A dokumentum az eddigi legnagyobb vámcsökkentési egyezménynek számítana az Európai Unió és a dél-amerikai kereskedelmi tömörülés között, és mindkét fél gazdasági kapcsolatait átalakíthatja. Mivel az egyezmény megnyitja az európai piacokat a versenyképes dél-amerikai mezőgazdasági termékek előtt, ezért számos ország ellenállását is kiváltotta, ezért mintegy 25 évig elhúzódtak a tárgyalások. Most azonban a 27 uniós biztos kedd délután elfogadta a megállapodást, és a szerződéstervezet ratifikálásáról szóló szöveget elküldik a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek. Mielőtt a hazai vonatkozásokra térnénk, tekintsük át az egyezményt.

A kereskedelmi megállapodást az uruguayi Montevideóban még decemberben írták alá, de azt még az Európai Unió tagállamainak és az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell.

A hatálybalépéshez a szerződést a tagállamok minősített többségének – azaz az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselő 15 országnak – és az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia. A szerződés blokkolásához legalább négy, az EU lakosságának legalább 35 százalékát képviselő tagállamra lenne szükség.

Emmanuel Macron francia elnök továbbra is ellenzi a szerződést jelenlegi formájában és Hollandia, Ausztria és Lengyelország is fenntartásait fejezte ki, és Nagy István magyar agrárminiszter is számtalanszor felszólalt ellene.

Olaszország továbbra is megosztott a kérdésben, és ha a „nem” táborához csatlakozik, a szerződés megbukhat – de most úgy tudni, hogy miután biztosították a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó garanciákat, Róma készen áll arra, hogy zöld utat adjon – írja a Decode 39.

A megállapodást kiegészítendő, az Európai Unió belső védintézkedéseket vezetne be Franciaország, Lengyelország és Olaszország követeléseinek teljesítésére, amelyek gazdáik erősebb védelmét szorgalmazzák a dél-amerikai blokkal kötött, mérföldkőnek számító kereskedelmi megállapodásban. Brüsszel kedden azt közölte dél-amerikai partnereivel, hogy az agrárbiztonsági garanciák kizárólag az EU belső szabályozási rendszerében kapnának helyet.

Ez azt jelenti, hogy a feleknek nem kellene újranyitniuk a hosszú évek óta előkészítés alatt álló egyezményt, amelyet mindkét oldal stratégiai jelentőségűnek tart.

Még lehet meglepetés

Amikor tavaly decemberben elkészült a megállapodás, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a megállapodás nem csak vámokat takarít meg, de „bővíti piacainkat, és új lehetőségeket nyit a növekedésre és a munkahelyteremtésre mindkét oldalon”. Hozzátette, hogy mintegy 60 ezer uniós vállalat exportál már a Mercosurba.

A Politico beszámolója szerint az Európai Néppárt (EPP), Ursula von der Leyen politikai családja, kedden gyorsan kiadott hivatalos nyilatkozatokat, amelyekben a Mercosur-megállapodás gyors ratifikálását szorgalmazta az Európai Parlamentben.

A paktum azonban még mindig erősen megosztó, és sok európai parlamenti képviselő várhatóan országa, nem pedig politikai csoportjának állásfoglalása szerint fog szavazni. Egy, a Politico által látott levélben számos lengyel és francia EPP-s európai parlamenti képviselő a Zöldek, a Renew, a Patriots, az ECR és az ESN törvényhozóival együtt a megállapodás ellen emelt szót.

A lengyel jobbközép európai parlamenti képviselő, Marta Wcisło – Donald Tusk Polgári Platformjának tagja – által megfogalmazott levél elutasítja a megállapodás jelenlegi változatát, azzal érvelve, hogy az EU-Mercosur megállapodást „nem átlátható módon, a tagállamokkal, a mezőgazdasági szervezetekkel és a kontinensünk élelmezésbiztonságát nap mint nap védő gazdálkodókkal folytatott megfelelő konzultációk nélkül tárgyalták”.

A hazai szereplők

A kormány eddigi álláspontját a kérdésben Nagy István agrárminiszter többször kifejtette, miszerint ellenzik a megállapodást, mert „nem nyújt megfelelő védelmet az uniós és magyar termelők számára a Mercosurból (…) érkező mezőgazdasági importtal szemben.” Valószínű, hogy a Fidesz európai parlament képviselői is hasonlóan érvelnek, és szavaznak majd. Még nem tudni, hogy az Európai unió új, belső védintézkedései hogyan befolyásolják ezt az álláspontot.

Korábban a Tisza Párt nem sokszor nyilvánult meg a kérdésben, de iránymutató lehet Magyar Péter rövid összegzője, amit a párt Facebook oldalára még június 1-jén feltöltött videóban tekinthetünk meg. Itt a pártvezető így érvel: „Nagyon sok eleme van a megállapodásnak, és az agrárium az csak az egyik… Az a valóság, amit a kormányból sokan nem szeretnek elmondani, hogy itt a német ipar és a magyar agrárium, és az agrártermelő országoknak az érdekei ütköznek.” A megállapodás az európai ipari export lehetőségeiért „viszont azzal jár, hogy cserébe a dél-amerikai gabonatermelők és állattartók hozhatják be Európába óriási mennyiségben jóval olcsóbban a termékeket, és ez óriási veszélyt jelent a magyar mezőgazdaságra.” Hasonlóképp várjuk, hogy az európai parlamenti képviselő Magyar Péter, illetve frakciótársai hogyan érvelnek és szavaznak majd a kérdésben. Itt külön érdekesség, hogy a Tisza a megállapodást egyépként támogató Európai Néppárt tagja.

Mi a Mercosur?

A Mercosur (Déli Közös Piac) Dél-Amerika legfontosabb gazdasági integrációs szervezete, amelyet 1991-ben alapítottak az Asuncióni Szerződéssel. Alapító tagjai Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay, később Venezuela is csatlakozott, de tagságát 2016-ban felfüggesztették; Bolívia belépése ratifikáció alatt áll. A szervezet célja a szabadkereskedelem előmozdítása, a vámok és kereskedelmi akadályok lebontása, valamint a tagállamok gazdasági és politikai együttműködésének erősítése. Az elmúlt évtizedekben a Mercosur vámunióvá fejlődött, közös külső vámtarifát vezetett be, és tagjai közötti kereskedelem jelentősen bővült, noha a szervezetet időről időre belső viták és politikai feszültségek lassítják.

Mit tartalmaz a megállapodás?

A Mercosur az EU exportjának 91 százalékára vonatkozóan eltörli a vámokat, beleértve az autókra vonatkozó vámokat is, nullára csökkentve a jelenlegi 35 százalékról 15 év alatt. Cserébe az EU fokozatosan, legfeljebb 10 év alatt eltörli a vámokat a Mercosur exportjának 92 százalékára vonatkozóan – írja a Reuters.

A Mercosur az EU mezőgazdasági termékeire vonatkozó vámokat is eltörli, például a borokra vonatkozó 17 százalékos és a szeszes italokra vonatkozó 20-35 százalékos vámot.

Az érzékenyebb mezőgazdasági termékek esetében az EU megnövelt kvótákat kínál, beleértve a 99 ezer tonnával több marhahúst, míg a Mercosur 30 ezer tonnás vámmentes kvótát biztosít az EU-nak a sajtokra. EU-kvóták vannak baromfira, sertéshúsra, cukorra, etanolra, rizsre, mézre, kukoricára és csemegekukoricára, valamint a Mercosur tejporokra és anyatej-helyettesítő tápszerekre.

Továbbá a megállapodás 350 földrajzi jelzést ismer el, hogy megakadályozza bizonyos hagyományos uniós élelmiszerek, például a Parmigiano Reggiano sajt utánzását.

Geopolitika

A Bizottság és a támogatók, mint például Németország és Spanyolország szerint a megállapodás lehetőséget kínál a Kínától való függőség megszüntetésére, különösen a kritikus ásványi anyagok esetében, például az akkumulátorokban használt lítium tekintetében, és enyhíti a Donald Trump amerikai elnök által kivetett vámok hatását.

A Bizottság szerint a szabadkereskedelmi megállapodás a legnagyobb, amit valaha is kötöttek a vámcsökkentések tekintetében, évente több mint 4 milliárd eurónyi vámot szüntet meg az uniós exportra, és az EU kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálására irányuló törekvéseinek szükséges részét képezi.

Az EU szerint mivel a Mercosur eddig kevés külső kereskedelmi megállapodást kötött, ezért az EU élvezheti a korai belépők előnyeit, és az uniós vállalatok ugyanolyan feltételekkel pályázhatnak majd a Mercosur közbeszerzési szerződéseire, mint a helyi beszállítók – ezt a Mercosur korábban nem kínálta fel kereskedelmi megállapodásaiban.

A támogatók szerint a többlet-marhahús az EU marhahúsfogyasztásának mindössze 1,6 százalékát, a baromfihús pedig 1,4 százalékát teszi ki, és a meglévő importra, például az évi 200 ezer tonna marhahúsra hivatkoznak annak bizonyítékaként, hogy a Mercosur megfelel az uniós előírásoknak. Lehetséges védintézkedések is vannak az esetleges piaci zavarok kezelésére.

Gazdák és környezetvédők

Az európai gazdák többször is tiltakoztak, hogy a megállapodás olcsó árucikkek, nevezetesen marhahús importjához vezetne, amelyek nem felelnek meg az EU zöld és élelmiszer-biztonsági előírásainak. Az Európai Bizottság szerint az EU előírásai nem fognak lazulni.

A Föld Barátai nemzetközi szervezet „klímarombolónak” nevezte a megállapodást, mondván, hogy az fokozott erdőirtáshoz vezetne, mivel a Mercosur-országok több mezőgazdasági terméket és nyersanyagot adnának el, amelyek gyakran erdős területekről, köztük az Amazonasból származnak, ami súlyos következményekkel járna a környezetre és az emberi jogokra nézve.

A megállapodás tartalmaz környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat, beleértve a további erdőirtás megakadályozását 2030 után. A zöld csoportok azonban azt állítják, hogy hiányoznak belőle a végrehajtható intézkedések.