Egyre súlyosbodik a jogállamisági válság Magyarországon – derül ki az Európai Parlament legfrissebb, 7. cikk szerinti eljárásról szóló jelentéséből. A jelentést 415 szavazattal fogadták el 193 ellenében, és 28 tartózkodással.
A képviselők a bíróságok munkájába történő beavatkozást, a korrupciót, az uniós források visszaélésszerű felhasználását, és a civil társadalom elleni támadásokat kritizálták. A mesterséges intelligencia által generált politikai tartalmak miatt is aggódnak, hogy azok befolyásolhatják a 2026-os választások eredményét.
Folytatódik a korrupció, a bírói függetlenséggel is gond van
Az EP-képviselők elítélik, hogy Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria a bevett gyakorlattal ellentétesen az uniós bírósági ítéleteket azok alkalmazása előtt felülvizsgálja. A bírói függetlenséget érő fenyegetéseket is elítélték, illetve azt sem nézik jó szemmel, hogy a kormány szisztematikusan elutasítja az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteinek végrehajtását.
Kiemelték a korrupció és a választási integritás közötti kapcsolatot, beleértve a klientúra-hálózatokat, valamint a magyarországi korrupcióellenes szerv előtt álló tartós akadályokat, amelyek veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források teljes összegét.
A Parlament kritizálja, hogy a magyar kormány szisztematikusan meggyengítette az Országos Bírói Tanácsot, elmulasztja az állampolgárai jogainak védelmét, fenyegeti az akadémiai szabadságot, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat folytat, kormánybarát médiumoknak osztja el az állami reklámokat, valamint hogy de facto alkotmányos tilalmat rendelt el a Pride-felvonulásokra.
AI-videók a kampányban, kémkedés következmény nélkül
Magyarországon a 2026-os választásokra készülve egyre gyakrabban használnak fel mesterséges intelligencia által generált, de ezt nem jelölő politikai tartalmakat, nevezetesen úgy, hogy szándékosan deepfake videókat tesznek közzé a miniszterelnök politikai pártjához és kampányához szorosan kapcsolódó közösségimédia-csatornákon, és
ezeket a összehangolt módon felerősítik. A mesterséges intelligenciával generált tartalmaknak a szavazók félrevezetésére, a politikai ellenfelek hiteltelenítésére és a választási folyamatok integritásának torzítására való szándékos felhasználása komolyan veszélyezteti a demokratikus választások tisztességességét.
A jelentés elítéli, hogy Magyarország eszközként használja vétójogát befolyásgyakorlásra, és azt is, hogy léteznek olyan kiskapuk, amelyek lehetővé teszik számára a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendeletbe foglalt korlátozások megkerülését.
A Parlament szerint Magyarország helyzete tovább romlott, részben azért, mert a Tanács nem ért el előrelépést a jogállamiság védelme terén. Magyarország egy „választásos autokrácia hibrid rendszerévé” vált.
Az EP-képviselők elvárják, hogy a Bizottság mihamarabb lezárja a vizsgálatot, amelyet az EU intézményeiben történt állítólagos magyar kémkedés ügyében indított, és amelyben foglalkozik Várhelyi Olivér biztos szerepével, aki az állítólagos cselekmények idején Magyarország Állandó Képviseletének vezetője volt. Hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat eredményeinek kézzelfogható következményekkel kell járniuk az érintettek számára.
Tineke Strik jelentéstevő arról beszélt: a Bizottság és a Tanács határozott fellépésének hiánya Magyarországgal szemben lehetővé tette a demokrácia és a jogállamiság folyamatos erózióját. Úgy látja, a Tanács további késlekedése éppen azokat az értékeket sértené meg, amelyek fenntartását állítólag támogatja.
Strik kedden 16:30-kor tart sajtótájékoztatót Strasbourgban a legfrissebb jogállamisági jelentésről.
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
