Mi lett a keleti nyitásból? Feudalizmus, oligarchák és szilovikik
Hazánk újrafeudalizációja csak egy szűk politikai kör érdeke, ráadásul aláássa szövetségesi kapcsolatainkat. A szovjet korszak állambiztonságának hálózata a mai napig döntő mozgató erővel bír mind Oroszország, mind Magyarország politikájára. Káncz Csaba jegyzete.
A múlt héten mélyen megrázta az országot a magyar miniszterelnök jacht- és magánrepülőgép botránya. A civilizált világ is felfigyelt már arra, hogy egy, a törvények fölé helyezkedő magyar politikai kaszt nem a jogállam és átláthatóság, hanem a közép-ázsiai közállapotok felé navigál egy szövetséges országot. Valóban, Orbán és udvartartásának életmódja, vagyonszerzési praktikái valamint hatalomtechnikája és jogállami felfogása egyre inkább közelíti hazánkat a török-, az azeri- és az orosz despota hatalmi struktúrákhoz.
Kinek jó a közeledés Közép-Ázsiához?
2015 februárjában már kifejtettük ezeken a hasábokon, hogy „Orbán máig nem tájékoztatta a saját népét arról, hogy meddig óhajt elmenni a Moszkvával folytatott különutas játszmájában. Csupán flörtölésről van szó, vagy akár házasságra is akar-e lépni?” A kérdés fölvetését teljesen legitimnek tekintettük, hiszen a kormányfő senkitől sem kapott felhatalmazást a magyar GDP 13 százalékára rúgó orosz-magyar atomegyezmény titkos paktumának a megkötésére. Nos, három és fél év elteltével ezek a dilemmák és aggodalmak aktuálisabbak, mint valaha.
Bár egy jól körülhatárolható oligarcha-körnek mesés hasznot hozott, a kormányzat Keleti Nyitás kereskedelmi stratégiájáról mostanában egy hangot sem hallunk, talán azért, mert a 2010-ben nagy csinnadrattával beharangozott projekt mára bedőlt. Pedig ez a stratégia ágyazott meg euroatlanti szövetségeseink bizalmatlanságának, miközben az elmúlt években ezekkel a despotikus irányítású államokkal összességében csökkent a kereskedelmi forgalmunk. A Keleti Nyitás megalapozására hivatott Magyar Nemzeti Kereskedőházba közpénzek tízmilliárdjai folytak, de aztán az egész projekt megbukott.
A hazaárulás árnya
Érdemes ezen a ponton megemlékezni a Keleti Nyitás állatorvosi lováról, Azerbajdzsánról, amelyet még Orbán nevezett mintaállamnak négy éve a Magyar Országgyűlés épületében, a kétoldalú stratégiai szerződés aláírásakor. A bakui magyar kereskedőház első tulajdonosa a megnyitása után Töröcskei István oligarcha lett - akinek korábban részben állami tulajdonú bankja csődbe ment.
Egy másik projekt is közelíti hazánkat Közép-Ázsiához. „Hazaárulás megalapozott gyanújával” a múlt héten tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen ismeretlen tettes ellen a letelepedési kötvénybiznisz miatt Mirkóczki Ádám, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke. Emellett kezdeményezi az eddig kiadott tartózkodási és letelepedési engedélyek felfüggesztését. A magyar kötvényprogramban jutott ugyanis be az EU területére egy arab drogkereskedő, továbbá Bassár el-Aszad szíriai diktátor nemzetközi tiltólistán lévő, pénzmosásért körözött üzletembere. Az orosz hírszerzés főnökének, Szergej Nariskinnak a fia is letelepedhetett hazánkban, de pénzért bebocsáttatást kapott egy olyan Kreml-közeli üzletember, akit a kinti sajtó egy maffiacsoport vezetőjeként ismer.
A szovjet állambiztonság uralkodik
 |
| Káncz Csaba |
Ennek a fényében is szükséges egy pillantást vetnünk a szovjet korszak állambiztonságára, hiszen annak hálózata (az oroszul csak „sziloviki”-knek nevezett csoport) a mai napig döntő mozgató erővel bír mind Oroszország, mind Magyarország politikájára. Budapesten éppen a múlt héten neveztek ki egy szilovikot a külső hírszerzés élére, aki 30 éve még Bonnban kémkedett szovjet felügyelet alatt a kapitalista NSZK ellen. A müncheni Ludwig Maximilians Egyetem kutatója, Michael Rochlitz egy friss tanulmányában elemzi a szilovikik hatását Oroszország nemzetközi mozgására. Mint megállapítja, a szilovikok nézete szerint szükség van egy erős államra, hiszen a külső erők állandóan megpróbálják aláásni azt mind külföldről, mind belülről. A külső fenyegetés jellegét pedig csak a sziloviki érti meg és ez egyedi felhatalmazást nyújt ennek a körnek az ország vezetésére ezekben a bizonytalan időkben.
Az pedig már a magyar miniszterelnök külpolitikai vonalvezetésének és a hazai szilovikoknak köszönhető, hogy egy országos napilap beszámolója szerint a hazai hírszerzésnek elapadtak a szövetségesi információforrásai: „a nyugat-európai szolgálatok ma már legfeljebb terrorveszély-gyanús ügyekben működnek együtt a magyar szervekkel, illetve ha információra van szükségük, sok esetben akkor sem kérdeznek, hanem terepmunkával beszerzik a kellő adatokat. Az ódzkodás oka többek között, hogy úgy tarják: amit a magyar szolgálatok tudnak, arról az az orosz titkosszolgák is értesülhetnek”.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Lassan aprópénznek tűnik a közmunkások bére
Bár a kormány fő célja, hogy a közmunkásokból minél több személyt tereljenek át az elsődleges munkaerőpiacra, aminek érdekében szűkítik a programokat, még mindig kicsivel több mint 100 ezer embert foglalkoztatnak a másodlagos munkaerőpiacon. Az ő anyagi helyzetük évre évre egyre rosszabb lett.
- Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester
- Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
- Forint: lehet még lejjebb
- Hol érdemes kis összegű kölcsönt igényelni?
- Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
- Közvetlen veszélyt jelentene Trump a demokráciára?
- Senki ne utazzon a kínai Hubei tartományba! - figyelmeztet a külügy
- Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
- Lassan aprópénznek tűnik a közmunkások bére
További cikkek
-
Női kézilabda Eb-t rendez Magyarország 2024-ben
Magyarország, Ausztria és Svájc rendezheti a 2024-es női kézilabda Európa-bajnokságot a kontinentális szövetség (EHF) Stockholmban meghozott szombati döntése értelmében. Tovább
-
Senki ne utazzon a kínai Hubei tartományba! - figyelmeztet a külügy
Jelenleg senkinek nem ajánlott a kínai Hubei tartományba utazni, mert a hatóságok a koronavírus miatt teljesen lezárták, így nem lehet elhagyni sem - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel. Tovább
-
Közvetlen veszélyt jelentene Trump a demokráciára?
A demokrata párti törvényhozók szerint igen. Tovább
-
Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében. Tovább
-
Orbán Viktor, a Néppárt és a Marslakók – A hét sztorija
A héten mutatta be a Bölcsek Tanácsa a Fideszről készült jelentését az Európai Néppárt elnökének, Donald Tusknak. De mi a Fidesz-Néppárt balhé lényege? Ki akar kirúgni kit és miért? Hihetünk-e a függő és független médiának? Mire gondol Soros György egy New York-i felhőkarcoló 13. emeletén? És hogy jönnek ide a Marslakók? Tíz kérdés, tíz válasz munkatársunk, Wéber Balázs kommentárjában. Tovább
-
Forint: lehet még lejjebb
Legalábbis az elemzők úgy vélik, az euróval szemben rövid időn belül immár viszonylag a sokadik történelmi mélypontját elért hazai fizetőeszköz még a 337,50 forintnál is gyengébb szintre süllyedhet. Ilyenkor szokás a jegybank szándékait vizslatni, márpedig jövő kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának kamatdöntő ülése esedékes. Tovább
-
Eldőlt a Rác fürdő sorsa? A tettek mezejére lép az új főpolgármester
Január 29-én munkához lát a fővárosi közgyűlés, az ülésen rengeteg személyi változás mellett a Rác Fürdő sorsáról is döntés születhet majd. Tovább
-
IMF: sokat változott a helyzet tavaly ősz óta
A globális gazdaság kilátásai jelentősen javultak az elmúlt hónapokban - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője az 50. davosi Világgazdasági Forum pénteki zárónapján. Tovább
-
Béke van a szomszédban, jönni fog a gáz
Az orosz-ukrán gázszállítási megállapodás Magyarország ellátásbiztonságát is javítja, de a téli időszak gázszükségletét a tárolói kapacitások is fedeznék. Tovább
-
Börtönben az igazgató, mi lesz a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal?
Január közepén őrizetbe vették Miroljub Jevtićet, a szerbiai vasúti infrastruktúra állami tulajdonú társaság igazgatóját. A hírt Nebojša Stefanović szerbiai belügyminiszter jelentette be. A szerb kormány azóta már leváltotta tisztségéről a vasúti vezetőt, aki egyebek között a Belgrád-Budapest nagysebességű vasúttal is foglalkozott. A szerb miniszterelnök már alá is írta a leváltását. Tovább
-
Megvan a pénz a környezetbarát buszokra
15,7 milliárd forint értékű beruházási hitel felvételéről kötött megállapodást a Volán Buszpark Kft. és az Európai Beruházási Bank. Tovább
-
11 milliárd forintért terveznek új kórházakat
Kásler Miklós, az EMMI vezetője pénteken azt közölte, hogy 11 milliárd forintot fordít a kormány kórházépületek tervezésére. Tovább
-
Az EU vezetői aláírták a Brexit megállapodást
Aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságnak megszűnéséről (Brexit) szóló megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Brüsszelben. Tovább
-
Irán szövetségesei alakítottak kormányt Libanonban – ki fog nekik segíteni?
A libanoniak elvesztették hitüket a teljes politikai osztályban és az ország bankrendszerében, miközben a nemzetközi pénzpiacok elvesztették a hitüket Libanonban. Egyes libanoniak – beleértve a jegybank vezetőjét – most Katar felé fordítják figyelmüket. Káncz Csaba jegyzete. Tovább
-
Mellbevágó, mennyire elszakadt a forint a környékbeli devizáktól
Történelmi mélypontra került a forint, ami azért furcsa, mert a többi térségbeli deviza még erősödött is az utóbbi időben. Tovább
-
40 milliárddal ugrott meg az egészségügyi intézmények adóssága
Figyelmeztető jel, hogy a 2019 végi tartozásnak immár csaknem kétharmada 60 napon túli lejáratú. Tovább
-
Fontos segítséget kapnak a zöldség-és gyümölcstermesztők
Új, fontos ágazatot képviselő szakmaközi szervezettel kötött együttműködési megállapodást a Takarékbank az AgroMash Expón. A Takarékbank és a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) a szerződés alapján nemcsak információ- és tapasztalatcserével, hanem tanácsadással, szakmai képzésekkel, piaci előrejelzésekkel is segíti a zöldség-gyümölcságazat hatékonyságának és versenyképességének javítását. Az ágazatban az átlagosnál alacsonyabb uniós támogatás miatt különösen fontos a banki szerepvállalás. Tovább
-
Tovább robog a magyar gazdaság
A külső körülmények kedvezőbbek lettek, és a működőtőke beáramlás is a további növekedés felé mutat. Tovább
-
Ingatlanvásárlás és alpolgármester-választás is terítékre kerül az önkormányzati üléseken
Egyelőre úgy tűnik, hogy elég lassan indul a 2020-as év, már ami a vidéki nagyvárosok önkormányzatainak munkáját illeti. A legtöbb városban még nem tudni, hogy mikorra tervezik összehívni a közgyűlést, viszont néhány testület már a héten megkezdi a munkát. Megnéztük, miről lesz szó az év első ülésein. Tovább
-
Magyarország nem tud kitörni a korrupció csapdájából
Idén 25. alkalommal készítette el a világ legátfogóbb korrupciós felmérését, a Korrupció Érzékelési Indexet a Transparency International Berlinben működő központja. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
