Az Orbán-kormány úgynevezett békepárti politikája az ukrajnai háború ügyében szépen hangzik, de irreális, mivel jelenleg nincsenek meg a megegyezés feltételei, jelentette ki Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, katonai hírszerző, a hadtudományok doktora a Klasszis Média műsorában. A kormány szavakban szembemegy az uniós Ukrajna-politikával, de a NATO és az EU döntéseit megszavazza. Kis-Benedek József szerint legkorábban jövőre lehetséges megállapodás, amit mindegyik fél győzelemként adhat el otthon – a Nyugat nem engedheti győzni Oroszországot, de nem is alázhatja meg.  

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője kétórás négyszemközti megbeszélést is tartott.

Egy amerikai republikánus kongresszusi képviselő arra figyelmeztet, hogy a Microsoft és az emirátusi G42 cég üzlete mesterséges intelligencia technológiát szivárogtathat ki harmadik országnak, akár Kínának is.

A washingtoni USA-EU csúcstalálkozón a geopolitika elsőbbséget kapott a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok rendezésével szemben. De mivel 2024-ben mind az EU-ban, mind az USA-ban választások lesznek, továbbra is fontos a kapcsolatok stabilizálása és a tartós feszültségek enyhítése az esetleges vezetőváltások előtt. Káncz Csaba jegyzete

Bár a NATO összetartott, Oroszország túlélte a szankciókat, és képes a vártnál jóval hosszabb ideig folytatni az ukrajnai háborút. Kína politikai és diplomáciai befolyása eközben az Új Selyemút kezdeményezésen keresztül gyorsan bővül minden kontinensen. Káncz Csaba jegyzete.

A NATO nem akar háborúzni Oroszországgal, feltehetően ezért sem kínál fel közeli vagy konkrét időpontot Ukrajnának a csatlakozásra, viszont a tagsággal csaknem egyenértékű védelmi garanciákat adhat neki. Ukrajna érthetően minél nagyobb biztonságot szeretne, ugyanakkor Oroszországnak is lehetnek jogos biztonsági igényei. Nagyító alatt ezúttal az ukrán NATO-álmok, pro és kontra.

A kínai külügyminisztérium vasárnap tiltakozott Washingtonnál, amiért az amerikai haderő megsemmisítette az Egyesült Államok légterében a hét közepén felfedezett kínai léggömböt.

Egy második kínai léggömböt észleltek pénteken, ezúttal Latin-Amerika felett - közölte az amerikai védelmi minisztérium.

Észre sem vettük, és már egy új hidegháborúban vagyunk – méghozzá évek óta, és Kínával – mondták el geopolitikai szakértők az Aegon Alapkezelő konferenciáján. Ennek egyfajta leágazása az orosz-ukrán háború – Oroszország mellékszereplő. Kína doktrínái alapján rendszerint hajlandó hátát összevetve együtt harcolni más államokkal a közös ellenség ellen – ami főleg a Nyugat.

A The Times értesülései szerint az Egyesült Királyságban csak 10 ember tudott a titkos tárgyalásokról, amelyek március óta tartottak. Górcső alá vesszük az egyezmény amerikai és európai geopolitikai kihatásait. Káncz Csaba jegyzete

Irán véres „rendrakása” rámutat arra, hogy milyen szinten csúszott ki Washington kezéből az irányítás Irakban. Izrael eközben azt követeli, hogy Libanon az amerikai katonai segély átutalása előtt zárassa be a Hezbollah precíziós rakétagyárait. Káncz Csaba jegyzete.

Egy amerikai levél hangneme sokkolta Ankarát, mert az még fenyegetőbb volt, mint amikor 1964 tavaszán Lyndon Johnson elnök éles szavakkal óvta a török vezetést egy ciprusi katonai beavatkozástól. Helyi megfigyelők szerint az egy hét múlva kezdődő G20 csúcstalálkozó az utolsó esély, hogy Washington és Ankara elkerülje a kétoldalú kapcsolatok teljeskörű válságát. Káncz Csaba jegyzete.

Moszkva mellett az amerikai konzervatív sajtó is rendkívül kritikusan áll hozzá Trump és a Pentagon lengyel lépéseihez. A német politikai vezetés egy részének öt év után már elege van az orosz szankciókból és egy csendes közeledés indult el Berlin és Moszkva között. Káncz Csaba jegyzete.

A globális geopolitikai hőmérséklet emelkedésének tudható be, hogy heteken belül három kormányt is megrendítettek kompromittáló videók és telefonbeszélgetések. Az osztrák blamázs után most a jelek szerint Putyin aknázza alá az új brazil elnököt, aki megnyitotta az Alcantara műhold-kilövő állomást az amerikai hadsereg előtt. Káncz Csaba jegyzete.

Egy évtized után úgy tűnik, hogy az EU keleti partnerségében részt vevő államok inkább a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével jutottak előrébb, és maga a partnerség nem sokat hozott a konyhára. A tegnapi konferencia térségbeli előadói főként a Moszkvából kiinduló hibrid háború információs aspektusát tárták a hallgatóság elé. Káncz Csaba jegyzete.

A második világháború utáni nemzetközi felépítmény megrendülésével párhuzamosan mára a világ három legnagyobb demokráciáját – USA, India, Brazília – etnonacionalista, tekintélyelvű vezetők irányítják. Az értékpapírpiacok megingása és a kiéleződő amerikai-kínai feszültségek az aranyat a jövő év sztárbefektetésévé tehetik.

Macron a történelem átpolitizálásával már a jövő májusi EP választásokra gyúr és azt egy népszavazássá akarja redukálni közte és a Marine Le Pen által vezetett eurószkeptikusok között. A francia elnökre igen nagy teher hárul, mivel Merkel lelép a színről, de még nem teljesen reménytelen, hogy keresztül tudja vinni az unióban az általa előirányzott nagyszabású változásokat. Káncz Csaba jegyzete.

A Kaszpi-tenger alatt 48 milliárd hordó kőolaj és 8,2 ezermilliárd köbméter földgáz található, tehát a határok meghúzása nem tét nélküli Európa számára sem. A türkmének tervezett „Transzkaszpi Vezetéke” (TCP) komoly ellenérzéseket vált ki Moszkvában és Teheránban, hiszen az növelné a versenyt az európai piacokon.

Washington célzott szankciókkal és üzenetekkel destabilizálja Eurázsia kulcsállamainak pénzügyi rendszerét. Ebben a pattanásig feszült helyzetben elfogyott az amerikai türelem a magyar miniszterelnök kettős geopolitikai játszmája irányába.

Nemcsak pénzügyi giga-buborékok miatt ajánlott a maximális óvatosság, hanem a térségünket is érintő geogazdasági és geopolitikai fejlemények miatt. A kereskedelmi és katonai konfliktusok kéz-a-kézben járnak, aki ezt nem látja, az semmit sem tanult a történelemből. Pompeo és Bolton nemcsak az iráni atomalku felrúgása mellett állnak, hanem egyenesen rezsimváltást akarnak látni Teheránban.

Jövőre derülhet ki, hogy a nagy jegybankok már ellőtték puskaporukat és elvesztették az ellenőrzést a pénzügyi folyamatok felett. Az elmúlt tíz évben 220 százalékkal erősödött meg a jobboldali populista pártok politikai képviselete Európában. A globalizáció jelenlegi megrendülésével párhuzamosan Moszkvában, Ankarában és Budapesten brutális erővel térnek vissza a történelem démonai és kísértetiesen hasonló politikai dinamikát figyelhetünk meg.

A Brexit népszavazás, Trump győzelme és a nacionalista erők európai felemelkedése óta az Unió gyakorlatilag egy béna kacsa és kérdések hosszú sorában lett reménytelenül megosztott. Merkel és Hollande attól tart, hogy Trump átnyúl a fejük felett és kiegyezik Putyinnal. Mindez Berlin és Párizs félelmei szerint akár az EU, sőt a NATO széteséséhez is vezethet.

Orosz és kínai megítélés szerint a biztonságpolitikai tengelyük érintetlen marad, a várható Trump-Putyin közeledés ellenére is. Kína mellett Irán bizonyulhat még olyan országnak, amely körül jó eséllyel kiújulhatnak az ellentétek a Kreml és a Fehér Ház között. Ha élesbe fordul a helyzet, Putyin geopolitikai defenzívába szoríthatja Trumpot és fanatikus csapatát.

Már csak öt nap van hátra az amerikai elnökválasztásig, ezzel együtt a feszültség is nő a világban. De kivel rúghatják össze a port a mostani jelöltek?

Peking határozott tiltakozását és nagyfokú elégedetlenségét fejezi ki, amiért az Egyesült Államok haditengerészete megközelítette "a kínai Nansa-szigetek Csubi zátonyát a Dél-kínai-tengeren". Persze azok a szigetek csak szerintük tartoznak Kínához.

Európai szemszögből mind a tárgyalóasztal mellett, mind a szíriai katonai hadszíntéren kedvező fejleményekről érkeztek beszámolók a hétvégén. Az orosz beavatkozás a jelek szerint egy Moszkva és Washington közötti háttérmegállapodást követően indult el. De mi az orosz geostratégia célja?