer számára.
Azt se szabad elfelejteni, hogy a terv szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásából adódó pénzügyi kockázatot a bizottság terve szerint a nemzeti jövedelem arányában osztanák szét az uniós országok között. (Magyaországra 2,4 milliárd euró jutna.)
Erre azonban nem lehet kötelezni a tagállamokat, és értelemszerűen minél többen döntenek a kimaradás mellett, annál több jut másokra. Magyarország és Szlovákia összesen 3,9 milliárd euróra rúgó részének fedezése még nem mozdítaná el nagyon a mutatót a többi ország számára, de ha ehhez hozzájön még Olaszország 25,1, Csehország 3,7, Bulgária 1,2 milliárd eurója, illetve Málta 241 millió eurója, az már komolyabb különbség. És ki tudja, még nem dönt-e ennek nyomán más ország is úgy, hogy ha ti úgy, akkor mi is úgy.
Tényleg rázós hét lesz
A vonakodók – és főleg Belgium – ellenállásának leküzdésére a Politico információi szerint a dán uniós elnökség egy újabb jogi javaslaton dolgozott, amely reményeik szerint eloszlathatja a belga aggályokat. Azért, hogy időt adjanak ennek befejezésére, az uniós állandó képviselők vasárnapra tervezett ülését elhalasztották.
Az idő azonban fogy, a döntésnek a csütörtökön kezdődő uniós csúcson meg kellene születnie ahhoz, hogy Ukrajna finanszírozása ne kerüljön veszélybe. Orbán Viktor hétfő reggel be is jelentette:
„Öveket bekapcsolni, rázós hetünk lesz.”
„Ez a hét a brüsszeli uniós csúcs jegyében telik. […] A tét egyszerű: háború vagy béke. Soha nem voltunk ilyen közel az orosz-ukrán háború lezárásához. […] Európa folytatná, sőt kiszélesítené a háborút. Folytatni akarja az orosz-ukrán frontvonalon és kiterjeszteni a gazdasági hátországban, a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával. Ez a lépés felér egy nyílt hadüzenettel, amelyet orosz részről meg fognak torolni. […] Magyarország ezért nem támogatja a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, nem küld sem pénzt, sem fegyvereket Ukrajnába, és nem vesz részt olyan uniós hitelfelvételben, amely a háború céljait szolgálja” – fejti ki posztjában a miniszterelnök.
A szombati, mohácsi DPK-gyűlésen pedig azt mondta Orbán Viktor, hogy „verekedni” megy Brüsszelbe. Ezúttal azonban bőven lesz, aki a hátát védje.
Ez már az év végi hajrá. 
