Úgy tűnik, az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalások továbbra sem érnek célt. Amint ugyanis a Moszkva kívánságlistáját kritika nélkül magáévá tevő Steve Witkoff különmegbízott békejavaslatából kikerültek az Ukrajna és az EU számára is elfogadhatatlan feltételek, Szergej Lavrov ezeket a javaslatokat már lesöpörte az asztalról. Ebben persze az is szerepet játszhat, hogy a hadszíntéren az utóbbi hetekben az orosz csapatok kisebb sikereket tudtak felmutatni, az offenzíva, ha lassan is, de előrehalad. Így az elemzők szerint amíg nem lesznek számukra egyoldalúan kedvező feltételek, addig Vlagyimir Putyin ki fog tartani és az oroszok folytatni fogják a háborút.
Hogy aztán a színfalak mögött milyen manővereket hajtanak végre Moszkvában, azt csak találgatni lehet. Orbán Viktor pénteki látogatása kapcsán ugyanis az egyértelműen kiderült, az utazásnak semmi köze nem volt a magyarországi ellátáshoz. Nehezen áll össze ugyanis a kép, ha az elmúlt években folyamatosan megbízhatónak mondott partnert órákon át kell puhítania a magyar miniszterelnöknek, hogy ugyan tartsák már be a szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Így könnyen lehet, hogy a háborúban rendre az orosz érdekek felé húzó magyar küldöttség ebben az ügyben is „kapott valami feladatot”, amellett, hogy az Interfax beszámolója szerint a tárgyalások egyik fő témája az amerikai szankciók miatt megbénult szerb olajtársaság eladása volt.
Putyin stratégiája, hogy visszaállítsa a szovjet idők hatalmi helyzetét, lehetetlennek tűnik, de az elnök – a kijelentései alapján – arról továbbra sem tett le, hogy Ukrajnát teljesen az orosz érdekszférába vonja és Fehéroroszországhoz hasonlóan egyfajta szatelitállam formájában szeretné tudni. Ehhez viszont katonai győzelemre lenne szükség, így egyelőre az a látszat, hogy az utolsó töltényig fognak ezért harcolni. Még akkor is, ha ennek az ára az orosz gazdaság kivéreztetése lesz. A háttérben zajló folyamatok ugyanis rendkívül kedvezőtlenek az oroszok számára, így ha a harctéren ki tudnak tartani az ukránok, a Nyugat pedig folyamatosan segítséget nyújt számukra, akkor előbb-utóbb eljöhet az a pont, amikor az orosz tartalékok kimerülnek.
Egyre kevesebb a bevétel, miközben a költségek nőnek
A háború ugyanis elképesztő összegeket emészt fel, ezt pedig a költségvetési bevételekből nem tudja finanszírozni az orosz vezetés. A legfontosabbnak számító bevételi forrás, az olaj- és gázexportból bejövő pénzek folyamatosan csökkennek, ráadásul a visszaesés üteme gyorsul.
A Reuters napokban publikált számításai szerint az orosz állami olaj- és gázbevétel novemberben mintegy 35 százalékkal csökkenhet a 2024-es év azonos hónapjához képest, 520 milliárd rubelre (jelenlegi árfolyamon 6,59 milliárd dollárra) az alacsonyabb árak és az erősebb rubel miatt. Az olaj- és gázbevételek a Kreml legfontosabb pénzforrásai, a teljes szövetségi költségvetési bevétel negyedét teszik ki. Így a bevételek csökkenése fájdalmas Oroszország számára, amely a háború miatt jelentősen növelte a védelmi és biztonsági kiadásait.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Mihail Metsel
A most közzétett becslés erősíti azt a több hónapja látható folyamatot, amely az orosz gazdasági problémákat jelzi. Már szeptemberben is a bázishoz képest jelentős, 13 százalékos volt a bevételek visszaesése. Majd ezt követte egy ennél is gyengébb október: akkor 20 százalékot meghaladó volt az elmaradás az egy évvel korábbi bevételhez képest. A novemberi számok pedig – ahogy fent jeleztük –további romlást sejtetnek a 35 százalékos prognosztizált bevételcsökkenéssel. Nem véletlen ezek alapján, hogy az első 11 hónapban az olaj- és gázbevételek várhatóan 22 százalékkal, 8 ezer milliárd rubelre csökkennek.
A novemberi drasztikus visszaesés annak fényében kifejezetten meglepő, hogy a napokban életbe lépett amerikai szankciók miatt sokan előrehozták a vásárlásaikat és igyekeztek nagyobb tartalékot felhalmozni az orosz olajból. Így tettek a nyersolaj legnagyobb vásárlóivá előlépett indiaiak is, az árupiacokon az egyik legelismertebb társaság, a Kpler adatai szerint öt hónapos rekordnak számító mennyiséget vásároltak. A világ harmadik legnagyobb olajimportőr országa, az oroszok legfontosabb partnere, India a hírek szerint a következő hónapokban nem akar majd orosz olajat vásárolni, hogy ne sértsék meg az amerikai szankciókat, amelyek miatt a szabályszegő cégeket végső soron a dollárelszámolásból is kizárhatják, ami az olajpiacon a teljes ellehetetlenüléssel egyenértékű.
Az indiai vállalatoktól származó információk szerint a behozatal várhatóan az utóbbi három év legalacsonyabb szintjére esik vissza decemberben, mivel a finomítók alternatív források felé fordulnak, hogy elkerüljék a nyugati szankciók megsértését. Ráadásul az amerikai szankciók mellett hamarosan egy uniós korlátozás is életbe fog lépni, a január 21-i határidőt követően nem lehet majd olyan finomított terméket az Európai Unióban értékesíteni, amit november 21-ét követően vásárolt orosz olajból állítottak elő.
Mindezek alapján a szakértők azzal kalkulálnak, hogy a következő hónapokban tovább fog csökkenni az orosz olajexport mennyisége. Ha Kína mentőövet dobna, és az eladatlan készleteket felvásárolná, várhatóan az akkor sem oldja meg az oroszok problémáit. Peking ugyanis kőkeményen kihasználja a helyzetet és a hírek szerint a nyomott piaci árakhoz képest is nagyon olcsón veszik meg az orosz olajat.
Eközben viszont a harcoknak az eddigi intenzitás szerinti folytatása az oroszok egyre több pénzét emészti fel, mivel a korábban felhalmozott fegyverek és eszközök vészesen fogynak. Egyes becslések szerint tankokból és harckocsikból már az 50-es, 60-as években gyártott matuzsálemi darabokat küldik a frontra és fél éven belül ezek is elkopnak. De az is beszédes, hogy a lőszerkészleteit is felélte az orosz sereg és a gigantikus észak-koreai szállítmányok nélkül nem lenne annyi hadianyaguk, hogy támadó műveleteket hajtsanak végre.
Sokba került a háború, de az orosz győzelem még többe kerülne
A Corisk és a Norvég Nemzetközi Ügyek Intézete által november 25-én közzétett új tanulmány szerint az orosz katonai győzelem kétszer annyiba kerülne Európának, mint az ukrán győzelem. A tanulmány két katonai és gazdasági forgatókönyvet vázolt fel Oroszország Ukrajnában folyó háborújára vonatkozóan, és kiemelte azokat a lehetőségeket, amelyek Európa előtt állnak, miközben az Egyesült Államok egy béketervet szorgalmaz, amely Ukrajna és Európa egészének szempontjából kedvezőtlen lehet.
A tanulmány szerint Európa számára Ukrajna eredményes támogatása – beleértve a katonai segítségnyújtást, az ipari támogatást és a menekültekkel kapcsolatos terheket is – négy év alatt összesen 522-838 milliárd eurót tehetnek ki, ami nagyjából a fele annak, amivel az orosz győzelem esetén számolni kellene. Ráadásul az EU-ban befagyasztott orosz vagyon elkobzása további 50 százalékkal csökkenthetné az európai kiadásokat.
A pénzügyi tartalékok is eltűntek
Arról korábban is voltak hírek, hogy a békeidőben az olaj- és gázbevételekből felhizlalt Nemzeti Vagyonalap eszközei milyen látványosan elolvadtak. 2022-ben még nagyjából 180 milliárd dollárnak megfelelő érték volt az alapban, míg idén májusban már csak 35 milliárd dollárnyi. Ráadásul a legutóbbi információk szerint azóta is folyamatos a tartalékok csökkenése.
Ha ez nem lenne elég, az oroszok a nemesfémek piacán is masszív eladónak számítanak. Igaz, itt a piaci folyamatok a kezükre játszottak, hiszen az elmúlt másfél évben az arany tőzsdei ára megduplázódott. Így aranytartalékok eladásából óriási bevételre tettek szert.
Miközben a központi bankok világszerte jelentős mennyiségű aranyat vásároltak az utóbbi években,v az Orosz Nemzeti Bank (CBR) nagyon sok aranyat adott el. A nemesfémekre specializálódott Kitco beszámolója szerint a CBR az idei évben 230 tonna aranyat adhatott el 30 milliárd dollár értékben, és állítólag jövőre további 115 tonnát dobnának piacra.
Tekintve, hogy az orosz jegybank korábban soha nem csökkentette az aranytartalékait, a lépés jelzésértékű. A szakértők szerint ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az orosz erőforrások is igencsak végesek. Nagy kérdés persze, hogy az oroszok és a Moszkvát támogatók erőfeszítései mennyire lesznek sikeresek és ki tudnak-e harcolni egy számukra kedvező békemegállapodást. Ebben a kezükre játszhat az Ukrajnában felszínre került korrupciós botrány, amelynek szálai Volodimir Zelenszkijig érnek. Ez ugyanis, hasonlóan a magyar kormányhoz, számos oroszbarát párt számára ütőkártyává válhat, a tekintetben, a nyugati kormányok miért ne támogassák Kijev szabadságharcát. Az pedig elég egyértelműnek tűnik, hogy a Nyugat pénzügyi és katonai segítsége nélkül az ukránok előbb elfogynak, mint az orosz tartalékok.
