Az információ lett mára a geopolitika első számú erőforrása. Az információs technológiák ennek ágyaztak meg az elmúlt évtizedekben azzal, hogy forradalmasították a politikai döntéshozatal környezetét. Nem véletlen, hogy a hatályos orosz katonai doktrína szerint az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű.
Csapásokat adunk és csapásokat kapunk
A politikai és katonai vezetőkkel kapcsolatos információk már a történelem kezdetei óta a kémek és szabotőrök érdeklődésének homlokterében van. Az viszont már a globális geopolitikai hőmérséklet jelenlegi emelkedésének tudható be, hogy heteken belül három országban is kormányokat rendített meg kompomittáló videók és telefonbeszélgetések – bizonyára ellenérdekelt titkosszolgálatok általi – kiszivárogtatása.
Ausztriában Putyin és Orbán európai tervei kaptak súlyos csapást három hete az osztrák alkancellár levadászásával. Most hétvégén pedig olyan rejtett kamerás videó látott napvilágot Moldovában, amelynek államelnöke, Igor Dodon nyíltan beismeri, hogy a volt pártját – a Szocialista Pártot, amelynek korábban az elnöke volt -, még idén is az oroszok finanszírozták, havonta hétszázezer és egymillió dollár közötti összeggel. Moldova természetesen nem olyan ország, ahol egy videó után csak úgy lemond az elnök, ezért most az ügyészség vizsgálatot indított a körülmények kivizsgálására.
A Lula-akta
Szintén vasárnap aztán Latin-Amerika legnagyobb országát rázták meg titokzatos kiszivárogtatások. A korábbi baloldali brazil elnök, Lula da Silva korrupciós ügyében eljáró bíró, Sergio Moro – aki jelenleg az ország igazságügy minisztere – ugyanis folyamatosan egyeztetett Deltan Dallagnol ügyésszel a több mint két évig tartó "Kocsimosó-művelet" során – szellőztette meg a "The Intercept".
Az oknyomozó portál a két férfi telefonbeszélgetéseiből is idéz. Ezekből kiderül: az ügyben egyeztettek, hogy a politikust elítéljék, így - legnépszerűbb jelöltként - ne indulhasson a 2018-as elnökválasztáson, amit aztán a fehér nacionalista Jair Bolsonaro nyert meg. A dokumentumokból világossá válik az is, hogy az ügyészségnek komoly kételyei voltak a bizonyítékokat illetően. A Brazil Ügyvédi Kamara most az igazságügy miniszter és számos ügyész azonnali felfüggesztését követeli.
Venezuela szomszédságában
Az ügynek geopolitikai vetülete is van, ugyanis a Wikileaks már 2015-ben jelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) Brazíliában szisztematikusan lehallgatta a brazil elnököt és más magas rangú kormánytagokat. Az NSA összesen 29 telefonszámot hallgatott le, amelyeket az elnök, számos miniszter és nagykövet használt.
Az orosz állami Sputniknews a mostani botrány kirobbanása előtt egy nappal (június 8.) leadott egy interjút, amely szerint nagyon is valószínű, hogy Washington szivárogtatta ki pár éve a titkosszolgálati anyagokat a baloldali kormányról, hogy megbuktassa azt – és hatalomra segítse Trump új regionális szövetségesét, Jair Bolsonarot. Mivel a ’The Intercept’ eddigi öt éves fennállása során kizárólag nyugati titkosszolgálatokról szivárogtatott ki felettébb kínos részleteket, így feltételezhető, hogy titkos anyagait Moszkva szállítja számára és most Putyin aknázza alá a Washington-barát új brazil elnököt. Azt a Jair Bolsonarot, aki tavasszal megnyitotta a brazíliai Alcantara műhold-kilövő állomást az amerikai hadsereg előtt. A korábbi baloldali brazil kormány az ország szuverenitásának védelmét hangsúlyozva még ellene volt a megállapodásnak.
Két, a Venezuelai-öböl felett köröző amerikai vadászgépet észleltek kedden, miközben tovább nő a feszültség a két ország között.
