Az amerikai politika legfelsőbb köreiben egy temetés több okból sem csak egy egyszerű búcsúszertartás; kezdve azzal, hogy maga az elhunyt sem akárki, hiszen november 20-án minden idők egyik legbefolyásosabb alelnökétől, Dick Cheney-től vettek búcsút. Cheney jelentősége az ország történelmének alakulásában nem kérdés, George W. Bush alelnöke a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra adott amerikai válasz – köztük a terrorellenes háború - jogi és biztonsági kereteinek kialakításában, valamint az Irak elleni invázió elindításában is komoly szerepet játszott.
A neves halott személye mellett azonban az Egyesült Államok aktuálpolitikájának szempontjából lényegesen érdekesebb a temetés vendéglistája: George W. Bush és Joe Biden volt elnökök, valamint Kamala Harris, Al Gore és Mike Pence alelnökök is részt vettek a szertartáson, míg Barack és Michelle Obama, valamint a Clinton-házaspár meghívót kapott, ám végül nem jelent meg. Az elnöki és alelnöki vendégek személyében tehát mindkét nagypárt tiszteletét tette, ennek tükrében pedig még inkább beszédes, hogy sem Donald Trumpot, sem J.D. Vance alelnököt nem hívták meg.
Erősödő ellentétek
Első elnökválasztási kampányában Trump a Republikánus Párt megváltójaként robbant be, a MAGA-tábor (’Make America Great Again’) és hangzatos jelszava egy megfáradt, a választókkal nehézkesen kapcsolódni tudó, nyolc éven át tartó demokrata uralomba beleszürkülő politikai szervezetbe lehelt új életet; a hagyományos jelöltek lesöprése után pedig a párt korábbi nagy embereinek többsége már felsorakozott mögötte. A repedések azonban gyorsan elkezdtek jelentkezni.
A 2020 novemberében elszenvedett választási vereség után Trump azóta közismert módon csalást kiáltott, annak ellenére is, hogy ezt az állítását sem akkor, sem azóta nem tudta alátámasztani. 2021 januárjában megtörtént a modern amerikai történelem egyik legmegosztóbb eseménye, a Capitolium ostroma, mikor a kongresszus hitelesíteni készült a voksolás végeredményét január 6-án. Bár a Republikánus Párt részben kitartott az elnök állítása mellett, Trump alelnöke, Mike Pence élesen szembeszállt a választási csalásról szóló kijelentésekkel, egyebek mellett megtagadva azt a felszólítást, hogy megakadályozza a hitelesítést, és megvédte a választás szentségét.
Fotó: MTI/AP/Mark Schiefelbein
Az ellenállók közt volt már akkor Dick Cheney legidősebb lánya, Liz Cheney korábbi republikánus képviselő is, aki egyebek mellett a január 6-i eseményeket vizsgáló bizottságban is alelnök volt, míg apja fokozatosan fordult Trump ellen.
Dick Cheney 2024-re már rendkívül komoly fenyegetésnek tartotta az újraválasztásért küzdő korábbi elnököt, és arról beszélt, hogy a Republikánus Párt jövőért aggódó más párttársaival egyetemben Kamala Harris neve mellé teszi az ikszet, kijelentve:
„országunk 248 éves történelmében nem volt még egyetlen ember sem, aki nagyobb fenyegetést jelentett volna köztársaságunkra, mint Donald Trump. Állampolgárként mindannyiunk kötelessége, hogy a pártérdekek elé helyezzük a hazát, és megvédjük alkotmányunkat.”
Nehéz idők
2025 ősze nem nevezhető diadalmenetnek a Trump-adminisztráció számára – amellett, hogy továbbra sem sikerül tető alá hozni az untig megígért ukrajnai békekötést, a történelmi hosszúságúra nyúló szövetségi leállás okozta kellemetlenségek, és több milliárd dolláros gazdasági kiesés is alaposan megtépázta a reputációját, ráadásul a felfelé kúszó élelmiszerárak miatt tarifatéren is kénytelen volt engedményeket tenni.
Mindez már a számokon is meglátszik: a RealClearPolling közvélemény-kutató aggregátor november 23-i adatai szerint az elnök megítélése mélypontra süllyedt, az amerikaiak 55,9 százaléka nem ért egyet tevékenységével, míg az egyetértők aránya 42,7 százalék volt.
Miközben a távolban már felsejlik a jövő novemberben esedékes, többek közt a republikánusok kongresszusi többségét is veszélyeztető félidős választás, Trump népszerűségének csökkenése mellett is különösen kellemetlen helyzetbe került; egyre többen kérdőjelezik meg, hogy mennyire áll egységesen mögötte továbbra is a Republikánus Párt. Elég csak az Epstein-akták, vagy Marjorie Taylor Greene képviselőnő esetére gondolni.
Mélyülő szakadékok?
Ahogy arról korábbi cikkeinkben is írtunk, több ellentétes álláspont is ütközött azzal kapcsolatban, hogy teljes egészében nyilvánosságra hozzák-e a Jeffrey Epstein-üggyel kapcsolatos dokumentumokat. Trump a választási kampányban még az iratok nyilvánosságra hozását követelte és ígérte, elnökké választása után azonban mégis ellenezni kezdte azt. A múlt héten aztán újra megváltoztatta álláspontját, miután Epstein áldozatai és a Republikánus Párt több tagja is bírálta emiatt.
Bár Trump végül megtette azt, amit vártak tőle, az ügy így is jelentős törésvonalakat eredményezett a párton belül, miután ezt megelőzően republikánus képviselők demokratákkal együttműködve követelték az iratok nyilvánosságra hozatalát – a republikánusok egy része teljes átláthatóságot követelt, miközben a Donald Trumphoz közelebb álló pártvezetés inkább az óvatos, korlátozott megoldást preferálta volna.
Fotó: MTI/EPA/Aaron Schwartz
Az egység megborulására utal Marjorie Taylor Greene drámai távozása is, a korábban a MAGA-rendszer egyik leghűbb hívőjének számító, és az elnök legvadabb állításait is kritika nélkül harsogó képviselő hónapokon át egyre komolyabb konfliktusba keveredett Trumppal, aminek egyik kulcspontja pont az Epstein-iratok körüli vita volt: Greene a teljes nyilvánosságot követelő oldalra állt.
Trump erre nyílt támadással reagált, „szélsőbalos árulónak” nevezte, és kijelentette, hogy kihívóját fogja támogatni a Georgia államban is esedékes képviselőházi választásokon. Ennek fényében a vesztésre álló politikai csatározás helyett Greene a visszalépést választotta és jövő januárban visszaadja képviselőhelyét; igaz, búcsúüzenetében még jól beszólt az elnöknek:
„az, hogy kiálltam az olyan amerikai nők mellett, akiket 14 évesen megerőszakoltak, majd gazdag és befolyásos férfiak kizsákmányoltak és futtattak, nem lenne szabad, hogy ahhoz vezessen, hogy az Egyesült Államok elnöke árulónak nevez és megfenyeget.”
A videó kikerülése óta Trump már megenyhült volt támogatójával kapcsolatban, egyebek mellett azt is kijelentette, hogy szeretné idővel újra idővel a politikában látni a távozó képviselőnőt; azonban mindezt figyelembe véve is kicsi az esély arra, hogy Greene a közeljövőben vissza tudjon térni pályájára. Lemondása – vagy akár lemondatása – pedig üzenet azon republikánusok számára is, akik szembeszegülnek az elnökkel: a leghűbb katonák politikai karrierje is kettétörhető, ha nem engedelmeskednek.
Donald Trump összességében azonban így sem lehet nyugodt, a növekvő választói elégedetlenség és romló megítélési rátája olyan probléma, amire rendkívül sürgősen megoldást kell találnia – egy idén szeptemberi felmérés szerint a republikánus választók körében meredeken megugrott azok aránya, akik szerint rossz irányba halad az Egyesült Államok. Ha a helyzet elhúzódik, vagy tovább eszkalálódik és a félidős választásokon egy komolyabb vereséget, egyben kongresszusi kontrollvesztést eredményez, előfordulhat, hogy az elnök nem lesz képes többé elfojtani a felszín alatt bugyogó, ellenlábasai által tárt karokkal várt, párton belül lázadási hullámot.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
