|
| ranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár. MTI Fotó: Illyés Tibor |
A 2008-as pénzügyi megrendülés óta meredeken emelkedő adósságok, a táguló jövedelemkülönbségek, a középosztály frusztrációja és az elitek hitelvesztése garanciát jelentenek arra, hogy 2019-ben is folytatódnak a (geo)politikai viharok a világban. Figyelmeztető jelzés, hogy a második világháború utáni nemzetközi felépítmény megrendülésével párhuzamosan mára a világ három legnagyobb demokráciáját – USA, India, Brazília – etnonacionalista, tekintélyelvű vezetők irányítják. A nemzeti szuverenitás előtérbe kerül, holott napjainkban három olyan komoly kihívás is van, amit kizárólag átfogó nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni: a nukleáris fegyverek kérdésköre, az ökológiai válság / klímaváltozás és a negyedik ipari forradalom.
Jövőre lesz a berlini fal leomlásának és a soproni Páneurópai pikniknek a 30 éves évfordulója, így még hangsúlyosabbá válik a kérdés: hova jutottunk egy bő emberöltő múltán? Nos, térségünkben Bulgáriában, Romániában és hazánkban az átmentett kommunista állambiztonsági hálózat visszavette a hatalmat és ezen országok mélyen gyökerező félfeudális hagyományaival összeolvadva maffiaszerűen működő államot és cseléd-társadalmat hoz létre. Oroszországban és Törökországban eközben a birodalmi nosztalgia mozgatja még belátható ideig a geopolitikai lépéseket. Putyin, Erdogan és Orbán is azt ígéri híveinek, hogy visszaállítja a megsértett nemzet egykori nagyságát, miközben központi kampány zajlik az ellenséges külső erők és a nemzetellenes belső felbujtók ellen.
Az amerikai fejreállás
A Nyugat emberemlékezet óta nem volt ennyire megosztott és vezetési válságtól sújtott. Fontos kiemelni, hogy az amerikai politikai felfordulást nem Trump idézte elő, ő csupán kirívó tünete annak. Márpedig ahogyan három évtizede Moszkva megrendülése kellett a szovjet érdekszféra széteséséhez, úgy most a washingtoni politikai fejreállás idézhet elő visszafordíthatatlan folyamatokat a nyugati világban.
Mattis védelmi miniszter lemondása pedig már előrevetíti, hogy az elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója jövőre is rendületlenül folytatja visszavonulását nemzetközi szerződésekből és elkötelezettségekből (America First). Sőt a szövetségeseknél még aktívan támogatják is a dezintegrációs folyamatokat, lásd Trump nyilvános kiállását a kemény Brexit és az eurószkeptikus politikai erők mellett.
Az elnök zárja le a frontokat Szíriában és Afganisztánban, miközben az amerikai háborús gépezetet ráfordítja Kínára, hogy kereskedelmi céljaira rákényszerítse. A Tajvani-szorosnál és a Dél-kínai-tenger térségében ezért jövőre is pattanásig feszültek maradnak a biztonságpolitikai viszonyok. A geopolitikai feszültségek a közel-keleti és ukrán proxi-háborúkból vámtarifa háborúkká mutálódnak.
Európai Unió
Kontinensünk politikai stabilitása és kohéziója 1930-as évek óta nem szembesült olyan szintű kihívásokkal, mint napjainkban. Az észak leválik a délről, a keletiek másodrendű állampolgárnak érzik magukat, a külső hatalmak pedig az „oszd meg és uralkodj” módszerét próbálják bevetni - ahol az orosz játszmában Orbán rendszeresen kollaborál Putyinnal. A dél-európai országoknak veszélyes fejlemény, hogy négy év után kifut az EKB mennyiségi könnyítési programja, éppen akkor, amikor inflációs nyomásnak vannak kitéve az érintett országok és lassul a világgazdaság növekedése.
A tradicionális pártok tekintélyvesztésével, valamint Macron és Merkel megrendülésével a liberális európai modell megkérdőjeleződött, a következő globális pénzügyi válság pedig akár beviheti a kegyelemdöfést. Orbán, Salvini és Le Pen már így is azt szeretné, hogy a jövő májusi EP választás vízválasztó legyen kontinensünkön és a politika irányítása visszakerüljön a nemzetállamokhoz. Orbán arra számít, hogy az eurószkeptikus erők vezéreként már jövőre kikerülhet a nemzetközi porondra.
Felfénylő arany
Azon Párizs és Berlin közötti informális megállapodás, miszerint Macron megreformálja a francia gazdaságot, a németek pedig bőkezűbbek lesznek az európai reformok betámogatásánál, elúszni látszik a Sárga Mellényesek miatt tett francia költségvetési engedmények miatt. Ráadásul egyes hírek szerint a Bundeswehr az elöregedett Tornado vadászgépeit amerikai F-35-ös gépekkel akarja lecserélni, nem pedig egy európai típussal. Ez pedig adott esetben rögtön a végét is jelentené a francia-német közös vadászgép-fejlesztési projektnek.
|
| Káncz Csaba |
Az amerikai jegybank jelenlegi vezetője (Powell) eközben leveszi a piacokat elődei (Greenspan, Bernanke, Yellen) nulla-kamatlábas ópium-adagolásáról, így kamatemelései a giga-buborékokra brutális megrázkódtatásokat jelentenek – nem véletlen, hogy 1931 óta nem volt akkora decemberi vérengzés az amerikai részvénypiacokon, mint idén. A világ jegybankjainak aranytartaléka jelenleg 33 757 tonnát tesz ki, amely a jelenlegi árakon 1 357 ezermilliárd dollárt ér – a globális papírpénz mennyisége eközben 90 ezermilliárd dollárt tesz ki, azaz 66-szor több. Az értékpapírpiacok megingása és a kiéleződő amerikai-kínai feszültségek az aranyat a jövő év sztárbefektetésévé tehetik.
Káncz Csaba jegyzete
