Megnyílt a modern lengyel-litván NATO-út, a Via Baltica

Ez Karol Nawrocki lengyel elnök második litvániai látogatása – előzőleg szeptember elején járt ott. A litván kancellária szerint az eseménynek szimbolikus jelentősége is van a dátum miatt – a két nemzet 1791. október 20-án tett kölcsönös hűségesküjének évfordulója van. Ez a dokumentum jelentős lépést jelentett a litvánok és a lengyelek közötti egyenlőség felé az akkori Lengyel Köztársaság államszervezetén belül – írja az Euronews.

Az ünnepség után a két ország elnöke találkozót tart, amelyen a biztonsággal, a kétoldalú együttműködéssel és Ukrajna közös támogatásával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg.

Standing with President @NawrockiKn on Via Baltica – the cross border highway that connects Lithuania and Poland, our people and our future.

A modern road built on centuries of trust and unity between our nations. pic.twitter.com/zO308MXaC4

— Gitanas Nausėda (@GitanasNauseda) October 20, 2025

A Via Baltica

A Via Baltica a Balti-tengert Közép- és Nyugat-Európával összekötő közlekedési útvonal, amely az európai közlekedési hálózat része, és kulcsfontosságú közúti útvonal, s Litvániát, Lettországot és Észtországot köti össze Lengyelországgal és más európai uniós országokkal. Lengyelországban az útvonal az S61-es gyorsforgalmi úton halad, majd a Varsóba vezető S8-as útvonalon. A nemrégiben elkészült Łomża elkerülő út volt az utolsó hiányzó láncszem a lengyelországi szakaszon.

A Via Baltica a balti államok és a kontinens többi része közötti fő közúti folyosó és a 310 kilométeres út Varsótól Budziskoig mostantól végig kétsávos autópálya.

Alapvető fontosságú út a NATO-csapatok számára

Ez az útvonal nemcsak a polgári forgalom, hanem a katonai logisztika számára is kiemelt jelentőségű. Mindenekelőtt kulcsfontosságú közlekedési folyosó, amelyen naponta több ezer teherautó közlekedik Észak- és Nyugat-Európa között. A jelenlegi geopolitikai helyzetre való tekintettel az útvonal további stratégiai jelentőséggel bír.

Kulcsszerepet játszik a NATO katonai mobilitásában, lehetővé téve az erők gyors mozgását a Szövetség keleti szárnya mentén. Ezáltal a Via Baltica az egész régió biztonságának kulcsfontosságú elemévé vált.

És épül a Rail Baltica is

Ez a modern, a volt szovjet tagköztársaságban is európai pályaszabványok szerint épített 870 kilométeres vasútvonal építése, amely Tallinntól (Észtország) Kaunason (Litvánia) keresztül a lengyel határig fut, 2019-ben kezdődött, de a kezdetektől fogva csúszások és a balti államok kormányai között az útvonallal kapcsolatos viták hátráltatták.

A projekt már legalább öt évvel késik a tervezetthez képest – eredetileg az első személy- és tehervonatok, amelyek a teljes balti útvonalon közlekednek, 2025-ben indulnak el, azonban most inkább a 2030-as megnyitást célozzák. A projekt súlyos késedelmének egyik fő oka pénzügyi.

A terveknél négyszer többe kerülne?

A projekt becsült költségei ugyanis megnégyszereződtek, a kezdeti 6 milliárdról 24 milliárd euróra. Az Európai Bizottság ezeket a költségeket túlzottnak tartja. A balti államok auditorai is az aggodalmukat fejezték ki. A három ország által végzett közös ellenőrzés becslése szerint körülbelül 11 milliárd euró hiányzik a projekt befejezéséhez.

Az Európai Unió a Rail Baltica projekt költségeinek akár 85 százalékát is fedezi az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül, amely a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra fejlesztését támogatja. A fennmaradó finanszírozást Litvánia, Lettország és Észtország biztosítja.

Egyelőre egy egyszerűsített „gazdaságos útvonalat” hoznak létre – a kétvágányú helyett többnyire egyvágányút. Csökkentik a zajvédő falak számát, és a pályát az eredetileg tervezettnél valamivel alacsonyabban fektetik le. Továbbá a mellékvonalak kezdetben megtartják a meglévő széles nyomtávot. Ez a megoldás többmilliárd eurót takarít meg.

Nagy sebesség a NATO-nak

A Rail Baltica projekt Európa egyik legmodernebb nagysebességű vonalát építi. A beruházás befejezése után a nagysebességű vonat három óra 38 perc alatt képes lesz megtenni a Tallinn és Vilnius közötti 660 kilométeres útvonalat, ami jelentős menetidő-csökkenést jelent a jelenlegi, autóval vagy busszal akár kilencórás menetidőhöz képest.

Az észak-déli tengely mentén haladó Rail Baltica a tervezett további vasúti összeköttetéseknek köszönhetően kapcsolatot létesít majd a balti államok és Varsó között, és hosszabb távon Berlinnel is – ami Észtország, Lettország és Litvánia kormányainak egyik prioritása.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt az új, a NATO-szabványoknak megfelelő vonal katonai célú felhasználása azonban egyre fontosabbá válik.

Ám a projekt elsődleges célja egyelőre a balti városok és az Európai Unió egységes piaca közötti kapcsolatok javítása – gyors utazás a turisták és a vállalkozások számára, valamint hatékony áruszállítás.

Szimbolikus változás is

Litvániában, Lettországban és Észtországban a vasúti sínek továbbra is a régi orosz nyomtávolságot használják, amely szélesebb, mint az Európában használtak. Az új Rail Baltica vonalat természetesen európai szabványok szerint építik meg. Ennek a változásnak geopolitikai indokai is vannak – orosz agresszió esetén a Rail Baltica célja, hogy lehetővé tegye a csapatok és a nehézfegyverek gyors szállítását nyugatról keletre. A Rail Baltica projekt a balti államok szimbolikus visszatérését jelenti Európához.

„A második világháborúig a balti államokat szabványos 1435 mm-es nyomtávolságú vasút kötötte össze Európával. A 20. század közepe óta azonban a vonatok az orosz 1520 mm-es nyomtávolságon közlekednek, elsősorban a kelet-nyugati tengely mentén. Ma is a legtöbb áru a FÁK-országokból érkezik, és az 1520 mm-es infrastruktúrán halad. Ez technikai és logisztikai akadályok miatt akadályozza az EU vasúti hálózatával való integrációt Lengyelországon keresztül. A Rail Baltica, amely két fő uniós közlekedési folyosó része, Észtországot, Lettországot és Litvániát fogja összekötni a szabványos nyomtávolságú európai hálózattal – áthidalva a szakadékot, és teljes mértékben integrálva a régiót az EU vasúti rendszerébe” – írja a projekt honlapja.