A Politico szerint a terv megvalósításához széles körű tagállami támogatásra van szükség, ennek felmérésén most dolgozik a bizottság. Jelenleg az EU-nak félévente döntenie kell a szankciók és a befagyasztás fenntartásáról, ami mind a 27 tagország egyhangú jóváhagyását igényli. Bár Magyarország eddig minden csomagot megszavazott, rendre tiltakozását hangoztatta, ami miatt a terv kockázatos – foglalja össze a Telex.

A Politico úgy tudja: ha a vagyont egy új, kezeléséért felelős szervezethez irányítják át, a további döntésekhez már nem lenne szükség teljes konszenzusra. Így a magyar kormány – amelyet korábban az orosz érdekek képviseletével vádoltak – nem tudná vétójával megakadályozni a pénzek felhasználását.

Az EU abban bízik, hogy a lépés nemcsak Ukrajna újjáépítését segítené, hanem nyomást is gyakorolna Moszkvára, hogy érdemi tárgyalásokat kezdjen a háború lezárásáról.

Nem elkobzás

„Előrehoztuk az orosz befagyasztott vagyonnal kapcsolatos munkát, hogy hozzájáruljunk Ukrajna védelméhez és újjáépítéséhez” – mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke csütörtökön, eddigi legerősebb nyilatkozatában a témában.

Ami kulcsfontosságú, hogy ez a lehetőség nem jelentené a vagyon azonnali elkobzását, amit az uniós országok többsége pénzügyi és jogi aggályok miatt ellenez.

A tárgyalások szombaton tetőznek majd, amikor az EU 27 külügyminisztere először vitatja meg a lehetőséget egy informális találkozón Koppenhágában, Dániában.

A vita során a minisztereknek meg kell vizsgálniuk „az oroszországi lefoglalt állami vagyonból származó bevételek felhasználásának további lehetőségeit” – áll a Politico által látott előkészítő feljegyzésben.

Mivel Ukrajna becslések szerint 8 milliárd eurós költségvetési hiánnyal néz szembe 2026-ban, az uniós országok új ötleteket keresnek a háború sújtotta ország finanszírozásának folytatására a szűkös hazai költségvetések és az EU-szintű adósságkibocsátásra rendelkezésre álló lehetőségek hiánya közepette. Gazdasági nehéz helyzete ellenére Európára fokozott nyomás nehezedik, hogy fokozza Ukrajna finanszírozását az Egyesült Államok Ukrajnából való kivonulása és Donald Trump elnök sikertelen békemegállapodási kísérletei miatt.

Támogatók és ellenzők

A Bizottságon belül Valdis Dombrovskis lett gazdasági biztos és Kaja Kallas észt külpolitikai főképviselő támogatta ezt az elképzelést. Ez a lehetőség azonban továbbra is ellenállásba ütközik a nyugat-európai országok, köztük Németország, Olaszország és Belgium részéről.

Belgium különösen ki van téve lehetséges a jogi és pénzügyi kockázatoknak, ha beperelnék az akció miatt, mivel itt található az Euroclear, az orosz eszközök nagy részét kezelő pénzintézet.

Kompromisszumként a G7-országok 2024-ben megállapodtak abban, hogy az eszközök befektetéséből származó összesen 45 milliárd eurót Ukrajnába utalják, miközben az alapul szolgáló eszközöket érintetlenül hagyják.