Bejelentette az osztrák kormánykoalíció felbontását és mielőbbi új választások kiírását javasolta szombat esti nyilatkozatában Sebastian Kurz osztrák kancellár, miután korrupciós botrány miatt lemondott alkancellári és pártelnöki tisztségéről Heinz-Christian Strache, a koalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője.
 |
| Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és kancellárjelöltje egy szavazóhelyiség előtt az előrehozott parlamenti választásokon Bécsben 2017. október 15-én. (MTI/EPA/Christian Bruna) |
"Betelt a pohár" - fogalmazott az Osztrák Néppártot (ÖVP) vezető Kurz, hozzátéve, az FPÖ-vel folytatott megbeszélései alapján nem érzi úgy, hogy a szabadságpárt hajlandó lenne az alapvető változásra, márpedig ez "több mint szükséges volna". Az FPÖ árt a kormány reformterveinek, és árt az ország tekintélyének is - mondta a kancellár.
Az FPÖ elnöke körüli botrány péntek este robbant ki, miután a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung című német lapok közzétettek egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint a szabadságpárti politikus két éve a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló nőnek. A találkozón jelen volt Johann Gudenus, az FPÖ frakcióvezetője is. Sebastian Kurz leszögezte: tovább akar dolgozni Ausztriáért, és ezt a lakosság többségének támogatásával szeretné tenni, de ehhez jelenleg hiányoznak a partnerek. "Úgy gondolom, most ez senkivel nem lehetséges" - mondta.
Kurz a nap folyamán többször is elhalasztotta nyilatkozatát az üggyel kapcsolatban. A kancellári hivatalban tartott válságtanácskozás alatt több ezren tüntettek az épület előtt a koalíció felmondását, illetve a kancellár lemondását és új választások kiírását követelve.
Alexander Van der Bellen osztrák államfő azt mondta szombat este: előrehozott választásra van szükség Ausztriában, mert ez az egyetlen módja annak, hogy helyreállítsák az emberek közintézményekbe vetett bizalmát. Hozzátette: megvitatta a kérdést Kurz kancellárral, és vasárnap fogják megbeszélni a következő lépéseket.
Van der Bellen nyilatkozatában megjegyezte azt is, az FPÖ vezetőjének távozása csak az első lépés, mert most "világos, kíméletlen és teljes tisztázásra" van szükség. Az államfő egyúttal méltatta azt a központi szerepet, amelyet az újságírók játszottak ebben az ügyben. A sajtó jól teljesítette a feladatát - mondta.
Az APA osztrák hírügynökség szerint az előrehozott választást legkorábban augusztus közepére írhatják ki, de ez a nyári vakációk miatt nem valószínű, reálisan szeptember-október környékére várható az új választás időpontja.
Az Ibizán készült videofelvétellel, illetve a történtekkel kapcsolatban Heinz-Christian Strache a sajtónak úgy fogalmazott: "butaság, felelőtlenség és hiba volt". Elismerte, hogy túlzott mértékű alkohol befolyása alatt állt, és az általa tett kijelentések ennek következtében "józanul tekintve katasztrofálisak és kifejezetten kínosak voltak". Értékelése szerint úgy viselkedett, mint egy tinédzser.
A politikus ugyanakkor egy olyan titkosszolgálati akció áldozataként tüntette fel magát, amelyet szándékosan az európai parlamenti választásokra időzítettek, hogy "felrobbantsák" az osztrák kormánykoalíciót. A nyilvánosságra került videofelvételről pedig azt mondta, hogy abban a károkozás szándékával tudatosan kiválasztott részeket manipulatív módon vágtak össze. Egyúttal kijelentette, hogy nem követett el semmilyen jogsértést, és minden jogi lépést megtesz az ügy tisztázása érdekében. Strache bejelentését követően lemondott tisztségéről az FPÖ parlamenti frakcióvezetője, Johann Gudenus is, akinek közreműködésével jött létre az ibizai találkozó, és aki a tolmács szerepét töltötte be.
Címlapon
Megéri Pakson dolgozni: csaknem 22 százalékkal nőttek tavaly a fizetések
Egyelőre nem az oroszoktól vásárolja a legtöbb szolgáltatást az új atomerőművi blokkokat építő cég. Lapunk számításai szerint 2018-ban átlagosan 21,7 százalékkal emelkedett a járulékoktól megtisztított bérköltség az új paksi blokkokat előkészítő állami vállalatnál, a Paks II. Zrt.-nél. Ami azt jelentette, hogy egy dolgozó bérköltsége átlagosan havi 1 238 313 forint volt az előző évben, míg egy évvel korábban 1 017 068 forintot számfejtettek az alkalmazottaknak.
- Nem várt probléma: július 1-jén senki sem tud babaváró hitelt igényelni?
- Keserű likőröket teszteltek: ki nem találnád, melyik lett a legjobb
- Panamai helyett mikor lesz magyar dinnye a boltokban? Megnéztük, milyen lesz az idei szezon
- Globális figyelmeztetést adtak ki a svédek – túlélni a klímaváltozást
- A nap képe: szakadó esőben érkezett a világ legfontosabb találkájára az egyik résztvevő
- A jövő évtől nem lesz adósságuk a kórházaknak
- Sok múlik most Trumpon
- Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
- A benzin és a dízel is tovább drágul
További cikkek
-
Kína a Huawei-szankciók azonnali eltörlésére szólította fel az USA-t
Kicsit feldobta a hangulatot a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője a közelgő Trump-Hszi csúcs előtt. Tovább
-
A jövő évtől nem lesz adósságuk a kórházaknak
Idén nyáron viszont még nem fizetik ki az intézmények mostanra 40 milliárdosra hízott kifizetetlen számláit. Tovább
-
A nap képe: szakadó esőben érkezett a világ legfontosabb találkájára az egyik résztvevő
A világ vezetői Oszakában gyűlnek össze a hétvégére, a kétoldalú tárgyalások közül a legnagyobb figyelem a kínai-amerikai találkozóra irányul. Hszi Csin-ping már a helyszínen van Tovább
-
Az Európai Bíróság szerint rendben van a reklámadó
A bíróság kimondta: nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat. Tovább
-
Tűzszünet az USA-Kína kereskedelmi háborúban
Donald Trump és Hszi Csin-ping szombati, oszakai találkozója kedvéért enyhítenek a gazdasági feszültségen, hogy a két fél folytathassa a tárgyalásokat. Tovább
-
Mélyponton a munkanélküliség, magasban a foglalkoztatottság
Mondja a KSH statisztikája. Tovább
-
Globális figyelmeztetést adtak ki a svédek – túlélni a klímaváltozást
A friss jelentések Stockholmból és Münchenből rámutatnak a klímaváltozás társadalmi- és politikai instabilitást előidéző hatására. Tovább
-
Mr. Soft Brexit: az ember, aki megállítaná Boris Johnsont
Az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke Boris Johnson vagy Jeremy Hunt lesz – a jelölteket bemutató sorozatunk második részében Hunttal foglalkozunk. A jelenlegi külügyminiszter Johnsonhoz hasonlóan tapasztalt politikus, ugyanakkor riválisánál enyhébb álláspontot képvisel Brexit-ügyben. Nem zárta ki például a távozás dátumának újbóli kitolását. Tovább
-
Pénteken találkozik Putyin és Trump
A két elnök különtalálkozót tart a G20-csúcson. Tovább
-
Peking már zsákolja az aranyat: Amerika többé nem menti meg a kínai kommunizmust
A Harvard Egyetem professzora szerint Trump már nem hisz abban, hogy bármifajta amerikai érdek fűződne a Kínai Kommunista Párt megmentéséhez. Tovább
-
Lerakódik a parti sziklákra a tengeri műanyag
Az így létrejövő kéreg fenyegetést jelent a sziklákon élő és táplálkozó organizmusokra. Tovább
-
Ezért erősödött a forint: mégis csinált egy kisebb szigorítást az MNB
Az új magyar lakossági állampapírért indult roham hatásainak kezelése közben egy kisebb szigorításnak tűnő intézkedést is megejtettek. Tovább
-
Fejenként havi 1500 forinton bukott el a magyar klímavállalás?
Az EU 2050-re szóló klímavállalását négy ország vétózta meg - néhány extrém magyarázat mellett leginkább azért, mert sokallják a költségeit az energiatermelés karbonsemlegessé tételének. Tovább
-
Továbbra sincs fordulat: kevesebb a gyerek, több a temetés
Nőtt a népesség természetes fogyása az év első négy hónapjában. Tovább
-
San Francisco betiltja az e-cigik árusítását
A piacvezető, és épp a városban székelő Juul szerint a tiltás visszatereli az embereket a sokkal károsabb, hagyományos dohányzás felé, és életre hívja az elektromos cigaretták feketepiacát is. Tovább
-
Mindenki füvezik, de jön föl a heroin is - itt az ENSZ friss drogjelentése
Mely szerint 271 millióan fogyasztottak drogot 2017-ben. Tovább
-
2049-re megduplázódhat az USA amúgy is világelső államadóssága
A GDP 78 százalékáról a 144 százalékára nőhet. Tovább
-
Megfúrnák az EU egyik legdemokratikusabb vívmányát
Az EU azért vezette be a csúcsjelölti rendszert 2014-ben, hogy demokratikusabbá tegye az Európai Bizottság vezetőjének megválasztási folyamatát. Ezt a rendszert rúgná fel most az Európai Tanács egy része. Tovább
-
Átírta a számokat az MNB, megerősödött a forint
A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Tovább
-
Maradt az alapkamat – a forint megmozdult
Most sem nyúltak az alapkamathoz, maradt 0,9 százalékon. A nem-konvencionális eszköztáron sem változtattak Matolcsyék. Tovább
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
