|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
A színfalak mögött a magyar kormányfő a 2014-es választások előtt fél évvel közölte két veterán külügyes államtitkárával, Németh Zsolttal és Bába Ivánnal, hogy a választások után már nem számít szolgálataikra a minisztériumban, mert az országot a keleti vágányra állítja át. Azon év nyarán a nyugati beállítottságú diplomaták százait seprűzték ki a külügyből, míg a szovjet diplomáciai akadémián (MGIMO) végzetteket soron kívül előléptették. Mára hazánknak kevés profi diplomatája maradt, a hírszerzése pedig félig lebénult, mivel a Nyugat szolgálatai gyakorlatilag befejezték az együttműködést.
Az eltitkolt tétek
Az eurázsiai tengelyhez csatlakozás jóval több annál, minthogy hazánk közállapotai önkényuralmi struktúrákhoz közelítenek. Csakúgy, mint az 1930-as években, a politikai vezetés most is a térség azon revansista hatalmaihoz igazodik – Oroszország, Törökország és Azerbajdzsán -, amelyek fegyverrel törnek a határok megváltoztatására. A jelek szerint hazánk a szövetségesi politikai árulásért cserébe vár el hasznot egy történelmi felfordulás esetén – mindezt úgy, hogy gyakorlatilag nincsenek katonai és diplomáciai védvonalai.
Mindezek fényében kell értelmeznünk a kormánypárti publicisták reakcióit az elmúlt napok tüntetéseire. Bayer Zsolt, a Népszabadság egykori munkatársa, egyben a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének tulajdonosa így figyelmeztet: „Azt hiszem, kezd elég lenni ezekből. Az őrjöngő, felakasztással fenyegető, törő-zúzó szar lumpenprolikból, meg az ennek örvendező médiag**ikből, soros-csicskákból, mama kedvenceiből, fröccsöntött forradalmárokból. Elpofátlanodtak a kereszténygyűlölők, karácsonyutálók, kinyílt a pofájuk a Lenin-fiúknak. Készüljetek!”
Hol is dolgoznak a bolsevik bérencek?
A Magyar Idők egyik írásában „hazátlan és istentelen külföldi bolsevik bérencek”-nek nevezi a szerző a tüntetőket. De hol is szolgálnak hazánkban jelenleg a valódi bolsevik bérencek? Ennek vizsgálatához nem is kell messzebbre mennünk, csak a miniszterelnökig, akinek a környezete hemzseg az ilyen emberektől.
Példának okáért 2015 nyarától idén őszig szolgált miniszterelnöki külpolitikai főtanácsadóként Czukor József, amikor aztán Orbán a hírszerzés élére nevezte ki. Márpedig, ha valaki, akkor Czukor kinevezése ezen kulcspozíciókba csak tovább erősíti a szovjet korszakban gyökerező, ún. Láthatatlan Légió erejét hazánkban. Moszkva természetesen a mai napig őriz dokumentumokat korábbi embereiről, amelyeknek kompromittáló erejük van.
Putyin haragja
Czukor a hidegháború tetőpontján, Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár halálának évében, 1982-ben került a Belügyminisztérium állományába és kapott hírszerzői kiképzést. Abban az évben állt a szovjet birodalom elnyomó gépezetének szolgálatába, amelyben a csehszlovák rendőrség letartóztatta Duray Miklós felvidéki írót és Lengyelország betiltotta a Szolidaritás mozgalmat. Az 1980-as évek végén pedig már szorgalmasan kémkedett Bonnban a kapitalista NSzK ellen.
Béndek Péter politológus a hazai tüntetések kapcsán helyesen állapítja meg, hogy „Putyin nem örül majd, amiért a nem várt magyar események európai visszhangja visszahat majd a szélsőséges EU-ellenes pártok népszerűségére és ronthatja a tavaszi szereplésüket szerte a kontinensen. A magyarországi diktatúra gyors vezértémává válása a migráció helyett akár a Fidesz kidobásával fenyegetne még a mostani cinikus Néppártból is, ha hirtelen kiderül, hogy több a vesztenivaló a vele való közösködésen. Ám ennél is jóval nagyobb veszteség lenne a Kreml számára, ha az európai bomlás visszafordulna és a populizmusnak kihívója akadna: a jogállam féltése”.
Káncz Csaba jegyzete - a szerző oldala itt érhető el. >>>
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
