|
| Donald Trump amerikai elnök (j) és Andrzej Duda lengyel elnök helyet foglalnak, mielőtt egyezményt írnak alá F-35 típusú harci repülőgépek Lengyelország részére történő megvásárlásáról a washingtoni Fehér Házban 2019. június 12-én. MTI/EPA/Shawn Thew |
Varsó a tavalyi évben 11,6 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra, 8,9 százalékkal többet, mint a megelőző évben és közel 50 százalékkal többet, mint 2009-ben. 2017-től mintegy négy és fél ezer amerikai katona állomásozik Lengyelországban úgynevezett állandó rotációs jelleggel, féléves ciklusokban váltva egymást. De az orosz agressziótól tartó Varsó azonban nem elégszik meg ezzel.
Drónok és F-35-ösök is mennek
Varsó biztonságpolitikai lépéseit mélyen kódolt történelmi traumák mozgatják és a grúz, valamint az ukrán események után a lengyeleknek elpárolgott a maradék hitük is abban, hogy Európa valaha is megvédené őket egy orosz beavatkozás esetén. Andrzej Duda elnök egy éven belül másodszor látogatta meg szerdán a Fehér Házat, ahol megegyezés született arról, hogy ezer fővel növelnék az amerikai katonai jelenlétet és egy század MQ-9 Reaper drón is átdobásra kerülne. Az alakulatok egy része – a parancsnoki egységek, a hírszerzés, a felszerelésről és a lőszerről gondoskodó egységek, valamint a légierő – állandó jelleggel állomásozna Lengyelországban.
Trump ragyogó arccal jelentette be azt is, hogy a lengyelek 32 darab ötödik generációs F-35-ös vadászgépet vásárolnak – ez pont jól jön Washingtonnak, hiszen a törökök orosz légelhárító rakétákat vesznek, ezért a Fehér Ház leállította 100 darab F-35-ös eladását Ankarának. Ezeken a hasábokon korábban már írtunk a sok sebből vérző, de aranyárban mért F-35-ösről, amely projektről John McCain szenátornak is lesújtó véleménye volt.
Oroszország korábban figyelmeztetett, hogy amennyiben amerikai katonai támaszpont létesül, Lengyelország elsődleges célponttá válik egy konfliktus kitörése esetén. Figyelemreméltó, hogy az amerikai konzervatív sajtó is rendkívül kritikusan áll hozzá Trump és a Pentagon lengyel lépéseihez. A The American Conservative szerint a mostani amerikai elköteleződés hasonlít Montenegró és a Balti országok NATO-tagságához: nehéz megvédeni őket hatékonyan, legalábbis nukleáris háború kirobbantása nélkül. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a három balti ország közül kettő jelentős orosz kisebbséggel rendelkezik, akiknek a jogait már hosszabb ideje, szisztematikusan sértik meg a balti kormányok.
Berlin és Moszkva közeledése
A lengyelek további 8 milliárd dollár értékben kötelezettséget vállaltak amerikai LNG vásárlására. Trump ennek kapcsán újonnan bírálta Berlint az Északi Áramlat 2 német-orosz vezeték kapcsán, belengetve jövőbeni szankciókat. Egyelőre végleges döntés nincs, vélhetően azért, mert ezzel szintet lépne az amerikai politika, hiszen direkt módon nyugat-európai - akár állami résztulajdonú - vállalatokat mostanáig még nem büntettek. Az érintettek az OMV, a Shell, az Uniper, az ENGIE és a Wintershall/BASF.
A Fehér Ház talán tényleg jobban teszi, ha nem feszíti túl a húrt Berlinnel kapcsolatban, ahol a politikai vezetésnek öt év után már elege van az orosz szankciókból és egy csendes közeledés indult el Berlin és Moszkva között. A konzervatív vezetésű kelet-német tartományok a szankció-ellenességükből már nem is csinálnak titkot és ennek a hétvégén Szászország miniszterelnöke hangot is adott, miután találkozott Putyin elnökkel. Kelet-német politikai és üzleti körökben erősödik a meggyőződés, hogy a szankciók nélkül Moszkva nem kényszerült volna ilyen szoros szövetségre lépni Kínával.
Légicsapásokat intéztek a dél-amerikai ország északi részén lévő Carchi tartomány illegális bányakitermeléséről hírhedt körzete ellen. 
