Egy leendő Tisza-kormány várható hozzáállását Ukrajnához taglalta cikkében az uniós ügyekre szakosodott portál. Mint írták, Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének esetleges miniszterelnöksége egyelőre nem tűnik olyan Ukrajna-párti alternatívának, mint amilyenben sokan Brüsszelben reménykednek. Miközben az uniós elit egyre frusztráltabbá válik a jelenlegi magyar kormány hozzáállása miatt az Ukrajnának nyújtandó támogatások kapcsán (a kormány blokkolja a Kijevnek nyújtandó 90 milliárd eurós uniós hitelt), sokan abban bíznak, hogyha április 12-én valóban nyer a Tisza Párt a választásokon, és ez enyhítheti a feszültséget az ukrán-magyar viszonyban.
A lap ugyanakkor leszögezte: nem kizárt, hogy az ebben reménykedők csalódni fognak, mivel a legnagyobb ellenzéki párt vezetője az ukrán kérdésben feltűnően hasonló álláspontot képvisel, mint a jelenlegi miniszterelnök. Példaként kiemelték:
ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, nem támogatja az ukrajnai fegyverszállításokat, és népszavazáshoz kötné a csatlakozást – ami akár teljesen meg is akaszthatja a folyamatot. A Tisza Párt az Európai Parlamentben a 90 milliárd eurós hitel nyújtása ellen szavazott, noha Magyarországnak nem kellene hozzájárulnia ahhoz.
A Politico cikke szerint Magyar Péter hangsúlyosan nemzeti érdek alapú politikát képvisel, és korábban bírálta az ukrajnai magyar kisebbség helyzetét is. „Senki sem akar Ukrajna-párti kormányt” – mondta március 28-án.
A portál kiemelte, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilvánosan összetűzésbe került Orbán Viktorral a hitel ügyében, Magyar Péter gyorsan reagált, kijelentve, hogy „egyetlen külföldi vezető sem fenyegethet magyarokat.”
A jelenlegi kormány kampánystratégiája eközben az, hogy Magyar Pétert és a Tisza Pártot Brüsszelhez és Kijevhez próbálja kötni, és „árulóként” próbálja beállítani. Ez azonban nehezen működik, mivel az ellenzéki politikus számos kérdésben maga is távolságot tart Ukrajnától – értékel a brüsszeli portál.
Fotó: Európai Parlament
Változás helyett folytonosság?
Brüsszel tehát változásban reménykedik Magyarországon, de a valószínűbb forgatókönyvnek a folytonosság ígérkezik az Ukrajnához való viszonyban. Tineke Strik zöldpárti EP-képviselő a Politicónak így értékelt arról, hogy mire számítanak Magyar Pétertől:
„Nem világos, mit tenne kormányon, mit priorizálna. Ez az EU számára is egyfajta rejtvény.”
Egyes diplomaták és ukrán tisztviselők szerint Magyar győzelme esetén rugalmasabb lehet, különösen azért, mert számára kulcskérdés a befagyasztott uniós források felszabadítása. Garancia azonban nincs: a Tiszához közel álló források szerint például a 90 milliárd eurós hitel támogatása végső soron a közhangulattól függhet majd.
Szűk a mozgástér az Ukrajna-politikában
A Politico ezután kitért arra is, hogy az elmúlt években az Orbán-kormány politikája egyre közelebb sodródott Oroszországhoz, miközben egyre inkább konfrontálódott Ukrajnával. A magyar kormány részéről rendszeresen hangoztatják az ukrán állammal kapcsolatos biztonsági és kisebbségpolitikával kapcsolatos aggályokat.
Bóka János EU-ügyi miniszter szerint a magyar társadalomban mélyen gyökerezik az ukránokkal szembeni bizalmatlanság, amely történelmi és jelenkori tapasztalatokra épül. A portál idézte azt a Policy Solutions által készített 2025-ös felmérést, amely szerint a magyarok fele veszélyesnek tartja Ukrajnát, 64 százalék ellenzi az EU-csatlakozását, és 74 százalék nem támogatná a pénzügyi megsegítését. Az eredmények szerint Zelenszkij az egyik legelutasítottabb politikus Magyarországon, Putyinnal azonos szinten van.
A cikk szerint Magyar Péternek ezen a pályán kell egyensúlyozni. Miközben Oroszország kapcsán következetesen támadja Orbán Viktort, és „nyílt hazaárulásnak” nevezte a Kremllel való kapcsolatokat, Ukrajna ügyében nagyrészt kerüli a pozitív megszólalásokat, mert azok politikailag kockázatosak lennének.
„Magyar Péternek nagyon szűk a mozgástere Ukrajna ügyében” – mondta Biró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője. Szerinte az elmúlt évek kormányzati kommunikációja jelentősen csökkentette a támogatást Kijev iránt.
Európa felé, de óvatosan
Ahogy említettük, a Tisza egyik fő célja az uniós források felszabadítása, ezért Magyar már most egyeztet európai vezetőkkel. A párt programja azonban egyelőre kevés konkrétumot tartalmaz az Európai Unióval való együttműködésről.
Miközben a Tisza Párt elnöke igyekszik európai politikusként pozicionálni magát, tudatosan kerüli, hogy túl közel kerüljön Brüsszelhez, nehogy Orbán Viktor „brüsszeli bábként” állítsa be – értékel a Politico.
Példaként említi, hogy ez a kettős stratégia az európai színtéren is látszik: a Tisza az Európai Néppárt tagja, de képviselői például nem támogatták Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság néppárti elnökét egy bizalmi szavazáson, amiért később szankciókat kaptak a frakción belül.
A cikk hozzáteszi, a Tisza emellett több kérdésben is eltér az uniós fő iránytól: ellenzi az EU-Mercosur megállapodást, és az orosz energiafüggés további csökkentését is csak 2035-re ígéri, szemben az EU 2027-es céljával.
Így összességében a kérdés továbbra is nyitott:
valódi irányváltást hozhat-e Magyar Péter kormányra kerülése (a fenti kérdésekben), vagy inkább csak stílusában jelentene változást Orbán Viktorhoz képest?
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban szán szerepet Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Szabó Bencének és Pálinkás Szilveszternek. 
