Az Európai Bizottság egy jogi megoldással igyekezne oszlatni Belgium kormányának aggodalmait az Ukrajna számára nyújtandó jóvátételi hitel esetében – áll a Politico cikkében, amelyet a Telex szemlézett.
A cikk emlékeztetett, egy szeptemberi, nem hivatalos európai bizottsági javaslat szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával mintegy 140 milliárd eurós jóvátételi hitelt adnának Ukrajnának, hogy „Oroszország fizessen”. Így elvileg nem koboznák el a vagyont, csak megelőlegeznék belőle az orosz jóvátételt a 2022-ben indított invázióért. Az Európai Bizottság nyilvánosan még mindig nem tett le konkrét jogszabályt az asztalra.
Fotó: Depositphotos
Nem jött össze a megegyezés
A portál hozzátette, a kérdésben a legutóbbi EU-csúcson még úgy sem tudtak megegyezni, hogy Orbán Viktor ukrán ügyekben március óta kimarad a végkövetkeztetésekből, a kerékkötőnek Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke bizonyult. A belga aggodalmakat az adja, hogy eredetileg egy belgiumi székhelyű pénzügyi intézménynél hevert az orosz jegybanki vagyon jelentős része, így De Wever attól tartott, hogy egy jogi vitánál egyedül felelne Belgium a következményekért.
A Telex szemléje szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szankciók keretében lefoglalt vagyon helyzetéről döntő intézkedéseket egyhangúlag kell megújítani, amit eddig egyéb gazdasági büntetőintézkedésekkel együtt félévente tettek meg. A magyar kormány már korábban is fenyegetőzött azzal, hogy nem megy bele egy hosszabbításba.
A portál hozzátette, egyes források szerint úgy kerülnék meg az ilyen kockázatot, hogy az uniós kvázialkotmány, az egyik alapszerződés „súlyos nehézségek” esetére kitalált cikkéhez nyúlnának. Ilyenkor a kormányok testülete az uniós alapszerződések eljárásainak „sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről”. Erre támaszkodva a Politico szerint azzal érvelnének, hogy a szankciók elengedése kárt okozna az uniós gazdaságnak, és akár a szokásos féléves hosszabbítgatásokat is kitolhatnák három évre.
A Telex hozzátette, a magyar kormány már korábban panaszkodott arra, hogy álláspontja szerint a szankcióknál megkerülik az egyhangú döntéshozatalt. A Politico által idézett alapszerződési cikk egy másik esetben, a 150 milliárd eurós védelmi hitelnél került elő, amelyet végül csak a magyar kormány nem szavazott meg.
Az ukrán akciókra adott válaszcsapásnak nevezte a budapesti orosz nagykövetség csütörtökön a Kárpátalja ellen indított előző napi orosz támadásokat. 
