|
| Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár bejelenti lemondását. (Fotó: MTI/EPA/Florian Wieser) |
Heinz-Christian Strache, a fogtechnikusból lett populista alkancellár a hétvégén felrobbantotta az osztrák kormánykoalíciót. Az egyértelműen profi titkosszolgálati csapdában feltárult mérhetetlen naivitása, korrupciós hajlandósága és a sajtószabadság iránti antidemokratikus felfogása. Strache súlyos helyzetbe kormányozta saját országát is, hiszen pártja, az FPÖ, ellenőrizte az elmúlt másfél évben Herbert Kickl belügyminiszteren és Mario Kunasek védelmi miniszteren keresztül mindhárom osztrák titkosszolgálatot. Érdemes megjegyezni, hogy az FPÖ-t 1956-ban alapította Anton Reinthaller, egy korábbi SS tiszt.
Bécs és Budapest, mint orosz kémközpontok
A ’Berni Klub’-ban - amely informálisan összefogja az európai titkosszolgálatokat -, Ausztriát az utóbbi időszakban már így is leprásként kezelték. Egy tavaly júliusi európai titkos körözést egy orosz ügynök után azzal a megjegyzéssel látták el: „Kivétel Ausztria”. És itt már meg is érkeztünk hazánkhoz, ahol az orosz ügynököknek szintén kivételezett státusza van. Amint azt egy oknyomozó cikkben a Wall Street Journal tavaly augusztusban feltárta, „az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez. Az amerikai és európai illetékesek hiába tiltakoznak a kormánynál, amely szerintük közelebb áll az orosz elnökhöz, mint hozzájuk.”
A Fidesz és az FPÖ között az elmúlt időszakban páratlanul szoros kapcsolat alakult ki. Tavaly márciusban egyetlen hónap alatt négy FPÖ-miniszter látogatta meg Budapestet. A bécsi magyar nagykövetség Szent István Báljára tavaly kizárólag FPÖ politikusokat hívtak meg, beleértve Johann Gudenust, aki főszerepet játszott Strache videós botrányában. Az idén februári bécsi Operabálban pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ott feszített Strache díszpáholyában.
Az FPÖ-vezér a párt szilveszteri találkozóján kijelentette: „hogyha abszolút többségünk lenne, akkor úgy csinálnánk a dolgokat, ahogyan Orbán.” Az ibiziai videóban is leszögezte, hogy „olyan médiaviszonyokat akarunk, mint Orbán”. Ennek kapcsán ismét előkerült Heinrich Pecina neve, aki korábban az orosz állami Gazprom lobbistájaként működött. Ő egy „befektető, aki minden magyar médiát felvásárolt Orbánnak az utóbbi 15 évben és előkészítette neki őket” – hangoztatta Strache, aki ezzel elismerte, hogy Pecina a magyar kormányfő megbízásának tett eleget, de lehetséges, hogy orosz pénzből. Emlékezetes, hogy Orbán Simicskának a 2014-es választás utáni napokban azzal dicsekedett, hogy a Roszatom finanszírozza majd a médiavásárlásait.
A balkáni információs hadműveletek
Idén februárban az az értesülés jött ki a horvát sajtóban, miszerint Habony Árpád köre szándéknyilatkozatot tett egy zágrábi televízió többségének a megszerzésére. Azt már az egyik hazai ellenzéki párt külügyi vezetője írta meg tavaly májusban, miszerint „Nyugati diplomáciai körökben gyakori téma, hogy a pénzforrások mögött, amelyek révén Orbán oligarchái Macedóniában, Szlovéniában s egyebütt szélsőjobbos médiavilágot teremtenek, bizony Moszkva áll”.
Mindeközben az FPÖ számos szálon kapcsolódik a Boszniát feloszlatni kívánó Milorad Dodik bosnyák szerb vezetőhöz, aki évente rendszeresen találkozik Putyinnal. Strache már 2017-ben az orosz érdekeket visszhangozva szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne tartsák erőszakkal életben a bosnyák államalakulatot – amelynek felbomlása természetesen egy újabb balkáni háborúhoz vezetne. Strache és Dodik utoljára pontosan egy hete találkoztak Bécsben.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el. További cikkünk a témában: Az év kémsztorija: kik és miért buktatták meg az osztrák kormányt?)
Bonyolult európai politikai játszma zajlik Várhelyi Olivér jelölése körül, amelyben a spanyolországi árvizek is szerepet kapnak, de a Tisza Párt is. 
