Így szerezheti meg mégis az Egyesült Államok Grönlandot

Donald Trump amerikai elnök visszavonta Grönland erőszakos elfoglalására vonatkozó fenyegetését, de az online a háború csak most kezdődik. Az Egyesült Államok elnöke januárban vámokkal fenyegette meg Európát, hogy kizsarolja Grönland, a Dán Királyság autonóm területének megszerzését az Egyesült Államok számára. Bár ezeknek a fenyegetéseknek az intenzitása egyelőre alábbhagyott, a dán és európai vezetők szerint a kis sziget továbbra is sebezhető az amerikai kormányzat online befolyásolásával szemben – írta  a Politico.

Félretájékoztatás

A 60 ezer fő alatti lakossággal bíró szigeten a legkisebb félretájékoztatás is gyorsan terjedhet, és jelentősen befolyásolhatja a közvéleményt – különösen akkor, ha a hamis narratíva nem anonim orosz trolltelepektől, hanem a nyugati világ legbefolyásosabb hatalmától származik.

A lélekszámot tekintve kis Grönlandon gyorsan terjednek a hírek, és kevés olyan médiaorgánum van, amely megcáfolhatja ezeket. A legtöbb ember a Facebookra támaszkodik – mondta Ravn-Højgaard, a dániai Digital Infrastructure Think Tank társalapítója és vezérigazgatója, aki elemzést végzett a grönlandi félretájékoztatási helyzetről.

Néhány megosztással egy álhír elérheti az egész lakosságot. „Ez teljesen más, mint Dániában” – mondta. Ha egy 20 ezer lakosú városban 5 ezer ember hisz egy hamis állításnak, „az nem jelent veszélyt Dánia demokráciájára”. De Grönlandon az ilyesmi gyorsan terjed, és a lakosság nagy százalékát érinti, tette hozzá.

Az elmúlt évben megnőtt a dezinformáció terjedése Grönlandon – állítja Thomas Hedin, a dán TjekDet főszerkesztője. A dezinformáció példájaként említette azt az elképzelést, hogy az Egyesült Államok megvásárolhatja Grönlandot – ezt az üzenetet Donald Trump is ismételgette, pedig ez a dán alkotmány értelmében lehetetlen.

A brüsszeli portál által megkérdezett két kutató szerint Grönlandon még nem jelentek meg szervezett külföldi beavatkozási kampányok, de a félretájékoztatás már terjed.

Hibrid háború

„Grönland különféle befolyásolási kampányok célpontja” – mondta Peter Hummelgaard dán igazságügyminiszter. A cél, hogy „rést üssenek Dánia és Grönland kapcsolatában”.

Míg a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a grönlandiak továbbra is támogatják az európai integrációt, Szergej Lagodinszkij, a német Zöldek képviselője szerint az EU-nak fel kell készülnie egy „új típusú hibrid konfrontációra” a sziget miatt.

„Már nem a különféle rendszereket feltörni próbáló orosz trollok elleni küzdelemről van szó. Ha az EU-ra és Grönlandra irányítják, az amerikai platformokon folytatott dezinformációs kampányok válnak rendszerszintű támadássá” – mondta a képviselő. Lagodinszkij szerint az EU-nak létre kellene hoznia egy „kifejezetten Grönlandra összpontosító eseti szakértői csoportot”.

Az EU törvényhozói is megkongatták a vészharangot. Alexandra Geese zöld törvényhozó azt mondta, hogy a legmodernebb propagandakampányokkal, valamint gyűlölet- és zaklatási kampányokkal lehet számolni, amelyek Grönland és Dánia politikai szereplőit vehetik célba.

A grönlandi kormány két tagja, Peter Borg halászati ​​miniszter és Aqqaluaq Egede munkaügyi miniszter a közösségi médiában arra kérte a nyilvánosságot, hogy mutassanak egységet az amerikai fenyegetésekkel szemben.

Európai eszközök és korlátok

Az a tény, hogy Grönland nem része az EU-nak, azt jelenti, hogy az unió közösségi média törvénye – amely arra kötelezi a platformokat, hogy vegyék figyelembe és mérsékeljék a félretájékoztatás veszélyeit a polgári diskurzusra nézve – nem vonatkozik erre a szigetre – hívta fel a figyelmet a dán digitális minisztérium.

Nem csak a jogi eszközök korlátozottak Európa számára, de a sziget digitális infrastruktúrájájának amerikai függősége is adott estben döntő tényezővé válhat. A dán Digital Infrastruktur kutatóintézet egy elemzésében arra jutott tavaly szeptemberben, hogy a grönlandi domain szolgáltatások és elektromos levelezési rendszerek nagymértékben függnek az amerikai Microsoft cégtől.

Kísérlet Trump leszerelésére

Mindeközben a NATO fokozza sarkvidéki jelenlétét, amelynek célja kevésbé Oroszország elrettentése, mint inkább Donald Trump távoltartása – érvel a Politico. Szakértők szerint az amerikai biztonsági aggodalmak nagyrészt eltúlzottak, mivel a NATO bőven képes kezelni Oroszország jelenlétét az Északi-sarkvidéken. Az amerikai félelmek leszerelésére ugyanakkor a katonai szövetség étfontosságúnak minősítette az új, Arctic Sentry elnevezésű misszióját.

„Oroszország fokozódó katonai tevékenysége és Kínának a távoli északi térség iránti növekvő érdeklődése miatt kulcsfontosságú volt, hogy többet tegyünk” – mondta a héten újságíróknak Mark Rutte NATO-főtitkár.

Trump januári, Grönlanddal kapcsolatos fenyegetése sok európai ország számára fordulópontot jelentett, megerősítve azt a nézetet, hogy az Egyesült Államok tartósan a megbízhatatlan szövetséges kategóriájába került.

A kérdés rávetül a hétvégi müncheni biztonságpolitikai konferenciára is, ahol Marco Rubio amerikai külügyminiszter számos szövetséges vezetővel találkozik.

A harc folytatódik

Trump érdeklődése a sziget megszerzése iránt csak nőtt azóta, hogy régi barátja, Ronald Lauder, az Estée Lauder kozmetikai cég örököse először 2019-ben javasolta neki. A Fehér Ház szerint az elnök fő aggodalma a nemzetbiztonság, de Trump maga is elismerte, hogy az egója is kulcsszerepet játszik ebben a tervében – írta a The Guardian.

Januárban a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy úgy érzi, Grönland birtoklása „pszichológiailag szükséges a sikerhez”. A tulajdonlás „nagyon fontos”, és olyan dolgokat ad számára, amiket például egy szerződés nem.   

Törekvése Grönland megszerzésére valószínűleg nem fog elmúlni, és az Egyesült Államoknak megvannak a hosszabb távon ható hibrid befolyásoláshoz szükséges eszközei. A harc így szinte biztosan folytatódik, mégha nem is katonai eszközökkel.