Sok hűhó semmiért? Így alakulhat a béketárgyalás a héten

„A delegációnk elindult hazafelé Genfből. Ma estére várom tőlük a jelentést, ez alapján döntünk a következő lépésről” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalán hétfőn. 

A genfi béketárgyalás brit, francia és német résztvevői egy alternatív béketervet állítottak össze a 28 pontos amerikai tervezettel szemben. Az európai béketerv fenntartaná Ukrajna lehetőségét a NATO-csatlakozásra, ha ezt a tagállamok konszenzussal támogatják – hozzáteszik, ez egyelőre nem alakult ki. A NATO beleegyezne, hogy nem állomásoztat katonákat Ukrajnában állandó jelleggel, de az 5-ös cikkely vonatkozna az országra: ha Ukrajnát megtámadják, akkor arra minden tagállamnak reagálnia kell. Az ukrán hadsereg létszámát 800 ezerre kellene csökkenteni (az amerikaiak által várt 600 ezer helyett), az oroszok által elfoglalt területekről pedig csak diplomáciai úton egyezhetnének meg. Míg az amerikai terv szerint Ukrajnában a békét követő 100 napon belül választásokat kellene tartani, az európai terv csak annyit köt ki, hogy amint lehetséges, ki kell írni a választások időpontját.

Merz: ezen a héten nem várható áttörés

Zelenszkij azonban hiába nyilatkozott optimistán, továbbra is tartja magát az oroszok által elfoglalt területekhez. „A fő probléma a béketervvel, hogy ukrán területeket kellene Oroszországnak adni. [Vlagyimir] Putyin jogi elismerést akar annak, amit ellopott. A határainkat nem lehet erővel megváltoztatni” – mondta stockholmi látogatása során hétfőn. Ráadásul a teljes Donbasz régió átadásával Ukrajna még sebezhetőbbé válna egy esetleges megismételt orosz támadás esetén. A pontos határokról Zelenszkij személyesen tárgyalhat Donald Trumppal ezen a héten az Egyesült Államokban, a két fél azonban még nem tűzött ki időpontot.

Egy ukrán parlamenti képviselő, Kira Rudik arról beszélt a CNN-nek: ha Ukrajna feladná területeit, az ellentmondana az ország alkotmányának. Ebben az esetben nem csak a parlamentnek kellene döntenie a határok változtatásáról, hanem népszavazást is ki kellene írni. A népszavazáshoz viszont tűzszünet, és a hadiállapot megszüntetése szükséges.

Az ukrán parlament házelnöke, Ruszlan Sztefancsuk szintén a svéd országgyűlés vendége volt, és az elnöknél is magabiztosabban fogalmazott. „Ukrajna nem fogja elfogadni az oroszok által elfoglalt területek jogi elismerését, a hadsereg létszámának korlátozását, és arra vonatkozó megkötéseket, hogy milyen szövetséghez csatlakozhat. Sőt, a béketervnek tartalmaznia kell, hogy Ukrajna az EU és a NATO tagja kíván lenni” – mondta.

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas a CNN-nek arról beszélt: tudni szeretné, Oroszország milyen áldozatokat hoz a béke érdekében. „Az amerikai 28 pont egyike sem követel lemondást Oroszország részéről. Mik a követelmények? Ha Ukrajnát, az ukrán hadsereg létszámát korlátozzuk, akkor Oroszország megkapja, amit akar” – tette hozzá. 

Az ukrán hadsereg létszámának csökkentését Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel kormányfő, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is problémásnak tartja. Von der Leyen hozzátette: kizárólag Ukrajna, mint szuverén ország dönthet arról, mekkora hadsereget tart fenn, az pedig az európai alapértékekhez tartozik, hogy Ukrajna területét és szuverenitását tiszteletben kell tartani. Merz arról beszélt, hogy ezen a héten nem vár áttörést a béketárgyalások folyamatában, és az Európai Bizottság szóvivője, Paula Pinho szerint is sok munka van még hátra a feltételek véglegesítéséig.

Moszkva nem fogadja el az európai béketervet

„Hiszem, ha látom, de itt valami jó fog történni” – írta Donald Trump közösségi oldalán. Trump az európaiaknál is bizakodóbb, pedig a Washington Postnak nyilatkozó források szerint az elnöknek nem sok köze volt az eredeti terv összeállításához. Az Ukrajnával és az európai országokkal történő megállapodás még messze van, de ez csak az első lépés: a béketervet el kell fogadtatni Moszkvával is, ami nem lesz könnyű diplomáciai feladat.

Az orosz Moszkovszkij Komszomolec lap hétfőn arról írt, hogy az amerikai terv „javított” változata teljesen elfogadhatatlan Oroszország számára. A Kreml helyi idő szerint hétfőn este reagált az európai béketervre: Jurij Usakov elnöki tanácsadó szerint az egyáltalán nem építő jellegű, és nem elfogadható. Az orosz elnök délután telefonon tárgyalt Recep Tayyip Erdoğan török államfővel: továbbra is csak annyit mondott, hogy az amerikai béketerv jó alapja lehet a végső megállapodásnak, Erdoğan pedig ismét felajánlotta Isztambult a béketárgyalás helyszínének. 

Az amerikai terv alapján Ukrajnának a teljes luhanszki és donyecki területet, a Krím-félszigetet, valamint a zaporizzsjai és herszoni terület elfoglalt részeit át kellene adnia Oroszországnak. A hadserege létszámának csökkentése mellett a fegyvereik jelentős részéről is le kellene mondaniuk. Az Egyesült Államok ezt egy olyan keretmegállapodással igyekszik ellensúlyozni, ami hasonló a NATO 5-ös cikkelyéhez: egy ismételt orosz támadás esetén az amerikai elnök katonai, hírszerzési és logisztikai segítséget nyújthatna Ukrajnának, a többi NATO-tagállammal összehangoltan. Ez a megállapodás első körben tíz évre szólna, de meghosszabbítható.